Ha egész nyáron ápoltuk kedvenc leander és muskátli növényeinket, akkor télen sem hagyhatjuk sorsára őket. Nem mindegy azonban, hogy a teleltetés során hogyan kezeljük és gondozzuk őket.

Az első fagyok előtt érdemes bemenekíteni a konténerekben nevelt mediterrán és fagyérzékeny növényeket az erkélyről, és megfelelő körülmények között pihentetni őket tavaszig. Erre általában legkésőbb november végéig sort kell keríteni.

Hová tegyük?

Sokaknak okoz gondot a muskátli, leander, vagy a citrus félék és egyéb trópusi balkonnövények téli elhelyezése, hiszen nem minden lakásban található 0 és 10 fok közötti helyiség, és a lépcsőház sem mindenhol alkalmas a növénytárolásra. Ráadásul az Országos Tűzvédelmi Szabályzatot is megszeghetjük, ha a társasházunk folyosóján menekülési útvonalon akadályozzuk a közlekedést a növényeinkkel. Ha más megoldást nem találunk, akkor egyes kertészetekben lehetőség nyílik a teleltetés megoldására, szolgáltatás keretein belül. 

A muskátli a 4–10 fokos fényesebb, a leander a 3–10 fokos, némi fényt kapó helyet hálája meg, míg a citrusfélék 5–10 fokon érzik jól magukat. Ha csak kevés helyünk áll rendelkezésre, akkor a muskátli esetében alkalmazhatjuk azt a módszert, hogy kivesszük a balkonládákból, és a száradt részek lemetszése után szorosan egymás mellé ültetjük őket egy edénybe.

Egyszerűbb eset, ha a meleg szobában megoldható a teleltetés, mert arra alkalmas egy növény. Ilyen például a Bougainvillea, a trópusi növények, mint az orchidea és a hibiszkusz, valamint a most divatos pozsgás növények némelyike. Sajnos a muskátli és a leander nem tartozik ezek közé, ráadásul sokszor nem is állna rendelkezésre elég hely a szobákban a teleltetés idejére. 

Mikor vigyük a telelőhelyre a leandert?

Erre nincs pontos dátum. Sokan elkövetik azt a hibát, hogy az első fagyos éjszakán a garázsba zárják a növényt, majd a 4-5 hónap sötétzárka alatt teljesen legyengül, kiszárad, megbetegszik a növénye.

Ehelyett amíg csak lehet, tartsuk kint a szabadban, hiszen eredeti élőhelyén a mediterrán vidéken is előfordul talajmenti fagy és akár hóesés is – a leander mégis az autópályák mellett sövényként tenyészik.

Figyeljük az időjárás-előrejelzést, és amikor tartósan minusz 5 fok alá megy az éjszakai hőmérséklet, akkor vigyük védett helyre leanderünket.

Hogyan gondozzuk tavaszig?

Télen a muskátli és a leander növények nyugalmi időszakba kerülnek, ilyenkor ne bolygassuk meg őket tápoldatozással.

A locsolásról ne feledkezzünk meg, de vegyük figyelembe, hogy teleltetés során jóval kevesebb vízre van szükségük a nyári időszakhoz képest. Nagyjából kéthetente, havonta egyszer öntözzük őket, és két locsolás között nyugodtan hagyjuk a földjüket kiszáradni.

Mielőtt bevisszük a muskátli és a leander növényeket, nézzük át őket alaposan, és a fertőzött, beteg részeket, az elszáradt ágakat és virágokat távolítsuk el, hogy a teleltetés után egészséges növényekkel indíthassuk a tavaszt.

A komolyabb metszést és formálást viszont hagyjuk meg jövőre!

A Muskátli, leander teleltetés bejegyzés először Növénykondicionálás-én jelent meg.

Sajnos ez már tendencia; március elejét írunk, és sok helyen a 15 mm-t sem érte el a lehullott csapadék mennyisége. Pedig a víz nagyon hiányzik a talajokból, és a sok esetben orkánerejű szél sem segít a helyzeten. Egyre többen ismerik fel, hogy alkalmazkodni kell a megváltozott időjárási körülményekhez, az egyre kevesebb csapadékhoz és annak éven belüli kedvezőtlen eloszlásához.

Komoly segítséget nyújthatnak számunkra a csapadékmegőrző agrotechnikai megoldások, a talaj takarása, a forgatás nélküli művelés, de kívülről is fel tudjuk készíteni kultúrnövényeinket az ínséges időkre. A biostimulátorok és növénykondicionálók világába senkit nem kell bevezetni, de szeretnénk okszerűvé tenni, szakmai alapokra helyezni a növénykondicionálást. A növény úgy működik, mint az autógyártásban a soron dolgozó munkás: mindig azt az alkatrészt fogja magához, amire az adott pillanatban szüksége van. Azonban a növények a talajban abból tudnak dolgozni, ami rendelkezésükre áll. Számos tápelem felvehetősége függ a pH-tól, a kötöttségtől, a talaj fizikai paramétereitől és még sorolhatnánk. A mi dolgunk, hogy fenológiához igazítottan tápláljuk a kultúrnövényt, ami ezt a gondoskodást meghálálva könnyebben átlendül az időjárás okozta stresszfaktorokon.

A növényinedv-analízis a növényvizsgálattal nem egyenlő, és azonnali segítséget nyújt a növényben kialakuló hiánybetegségek felmérésében. A növényinedv-analízis a növénynek olyan, mint az embernek egy vérkép: pontosan láthatjuk, hogy melyik tápanyag milyen mennyiségben és arányban van jelen a növény szervezetében, megmutatva a valós tápanyagfelvételt. A nedvből történő vizsgálatnak köszönhetően a növény „ereiben” keringő tápanyagokat látjuk, még a beépülés előtt.

A kész aminosavakkal az aminosav-építés folyamatát „megspóroljuk”, és szabadon felhasználható ATP-t biztosítunk a növény számára

A klasszikus növényvizsgálati (amely a szárazanyagból történik) eljárással szemben a növényi nedv 3-4 héttel a hiánytünet kialakulása előtt megmutatja, hogy a növény mely tápanyagokat képes felvenni a talajból, és melyeket képes aktívan felhasználni a fejlődéshez, így a talajvizsgálattal kombinálva teljes képet rajzol a növénytáplálás dinamikájáról. Az analízist „full-service” tevékenységként végezzük: elküldjük a gazdálkodónak a mintakódokat és mintazacskókat, majd az útmutatónk alapján a megszedett friss mintákat futárral juttatjuk el a laborba, ahol egy teljes munkanapon belül megtörténik a vizsgálat. A visszakapott jegyzőkönyvön világosan látni fogja a gazda az egyes tápanyagok szintjét és az arányokat, így azonnal el tudja kezdeni tervezni a következő beavatkozást. Hozzáértő szakértőtől alig egy hét alatt komplett lombtrágyázási szaktanácsot kapnak a termelők, amellyel megelőzhetőek a hiánytünetek kialakulása és javítható a növények ellenálló-képessége, valamint a termés minősége – még mielőtt túl késő lenne.

Milyen hiánybetegségekre készüljünk?

A növényinedv-analízissel tehát feltárhatjuk, hogy milyen hiánybetegségekre kell felkészülni. Kultúrnövényünk stresszre adott válaszát azonban sokféle anyaggal tudjuk még befolyásolni. Bizonyos növényi hormonok, úgymint az auxin, citokinin, giberrelin, serkentik a sejtek működését, ezáltal pedig javítják növényeink stressztűrő képességét. Az ezeket az elemeket tartalmazó készítményeket nevezzük biostimulátoroknak, bár pontos definíciót a magyar szakirodalom eddig nem fogalmazott meg a biostimulátorokat illetően. A növények a talajból felvett nitrogénformákból állítják elő az aminosavakat, amit továbbhasznosítanak fehérjeszintézisre. Ez a folyamat azonban rendkívül energiaigényes folyamat, ezért fontos, hogy kész aminosavakkal tápláljuk a kultúrnövényt.

Ebben az esetben az aminosav-építés folyamatát „megspóroljuk”, és szabadon felhasználható ATP-t biztosítunk a növény számára. Ezt a fennmaradó energiát fotoszintézisre tudja fordítani, aminek kedvező hatásait betakarításkor fogjuk érzékelni. Ezenkívül az aminosavak hatással vannak a víz- és tápanyagfelvételre, továbbá javítják a növények ellenálló képességét biotikus és abiotikus stresszel szemben. Az aminosavak mellett érdemes beszélni a humin- és fulvosavakról is. A huminsavak stabil humuszanyagként hosszabb ideig megmaradnak a talajban, és a talajlakó mikrobák nem tudják könnyen lebontani. A huminsavak talaj- és növénykondicionálásra is alkalmasak, hiszen nagy részük oldott kálium-humát, amit leonarditból készítenek. A huminsavakat inkább a talajra, a fulvosavakat inkább levélre javasoljuk kijuttatni – utóbbiak nem csupán kelátképzőként, hanem transzportmolekulaként is segítik a levélre kiadott tápanyagok jobb és hatékonyabb felvételét, valamint hasznosulását. A növényinedv-analízisre alapozott, szerves anyagokkal kiegészített, levélen keresztüli növénytáplálással serkentett növény intenzívebben fotoszintetizál, aminek köszönhetően nagyobb menynyiségű gyökérváladékot bocsát ki a talajba. Az ezt elfogyasztó mikrobák „válaszként” még több tápanyagot szállítanak a növényüknek a gyökéren keresztül, és ezzel a pozitív visszacsatolással tovább erősítik a levélre kiadott tápanyagok hatását.

A Talajreform csapata

Forrás: Agrárágazat

A Növénykondicionálás növényinedv-analízis alapján bejegyzés először Növénykondicionálás-én jelent meg.

A BIOREMIQ technológiától függően vízzel hígítva és töményen egyaránt használható. Kombinálható egyéb növényvédőszerekkel (kivéve baktérim-és gombaölő, valamint totális szerek), így a gyepkezelés és füvesítés során is nagy hasznát vehetjük.

A BIOREMIQ egy magyar innováció, amely a BiokontrollHungária ökológiai tanúsító rendszere által is minősített. A BIOREMIQ komplexitásának köszönhetően több területen is felhasználhatjuk: 

• Kertek/Parkok füvesítés előtti talajjavítására
• A telepített gyep egészségének megőrzésére
• A károsodott fű állapotának javítására.

Eljött a Tavasz, ez az egyik évszak amikor belevághatunk a kertünk füvesítésbe, rendbetételébe. Ilyenkor gyorsabb, látványosabb a fű növekedése, bebokrosodása, mert a nappalok hosszabbodnak és gyorsan melegednek könnyebb a magágyat előkészíteni a téli csapadéknak köszönhetően a talajjavító tápanyagozást ilyenkor is célszerű elvégezni.

Ha a gyepszükségletei ki vannak elégítve, akkor nem betegszik meg!

Jelen helyzetünkben az egyik leggyakoribb probléma, amivel napi szinten találkozhatunk az a gombásodás:

Mitől alakul ki gombásodás?

A gyepfelületen jelentkező gombásodások kialakulásához és elterjedéséhez két fő körülmény járulhat hozzá:  a talaj állapota és  a vízellátás eltérései.

A talaj szerkezete, összetétele és minősége, tápanyag tartalma, valamint pH értéke és esetleges fertőzöttsége is eredményezheti különböző gombafajok megjelenését (pl. antraknózis, levélfoltosság, dollárfolt, torsgombás pusztulás, pitiumos tőrothadás).

A nem megfelelő időben és mennyiségben alkalmazott öntözés, vagy nagy mennyiségű csapadék (amely nem képes a gyepfelületről időben távozni) kifejezetten kedvez a gombás betegségek megtelepedésének és további terjedésének. A gombás eredetű gyepbetegségek sokfélék és egyszerre akár több is jelentkezhet, ugyanakkor nagy részük a teljes gyógyulás nélkül képes ideiglenesen tünetmentessé válni.

A MEGOLDÁSA BIOREMIQ

A BIOREMIQ rendszeres használata javítja a talaj szerkezetét és kémiai összetételét, valamint helyreállítja a mikrobiológiai talajéletet.

Humuszanyagai növelik a fű/gyep aszálytűrő képességét, mérséklik az intenzív napsugárzás káros hatásait, illetve megakadályozzák a gomba-és baktériumfertőzések kialakulását.

A fű gyökérzete erősödik, színe élénkebb lesz, a kártevőkkel szemben sikeresen veszi fel a harcot.

A műtrágya felhasználását csökkenthetjük, idővel ki is válthatjuk, ezáltal a költségeinket optimalizálni tudjuk.
Telepített öntözőrendszerbe adagolható.

 A BIOREMIQ adagolása

100 m2-ként ½ liter, vagy nagyon leromlott talajszerkezet, rossz állapotú gyep esetén 100 m2/ 1liter BIOREMIQ készítményt használjunk minden, vagy minden második nyírás után.

KIJUTTATÁSA

Ajánlatos gépi permetezővel felvinni a gyep felületére, füvesítés esetén pedig a vetés előtt a talajba forgatni.

Fenntartó kezelés esetén az öntöző rendszeren keresztül is kijuttatható.

A Gyepkezelés, füvesítés a BIOREMIQ használatával bejegyzés először Növénykondicionálás-én jelent meg.

Makroelemek és mikroelemek

A növényi tápanyagokat hagyományosan makro- és mikroelemekre osztjuk. 

Makroelemek közé soroljuk azokat az anyagokat, amelyekre a növényeknek nagy mennyiségben van szükségük. Ha ezeket nem kapják meg, akkor súlyos fejlődési rendellenességek következnek be.

A mikroelemek kiegészítő tápanyagok, amelyek a növények egyes életfolyamataihoz ugyancsak nélkülözhetetlenek, de azokból a növényeknek jóval kevesebbre van szükségük.

A vásárolt műtrágyák és tápoldatok csomagolásán legtöbbször a tápanyagok vegyjelét tüntetik fel, amelyet az elemek neve után, zárójelben mi is feltüntettünk. A vegyjeleket érdemes megjegyezni, ha könnyűszerrel akarunk eligazodni a tápoldatok csomagolásán található leírásban.

Makroelemek a nitrogén (N), a foszfor (P), a kálium (K), a kalcium (Ca), a magnézium (Mg) és a kén (S).  A mikroelemekhez soroljuk a vasat (Fe), a bórt (B), a cinket (Zn), a mangánt (Mn), a rezet (Cu) és a molibdént (Mo). Utóbbiakat nyomelemeknek is hívjuk.

Tápanyag igény

Ahhoz, hogy jól válasszunk tápoldatot fontos megértenünk, hogy a növények fejlődésük egyes szakaszaiban más-más tápanyagokat igényelnek:
A növények kezdetben szárukat és a lombtömegüket fejlesztik. Ezt a szakaszt növekedési vagy vegetatív szakasznak nevezzük. A növekedési szakasz után a növények az úgynevezett generatív fázisba lépnek, amikor virágot és termést hoznak.

A növekedéshez sok nitrogén kell, míg a virágzáshoz nagyon sok foszfor és kálium. A raktározó szervek kifejlődését a kálium segíti elő. Ezért például a kaktuszok, illetve a fák számára a magas kálium arányú tápoldat a kedvező. A levéldísznövényeknek (fikusz, filodendron, pálma, jukka) magas nitrogénarányú, míg a virágukkal díszítő szobanövényeknek (ciklámen, fokföldi ibolya ) és a virágzó balkonnövényeknek (muskátli, fukszia, bakopa, lobélia, verbéna, petúnia, balkon aranya) magas foszfor- és káliumarányú tápoldat a legjobb.

_______________________________________________________________________________________________________________________________

HIRDETÉS

_______________________________________________________________________________________________________________________________

Adagolás

Az egyes tápanyagok megfelelő adagolásával a növény fent leírt életciklusait is befolyásolni tudjuk. Például ha sokáig adunk nitrogént egy növénynek, ezzel hatalmas lombtömeg nevelésére késztetjük. Ez lehet jó is (például később több ágon fog virágozni és így több virága lesz), de lehet rossz is (csak lombtömege lesz, nem fog kellőképpen virágozni). Ha egy balkonnövényt virágzásra akarunk késztetni, akkor a kezdeti nitrogén dús tápoldatozás után a foszfor-, illetve a káliumtúlsúlyos tápoldatozást kell előnyben részesíteni.

Fás növényeknél (különösen örökzöldeknél) a nitrogén adagolását a tél beállta előtt, időben be kell fejezni, hogy a növény beérett hajtásokkal rendelkezzen, mire a fagy megérkezik.

A télre káliumadagolással készíthetjük fel a növényeket, mert ez elősegíti a hajtások beérését. Ősszel a gyepet is foszforral és káliummal készítjük fel a jobb telelésre.

A növények egyébként nagyságukkal, színükkel, egészségi állapotukkal, növekedési erélyükkel „jelzik”, hogy az adott helyen jól érzik-e magukat. A harsogó zöld levélszín aktív növekedésre, a sárgászöld tónus tápanyaghiányra (általában nitrogénhiányra), gyengültségre utal. A vas és a kálium hiánya is sárgulásban mutatkozik, de mindegyik másképp. Erről szakkönyvekből tudhatunk meg többet.

Tápoldatozás

Tápoldatozni általában azokat a növényeket szoktuk, amelyek zárt edénybe (balkonládába, kőedénybe, planténerbe, stb..) vannak ültetve. Itt könnyen előállhat, hogy a talajból kifogy a tápanyag, mert a növény feléli. A kertészetekből származó növények talaja gyakran tőzeges, amelybe csak annyi tápanyagot adagoltak, hogy az értékesítésig elegendő legyen. Átültetés nélküli tartásuk esetén a tápanyag pótlásáról rendszeresen gondoskodnunk kell.

A szabadföldbe ültetett növények a talajból fel tudják venni a hiányzó tápanyagot, ezért tápanyag hiány ritkábban keletkezik.

A különböző hatóanyagok mennyiségét összeadva, általában a 15-20% fölötti hatóanyagtartalmú tápoldatok a legjobbak, mert ezekben már elegendő tápanyag van. Fontos követelmény a klorid-mentesség, és az alacsony sótartalom. Kémhatásuknak közel semlegesnek kell lennie (pH 6-7).

A tápoldatokat a növénytől függően, de nyáron gyakrabban (akár hetente kétszer), télen pedig ritkábban (két- három hetente) alkalmazzuk. A használat gyakorisága és a hígítás tekintetében mindig kövessük a csomagoláson feltüntetett használati utasítást.

A tápoldatok közül nehéz választani, mert nagy a kínálat. Gyártanak általános tápoldatot azok számára, akik az otthonukban vegyesen található virágzó és levéldísznövények tekintetében nem kívánnak megkülönböztetést tenni. A kaktuszok számára alacsony nitrogéntartalmú, magas foszfor- és káliumtartalmú tápoldatot kínálnak, de kapható egyes speciális növényekhez kialakított tápoldat, mint muskátli-, orchidea-, citrusféle-, bonsai-, gyógy-és fűszernövény-, pázsit-, kamélia és azálea-, mediterrán-, virágzásindító-, rózsa és díszcserje-, hortenzia-, leánder tápoldat, és még sorolhatnánk.

Bármilyen tápoldatot is választunk, aki az életciklusra vonatkozó tápanyagigényt szem előtt tartva választ a tápoldatok közül, az nem fog nagyot tévedni.

A Makro- és mikroelemek, Tápoldat bejegyzés először Növénykondicionálás-én jelent meg.

Mint cikkünk első részében rámutattunk ( Mi is az a Biostimulátor? I. ) Magyarországon a biostimulátorokra, mint termésnövelő anyagra tekintünk és ez alapján a hivatalos besorolás a növénykondicionálókat, a talajkondiciónálókat és a mikrobiológiai készítményeket tekinti biostimulátoroknak.

Nemzetközi meghatározás szerint a Biostimulátor olyan anyag vagy kivonat, illetve mikroorganizmus mely a növényre vagy a rizoszférába juttatva:
– Serkenti a természetes növényi felépítő életfolyamatokat
– Fokozza a tápanyagfelvételt
– Javítja a tápanyagok hasznosulását
– Abiotikus stresszt csökkent
– Termésminőséget javít

Valóban szerteágazó azon anyagok köre, melyeket biostimulátor-oknak tekinthetünk és ez okozza a nehézséget ami miatt egy átfogó fogalom létrehozása még várat magára.

A próbálkozások pedig megvannak és folyamatosan bővülő ismereteinkkel és tudásunkkal egyre pontosabb definíciókhoz vezetnek.
Ezen próbálkozások érzékeltetésére a teljesség igénye nélkül idézünk pár szerzőt akik a témát boncolgatták és igyekeztek a kor tudásának megfelelően definiálni a fogalmat:

Biogén stimulátorok:
„Minden élő szövet (ember, állat és növény), ha kedvezőtlen, de nem halálos körülményeknek van kitéve, biokémiai szerkezetátalakításon megy keresztül, speciális, nem specifikus természetű stimulátorok, biogén anyagok képződésével serkentik a szervezetek életreakcióit, amelyekbe bejutottak valamilyen módon.”
Filatov, 1951a

Biogén stimuláns-ok:
„1. Állati vagy növényi szervezetek, ha olyan környezeti tényezőknek vannak kitéve, amelyek nehezítik az életüket biokémiai szerkezetátalakításnak vetik alá magukat. Következésképpen vannak olyan kialakult anyagok, amelyek stimulálják a biokémiai folyamatokat ezekben a szövetekben. Ezeket az anyagokat, melyek segítik a szöveteket az élet megőrzésében biológiai eredetű stimulánsoknak (biogén stimulátoroknak) nevezik.”

„2. A biogén stimulátorok, amelyeket bármely szervezetbe injektálnak, valamilyen módon aktiválják a létfontosságú folyamatokat. Ezzel a viselkedésükkel erősítik az anyagcserét, így növelik a szervezet élettani funkcióit. Ebben az értelemben a biogén stimulánsok növelik a szervezet ellenálló képességét a patogén faktorokkal szemben, fokozzák regeneráló képességet és az anyagok felszívódását, így megkönnyítik a helyreállítást.”

„3. A biogén stimulátorok egy biogén kémiai szerkezetátalakítás eredményeként az élő organizmusokban akkor jelennek meg, ha azok nem halálos, de kedvezőtlen külső vagy belső környezeti feltételeknek vannak kitéve.”

„4. Környezeti tényezők, amelyek a biogén stimulánsok megjelenését okozzák a szervezetben vagy az attól elválasztott szövetekben változatosak lehetnek.”

„5. A biogén stimulánsok megjelenése a környezet kedvezőtlen tényezőinek hatására minden természetben élő szervezet esetében törvényszerű. A biogén stimulátorok ott alakulnak ki, ahol alkalmazkodni kell az új életkörülményekhez és az életért folytatott küzdelem során.”

„6. A biogén stimulátorok felhalmozódnak a szövetekben és az organizmusokban, ha azok olyan külső és belső hatásnak vannak kitéve, amelyek normális anyagcseréjük megzavarásához vezetnek, és azok a megzavart anyagcsere kémiai termékei.”

„7. A biogén stimulánsok az egész szervezetre hatnak. Ez megmagyarázza a teljes szervezetre kiterjedően jelentkező hatásukat.”

„8. A biogén stimulátorok hatása a szervezet metabolikus és energetikai folyamatainak megváltozásában fejeződik ki.”
Filatov, 1951b

Biogén stimulánsok:
„Olyan anyagok, amelyek az élő szövetekben termelődnek Filatov módszerének alkalmazásakor a szervezet normális anyagcseréjének megzavarására (Filatov szerint – rezisztencia faktorok), amelyeknek a stimuláló hatása van a szervezet különböző folyamataira.” [Sic]
“A biogén stimulátorok nem pótolhatják a műtrágyákat.”
Blagoveshchensky, 1956

Szerves biostimuláns:
„Ezek a vegyületek a tápanyagok és a víz felvétel hatékonyságának növelésével fokozzák a növények növekedését és erőteljességét. A biostimulánsok meghatározása nem egységes, és ezek a vegyületek még mindig vitákat generálnak.
Mindazonáltal ezek olyan nem műtrágya termékekként vannak meghatározva, amelyek jótékony hatással vannak a növények fejlődésére. Ezen biostimuláns anyagok közül sok természetes termék, amely nem tartalmaz hozzáadott vegyszereket vagy szintetikus növénynövekedés-szabályozókat.”
Russo és Berlyn, 1991

_______________________________________________________________________________________________________________________________

HIRDETÉS

_______________________________________________________________________________________________________________________________

Biostimulátor-ok:
„Olyan anyagok, amelyeknek műtrágya értéke alig, vagy egyáltalán nincs, és amelyek általában alacsony koncentrációkban használva gyorsítják a növények növekedését.”
Goatley és Schmidt, 1991

Biostimuláns-ok:
„Növényi hormonokat tartalmazó anyagok, amelyek exogén alkalmazásukkal stimulálhatják a növekedést.”
Schmidt, 1992

Allelopátiás készítmény:
„Metabolikus eredetű biológiailag aktív anyagok többkomponensű kiegyensúlyozott rendszerei, alapjáúl szolgálnak a széles spektrumú biológiai aktivitással rendelkező növényi nyersanyagoknak.”
Naumov és mtsai., 1993

Biostimulánsok:
„A növénynövekedés szabályozóinak egy alcsoportja, amelyek nagyban különböznek a táplálék-adalékoktól…
Javasolt a biostimuláns kifejezés használatát olyan termékekre korlátozni, amelyek célja a hozam javítása különböző metabolisztikai utakon keresztül.”
Herve, 1994

Biostimuláns-ok:
„Olyan termékek, amelyek nem táplálják a növekedést. A növekedés elősegíthető a tápanyagok felvételének ösztönzésével, kelátképző tápanyagok, növényi növekedési hormonok biztosításával vagy a növényi hormonális aktivitás fokozásával. Biostimulánsok azok, amelyek olyan növényi növekedési hormonokat tartalmaznak, melyek szintetikusan előállíthatóak, vagy természetes növényi kivonatokból nyerhetőek. ”
Elliott és Prevatte, 1996

Biostimuláns:
„Anyagok, amelyek elenyésző mennyiségekben is a növények növekedésének elősegítését szolgálják.”
ZhangandSchmidt, 1999

Biostimuláns:
„Kétértelmű kifejezés, amely magában foglalja a nem műtrágyaeredetű növekedést elősegítő anyagokat, például a mikrobákat, növényi növekedési hormonokat, talajjavítókat és mikrobák energiaforrásait.”
McCarty, 2001

Növényerősítők:
„A növények káros organizmusokkal szembeni védelmére szolgáló termékek, melyek stimulálják a védelmi mechanizmusokat a növényben, vagy a káros organizmusokkal versengve az élettérért és a tápanyagokért kiszorítják azokat a filoszférából vagy a rizoszférából. ”
Sharma K. et al., 2012

Biostimuláns
(Pozitív növénynövekedés Szabályozó), (Metabolikus Enhancer):
Szerves anyag, amely kis mennyiségben alkalmazva fokozza a növények növekedését és fejlődését oly módon, hogy a válasz nem tulajdonítható a hagyományos növényi tápanyagok alkalmazásának. … Ha stressz előtt alkalmazzák a biostimulánsok segíthetik a növényeket a stressz elviselésében.
James Beard, Schmidt és mtsai.-ból, 2003

Biostimuláns-ok:
„Természetes vagy szintetikus termékek, ásványi vagy szerves összetételűek, amelyek hatásmódjuk szerint pozitívan hozzájárulnak a növények táplálkozásához és egészséges növénnyé fejlődésükhöz. ”
(S.D. Hankins, személyes kommunikáció) Dixon és Walsh, 2004

Metabolikus fokozóanyagok:
„Nem ásványi anyagok, amelyek nagyon kis mennyiségben alkalmazva exogén módon stimulálják a metabolikus tevékenységeket a növényekben.”
Doak et al., 2005

Biostimuláns-ok:
„Olyan termékek, amelyek más műtrágyához és / vagy a talajhoz és / vagy a növényhez juttatnak, olyan anyagok, amelyek kedveznek vagy szabályozzák a tápanyagok felszívódását vagy kijavítanak néhány fiziológiai rendellenességet.”
„Emlékeztetni kell arra, hogy a biostimuláns aktivitásnak nem kell a fitohormonok hozzáadásából származnia (6. melléklet, 4.1 kód.). Más szavakkal, a „biostimuláns aktivitású” műtrágyának pozitívan kell hozzájárulnia a a növények táplálásához és fejlődésének javításához, függetlenül a jelenlévő tápanyagoktól, kizárva a fitohormonokat és a növény-egészségügyi szabályozással tiltott termékeket.”
Ciavatta és Cavani, 2006

Biostimuláns-ok:
„Ez a kifejezés általában azonosítja azokat a készítményeket, amelyek támogatják a növényt teljesítményének javításában szintézishormonok használata nélkül.”
Tagliavini és Kubiskin, 2006

Szerves biostimuláns:
„A növények nitrogén-egyensúlyának közvetlen befolyásolásán kívül a Siapton közvetett módon javítja egyes enzimrendszerek aktivitását és egyes növényi növekedésszabályozók működésének szabályozását és a biokémiai folyamatokat. Ezenkívül a Siapton megkönnyíti a makro- és mikroelemek felszívódását és szállítását.
Ezek az állítások lehetővé teszik a termék valódi „szerves biostimulánsként” történő meghatározását és a növények természetes táplálkozási kiegyensúlyozójaként, több mint egy egyszerű szerves lombtrágya.”
Maini, 2006

Biostimuláns-ok:
„Általában szerves termékek, amely fokozzák a talaj mikrobiális aktivitását és / vagy a növények növekedését.”
Nardi et al., 2006

Biostimuláns-ok:
„Egyes vegyületek vagy vegyületek keverékei, amelyek enyhítik az abiotikus stressz szerek okozta hatásokat, a veleszületett növényvédelmi reakciók kiváltása révén.”
Apone és mtsai., 2006

Biostimuláns-ok, PRG-k (Plant Growth Promoters):
„Természetes termékekből származó szerves vagy hormon tartalmú vegyületek, amelyek stimulálhatják a növények növekedését és fejlődését anélkül, hogy ismert kárt okoznának a környezetben.”
Huang, 2007

Biostimulátor-ok:
„Biológiai eredetű vegyületek, amelyeknek a növények természetes képességeinek növelésével fokozhatják a stressztűrő képességet. A biostimulátorok nem működnek tápanyagként, és nem befolyásolják közvetlenül a stressztényezők növényre gyakorolt hatásait.”
Gawronska, 2008

Biostimulátor-ok:
„Olyan szerek, amelyek nagyon alacsony koncentrációban javítják a növények és a talaj alapvető biokémiai folyamatait, és ezáltal javítják a növények növekedését és fejlődését, és növelik a stresszel szembeni ellenálló képességüket. A biostimulátorok műtrágyát, trágyát vagy más ásványi tápanyagforrást nem helyettesíthetnek. ”
Névtelenül idézi Basak, 2008

Biostimulátor-ok:
„A növények növekedésének és fejlődésének innovatív természetes stimulátorai, amelyeket biológiai alapanyagokból nyernek, és hormon- vagy műtrágyaszerű hatásmóddal rendelkeznek.”
Névtelenül idézi Basak, 2008

Biofertiliser / Biostimulátor:
„Természetes eredetű, a növények számára azonnal felvehető és elérhető termékek, melyek peptidekből, aminosavakból, poliszacharidokból, huminsavakból és / vagy fitohormonokból stb. állnak.
Felszívódásuk nem függ a fotoszintetikus aktivitáson, mivel a növény közvetlenül felszívja őket, ami alacsonyabb energia felhasználást jelent. Ezeknek a termékeknek nem célja a tápanyagok biztosítása, sokkal inkább a növény anyagcsere folyamatainak elősegítése és ösztönzése, csökkentve a növényi stresszt stb.”
Parrado és mtsai, 2008

Szerves biostimuláns-ok:
„Nem tápanyagtartalmú termékek, amelyek kedvezően befolyásolják a növények növekedését. Az ilyen termékek a következőkből állnak: huminsavak, tengeri alga (tengeri moszat) kivonatok, nem hormonális növényi metabolitok és vitaminok.”
Kumar és Shivay, 2008

Fitostimulátor:
„Mikroorganizmus, amely képes növekedést szabályozó anyagok előállítására vagy koncentrációjának megváltoztatására, mint például az indol, ecetsav, gibberellinsav, citokininek és etilén.”
Martínez-Viveros et al., 2010

Mezőgazdasági biostimuláns-ok:
„Ide tartoznak azok a vegyületek, anyagok és egyéb termékek különböző összetételei, amelyeket növényekre vagy a talajokra alkalmaznak a növény fiziológiai folyamatainak szabályozása és fokozása érdekében, ezáltal hatékonyabbá téve azokat.
A biostimulánsok a növényi élettanra más úton hatnak, mint a tápanyagok, javítják a növények erőnlétét, a termények minőségét és a betakarítás utáni eltarthatóságát.”
Európai biostimulánsok Ipari Tanács EBIC, 2011b

Biostimulátor-ok:
„Szervetlen és szerves anyagok vagy ezek keverékei, amelyek pozitívan befolyásolják a növények fejlődését vagy egyéb fiziológiai folyamatokat a növényekben.
A biostimulátorok egyik követelménye, hogy alkalmazásuk nem jelenthet kockázatot az emberekre, állatokra vagy természeti környezetre.”
Smolen S, 2012

Biostimuláns-ok:
„Azok az anyagok, amelyek se nem műtrágyák, se nem növényvédő szerek, de alkalmazásuk javítja a növények egészségi állapotát, növekedését és ellenálló képességét.”
Bankok és Percival, 2012

Növényi biostimuláns-ok:
„Oldatok és anyagok, a tápanyagok és a peszticidek kivételével, amelyek a növényekre a magokra vagy a termesztő közegre meghatározott készítményekben alkalmazva képesek módosítani a növényeket oly módon, hogy potenciális előnyökkel járjon a növekedés, fejlődés és / vagy stresszválasz szempontjából. ”
Du Jardin, 2012

_______________________________________________________________________________________________________________________________

HIRDETÉS

_______________________________________________________________________________________________________________________________

Antitranspiráns:
„A növényre gyakorolt általános hatást jelzi, hogy a kémiai vegyületek és a mögöttes mechanizmusok nagyon különbözőek. Néhány vegyület fizikai hatást gyakorol a növény felszínén és / vagy a növényi szerveken belül, mások szabályozzák a levélnyílásokat az úgynevezett sztómákat, amelyek a vízpárát diffundálják.”
Du Jardin, 2012

Metabolikus antitranspiránsok:
„A sztomatális regulátorok, amelyek hatással vannak a levélnyílások határán elhelyezkedő specializált sejtek komplex hormonális szabályozására (őrsejtek).”
Du Jardin, 2012

Növényi biostimuláns-ok:
„Olyan anyagot (anyagokat) és / vagy mikroorganizmusokat tartalmaznak, amelyek működése amikor a növényekre vagy a rizoszférára alkalmazzák: a természetes folyamatok stimulálása a tápanyagok felvételének és hasznosulásának javítása, az abiotikus stresszel szembeni ellenálló képesség fokozása és a termés minőségének javítása. A biostimulánsoknak nincs közvetlen hatásuk a kártevők ellen, ezért nem tartoznak a a peszticidek szabályozási keretei közé.”
Európai biostimulánsok Ipari Tanács EBIC, 2012

Biostimuláns:
„Olyan anyag, mely a növényre, magra, talajra vagy táptalajra felvive javítja a növények megtermékenyülését, növeli a növény tápanyag-felhasználásának hatékonyságát, vagy más közvetlen vagy közvetett előnyökkel biztosít a növényfejlődés vagy stresszválasz területén.”
Beaudreau, 2013, Biostimuláns koalíció

Biostimuláns-ok:
„Olyan vegyületek, amelyek nem táplálkozási növénynövekedési reakciókat hoznak létre, és növelik a stressz toleranciát. Ez ellentétben áll a műtrágyákkal, amelyek a növény táplálását segítik.
A biostimulánsok számos előnye azon képességükön alapszik, hogy befolyásolják a hormonális aktivitást.”
„A biostimulánsokban lévő vegyületek megváltoztathatják a növény hormonális állapotát, és nagy hatással lehetnek a növény növekedésére és egészségére.”
Daniels, 2013

Növényerősítő (Biostimuláns):
Néhány tagállamban a mezőgazdaságban használt „határ” termékek egy osztálya, amelyek csak a növény kondíciójára hatnak a kártevők elleni közvetlen hatások nélkül, és nincs fő tápanyag felvétellel összefüggő aktivitása,… fokozza a növények ellenálló képességét a növényt károsító organizmusokkal szemben és a védelmet a nem parazita károsodások ellen.”
Torre és mtsai., 2013

Biostimuláns:
„Olyan termékek, amelyek önmagukban vagy más műtrágyákkal keverve hozzájárulnak a növények növekedésének javításához a különböző élettani folyamatok kiaknázásával.”
Migliore és mtsai, 2013

Bio-stimuláló szer:
„A „biostimuláló” kifejezés aktivitást vagy hatékonyságot jelent, ha másképp nem határozzuk meg a találmány szerint, amely a növény vagy a növényrészek sokféle folyamatát stimulálja, növeli vagy javítja, mint pl. a növekedést elősegítő anyagok – például cukrok és aminosavak – jobb generációja, a megfelelő sejtek rendelkezésre álló tápanyagokkal és növekedésszabályozókkal való ellátása, fokozott sejtanyagcsere, javult sejt fertőtlenítés, fokozott immunvédelem, a növekedés és a hozam elősegítése, a szisztémás rezisztencia indukálása (SAR), a versengő növények növekedésének és hozamának gátlása (allelopathia).

A biostimuláló aktivitás okozhatják szerek, növényi kivonatok és más összeállítások, mint az olyan metabolikus anyagok, melyeket a növények szintetizáltak miután biostimulálást kiváltó szerrel kezelték. Egy „biostimuláló szer” a találmány szerint egy biológiai növényvédő szer, amely a fent meghatározott biostimuláló tulajdonságokat hozza étre egy növényben, amelyet in vitro és / vagy in vivo kezeltek ezzel a szerrel.”
Pretorius, 2013

Biostimuláns:
„Szerves anyag, amely kis mennyiségben alkalmazva fokozza a növények növekedését és fejlődését oly módon, hogy a válasz nem tulajdonítható a hagyományos növényi tápanyagok alkalmazásának.”
Sharma és mtsai, 2014

Biostimuláns Mikroorganizmusok:
„A biokontroll mikroorganizmusok (BCM) és a növények növekedését elősegítő mikroorganizmusok (PGPM) egyaránt „biostimuláns mikroorganizmusokként” definiálhatók, amelyek képesek elősegíteni a növények növekedését és a kórokozók elleni védekezést a növény egész életciklusa alatt, a mag csíráztatásától a növény érettségéig.”
Sofo és mtsai, 2014

Fitostimulátorok, Biostimulátor-ok:
“Ez a kategória magában foglalja azokat a mikroorganizmusokat, amelyek általában hormonális hatással elősegítik a növények növekedését.”
Aguado-Santacruz et al., 2014

Növényi biostimuláns:
„Bármely anyag vagy mikroorganizmus, abban a formában, ahogyan azt a felhasználónak eljuttatják, növényekre, magokra vagy a gyökérkörnyezethez azzal a szándékkal, hogy ösztönözzék a növények természetes folyamatait, amelyek előnyösek a tápanyagok felhasználásának hatékonyságához és / vagy toleranciát biztosítanak az abiotikus stresszel szemben, függetlenül annak tápanyagtartalmától, vagy az erre a célra szánt anyagok és / vagy mikroorganizmusok bármilyen kombinációjától.”
Traon és mtsai, 2014

Biostimuláns-ok:
„Szerves nyersanyagokból nyert kivonatok, melyek bioaktív vegyületeket tartalmaznak.”
Bulgari et al., 2015

Biostimuláns-ok:
„A műtrágyák kivételével olyan anyagok, amelyek kis mennyiségben alkalmazva elősegítik a növények növekedését. Ezek a környezetbarát és természetes anyagok elősegítik a vegetatív növekedést, az ásványi tápanyagok felvételét és a növények toleranciáját az abiotikus stresszekkel szemben.”
Chojnacka et al., 2015

Biostimuláns:
„Bármely anyag vagy mikroorganizmus, amelyet növényekre alkalmaznak a tápanyag felvételi hatékonyság, az abiotikus stresszel szembeni ellenállás fokozása és / vagy a termés minőségi tulajdonságainak javítása céljából, függetlenül annak tápanyagtartalmától. Bővebb értelemben növényi biostimulánsként jelölhetőek meg az ilyen anyagok és / vagy mikroorganizmusok keverékét tartalmazó kereskedelmi termékek.”
Du Jardin, 2015

Biostimuláns-ok:
„Olyan összetevők vagy anyagok, a tápanyagok és a peszticidek kivételével, amelyek növényekre, magokra, vagy a termesztő közegre alkalmazva a meghatározott kiszerelésekben képesek módosítani az élettani folyamatokat a növényekben oly módon, hogy potenciális előnyökkel járjon a növekedés, fejlődés vagy stresszválasz szempontjából.”
Halpern és mtsai., 2015

Biostimuláns:
„Olyan vegyületre vagy összetételre utal, amely nem műtrágya vagy peszticid, de a növényeken alkalmazva javítja azok egészségét és növekedését.”
Lovatt, 2015

Biostimuláns-ok:
„Főként természetes nyersanyagokon alapuló termékek, amelyeket ultra-kis és kis adagokban használnak a növényi fiziológiai és biokémiai folyamatok módosítására, a genetikai potenciál teljesebb megvalósítására a hormonális állapot változásai által, az anyagcsere folyamatok aktiválására, a tápanyagfelvétel hatékonyságának növelésére, a növekedés serkentésére, a fejlődés elősegítésére és a különféle stressztényezők negatív hatásaival szembeni ellenálló képesség erősítésére.”
Yakhin et al., 2016a

A szóhasználat folyamatosan eltolódni látszik és a biostimuláns helyett a biostimulátor kifejezés kezdi átvenni az uralkodó szerepet az ilyen típusú készítmények megnevezésekor. Mint láthattuk a biostimuláns-ok, biostimulátor-ok már régóta ismert anyagok, pontos és minden részletre kiterjedő egyértelmű meghatározásuk még várat magára.

A Mi is az a Biostimulátor? II. bejegyzés először Növénykondicionálás-én jelent meg.

Magyarországon minden, a termelők földjeire kijutó anyag engedélyeztetési kötelezettség alatt áll, ez alól csak néhány kivétel van, az olyan anyagok, melyek nyilvánvalóan problémamentesek és nem jelentenek veszélyt ha bekerülnek az élelmiszerláncba.

Ilyen kivételek például az öntözővíz, a csak meghatározott szervetlen anyagokat tartalmazó EK-műtrágyák, a kezeletlen istálótrágya, vagy a csupán fizikai hatást biztosító anyagok mint a perlit vagy a mulcs.

A magyarországi szabályozástól világviszonylatban sem igen találni szigorúbbat. Az engedélyeztetési eljárás hosszú és költséges. Ennek során igazolni kell a készítmény összetételét, az összetevők pontos mennyiségét és arányát, azok valós jelenlétét. El kell készíttetni egy kémiai és fizikai analízist, valamint a készítményhez megadott felhasználási területeknek és dózisoknak megfelelő hatásvizsgálatokat. Az elkészített anyagot be kell nyújtani a Nébih-hez elbírálásra, amit jelenleg 5 -6 hónapos elbírálási határidővel igazolnak vissza.

Ha minden rendben ment és nincs szükség korrekcióra, hiánypótlásra a folyamat végén a termék megkapja a forgalombahozatali és felhasználási engedélyt, ami alapján az elbírálás részét képező címketervnek megfelelő címkével megkezdődhet annak piaci bevezetése.

Az engedélyeztetés nehézségei miatt sok kisebb piaci szereplő kétszer is meggondolja egy új szer fejlesztését, hazai forgalmazását. Sokan az eljárás végigvitele helyett megpróbálják kijátszani a szabályozást, kiskapukat és kibúvókat keresve, termékeiket más anyagként feltüntetve, külföldi webshopos beszerzési lehetőségeket generálva és még sok egyéb módon.

A visszaszámlálás azonban a végéhez közeleg, mert 2022. július 16-tól új rendelet lép életbe, mely az Európai Unióban egységesíteni fogja az engedélyeztetést!

Az új szabályozás szerint az uniós tagországokban egy-egy megbízott hatóság bejelentő hatósággá válik (vélhetően Magyarországon továbbra is a Nébih fogja ellátni ezt a feladatot). Ezeknél a hatóságoknál kell majd bejelenteni az úgynevezett megfelelőségértékelő szervezeteket, amelyek a lényegi vizsgálatokat és az engedélyeztetést fogják elvégezni a mezőgazdasági használatra szánt anyagok esetében.

Csak akkreditált, egy előzetes engedélyeztetési eljárás során megfeleltnek ítélt szervezetek lehetnek a megfelelőségértékelő szervezetek. Nincs meghatározva, hogy a teljes engedélyeztetési folyamatot saját belső szervezetükkel kell megoldaniuk. Az is létrejöhet, hogy magát a tesztelési feladatokat kiszervezik külső laborok felé és csupán az engedélyeztetés papírmunkáit fogják ellátni.

Ha egy adott biostimulátor, növénykondicionáló vagy egyéb termésnövelő terméket felhasználásra alkalmasnak találnak, állásfoglalásuk és így az engedély a termék felhasználására nézve egész Európára érvényes lesz!

Bármely Európai Uniós tagországban engedélyezett termék esetében a magyar hatóságoknak egy ellenőrzési jogosultsága lesz, mely során azt vizsgálhatják, hogy a termék valóban azt tartalmazza, amit a címkén feltüntettek.

Az új engedély szükségessége esetén a gyártók, illetve forgalmazók eldönthetik, hogy az Unióban melyik megfelelőségértékelő szervezeténél indítják el az eljárást. A székhelyük, illetve a felhasználási helyként megcélzott tagország ellenőrző szervezetéhez már nem lesznek kötve.

Ez magával hozza annak veszélyét, hogy a növénykondicionáló és egyéb termésnövelő terméket engedélyeztetni kívánók annak az országnak a szervezetéhez adják be kérelmüket, ahol a legenyhébb a a szabályozás. Így egy korábbinál kevésbé szigorú eljárással is piacra tudják küldeni terméküket egész Európában. Mivel hazánkban a legerősebb a jelenlegi szabályozás, ez óriási könnyebbséget jelent új, Magyarországon még nem engedélyezett szerek hazai elterjesztésében.

A kisebb piaci szereplőknek ez előnyként, de ugyanakkor hátrányként is jelentkezhet: egyrészt lehetőségük lesz termékeiket könnyebben engedélyeztetni, másrészt megsokszorozódhat azon termékeknek a száma, melyek számukra konkurenciát jelentenek.

Magyarországon a korábbi engedélyeztetési eljáráson végigvitt, kipróbált és bizonyított szereket forgalmazó piaci szereplők joggal aggódnak a miatt, hogy a magyar feltételrendszernek nem megfelelő, kevésbé hatásos, kifogásolható minőségű szerek beözönlése miatt az ágazat akár hiteltelenné is válhat.

A termelők szempontjából viszont felmerül annak a lehetősége, hogy alaposabb vizsgálódással és információszerzéssel könnyebben hozzájutnak azokhoz a növénykondicionáló, termésnövelő készítményekhez, melyeket a korábbi szabályozás miatt nem tudtak használni, pedig az adott területen és kultúrában határozott eredményeket lehetne velük elérni.

A várható dömpingben a bizonyossághoz, a megfelelő szerek kiválasztásához minél több független kísérletre és megfelelő információáramlásra lesz szükség. Ehhez oldalunk a novenykondicionalas.hu is szeretne hozzájárulni.

Termelőknek, forgalmazóknak ajánljuk a saját magunk által végzett független kísérletek lehetőségét, ami alapján a legjobb választás biztosítható!

Bővebb információért keressen minket itt.

Ketyeg az óra, ideje felkészülni!

HIRDETÉS

A Növénykondicionáló készítmények 2022 július 16-tól: ketyeg az óra! bejegyzés először Növénykondicionálás-én jelent meg.