Az Európai Bizottság célkitűzése, hogy 2030-ra 50%-kal csökkentsék a peszticidek használatát és ezzel a vegyi kockázatot. A cél a károsodott ökoszisztémák helyreállítása és a környezet megóvása Európa teljes területén. Európa jövője a tét!
Az ökoszisztémák összeomlása a küszöbön áll. Minden tőlünk telhető lépést meg kell tennünk és minden, ennek elkerülésére lehetőséget adó döntést meg kell hoznunk, hogy megóvjuk a biológiai sokféleséget és csökkentsük az éghajlatváltozás okozta károkat.
Az EU vizes élőhelyeinek, folyóinak, erdőinek, gyepeinek, tengeri ökoszisztémáinak, városi környezeteinek és a bennük élő fajoknak a megóvása kulcsfontosságú a társadalmi jólét és az emberek egészségének megóvása szempontjából.
Ugyanakkor meg kell óvnunk a termőföldet is, mely az utóbbi években soha nem tapasztalt minőségi romlásnak indult, mérsékelni kell azokat gazdasági veszteségeket, amik a beporzás kiesés miatti terméscsökkenésekkel jellemezhetőek. Ezek a célok vezetnek a vegyszerek a peszticidek folyamatos és fokozatos kivonására, ideális esetben radikális csökkentésére.
A természet helyreállítási törvényjavaslatok jogilag kötelező érvényű célok és minden EU tagállamra vonatkoznak, a meglévő jogszabályokkal kiegészítve. A cél, hogy 2030-ra az EU tengeri és szárazföldi területének legalább 20%-át lefedjék a természet-helyreállítási intézkedések, valamint ezt 2050-re minden károsodott, helyreállításra szoruló területre kiterjesszék.
A természet helyreállítás nem egyenlő e természetvédelemmel
A természet helyreállítás nem egyenlő e természetvédelemmel, ezért nem vezet automatikusan több védett területhez. Nem szükséges minden helyreállított területnek természetvédelmi területté válnia, a helyreállítás nem zárja ki a művelhetőséget, a gazdasági tevékenységet. A helyreállítás a természettel való együttélésről szól, amibe a termelés is beletartozik, ugyanakkor megőrizve a biológiai sokféleséget.
A helyreállítási célokat tekintve a szén-dioxid eltávolítás és tárolás, valamint a természeti katasztrófák megelőzésében, vagy azok hatásainak csökkentésében legnagyobb potenciált jelentő ökoszisztémák lesznek a prioritások.
A megállapított többéves pénzügyi keretben körülbelül 100 milliárd euró áll majd rendelkezésre a helyreállítási és biológiai sokféleség megőrzéssel kapcsolatos kiadásokra.
Az elérni kívánt célok
Az intézkedésekkel elérni kívánt célok az alábbiak:
- A beporzópopulációk csökkenésének megfordítása 2030-ra és onnan folyamatos növelésük
- Az európai városokban a lombkorona-takarás 10%-osra növelése 2050-re
- A mezőgazdasági ökoszisztémákban a biodiverzitás általános növelése, a termőtalajok szerves szén tartalmának növelése
- A lecsapolt tőzeglápok helyreállítása
- Az erdők ökoszisztémáiban a biológiai diverzitás általános növelése
- A tengeri élőhelyek helyreállítása
- A folyók legalább 25 000 kilométernyi szakaszán a szabad folyás biztosítása
Európa példát mutat
Európa példát kíván mutatni a biológiai sokféleség csökkenésének visszafordítása és a természet helyreállítása terén, és ez egy kulcsfontosságú hozzájárulás a biodiverzitási keretrendszerről folyó tárgyalásokhoz, melyet a Biológiai Sokféleségről szóló egyezmény alapján idén december 7 és 15 között a COP15-ön Montreálban kell elfogadni.
Szigorú szabályok a vegyi peszticidek használatának csökkentésére
A jogilag kötelező érvényű uniós célkitűzések keretében megvalósuló mezőgazdasági termelésben használt vegyi peszticidek folyamatos kivonása a „farmtól az asztalig” stratégiával összhangban elősegíti a fenntartható élelmiszer-rendszerek kiépítését, miközben biztosítja az élelmiszer-biztonságot.
A tagállamoknak növényspecifikus szabályokat kell megállapítaniuk, melyek meghatározzák a peszticidek helyett használható alternatív biológiai megoldásokat. Az átálláshoz támogatást nyújtanak a gazdálkodóknak segítve a fenntarthatóbb élelmiszer-termelési rendszerekre történő átállást.
Globális szállítás ellenőrzés
Globális szállítás ellenőrzésével a Bizottság a harmadik országokból érkező tiltott peszticideket tartalmazó termékek forgalmát is korlátozni kívánja. A tiametoxam és a klotianidin szermaradványainak nullára csökkentése a cél, mivel erről a két anyagról ismert, hogy jelentősen hozzájárul a beporzók számának világszerte történő csökkenéséhez. Mivel ezek az EU-ban már nem engedélyezett anyagok, ezért a szermaradványaikat tartalmazó élelmiszerek sem kerülhetnek forgalomba az EU-ban.
És mi indokolja mindezt?
Az egészséges és ellenálló ökoszisztémák a társadalmi jólét gerincét is képezik. A világ GDP-jének több mint a fele a természettől és annak hasznosításától függ, a világ élelmiszernövényeinek több mint 75%-ának termékenyülése a rovarok beporzására épül.
Mindezek ellenére Európa természeti környezete riasztó mértékben hanyatlik. A vizes élőhelyek 1970 óta 50%-kal csökkentek. A halállomány 71%-a és a kétéltűek 60%-a eltűnt az elmúlt évtizedben. Ha számokban szeretnénk kifejezni azt mondhatjuk, hogy 1997 és 2011 között a biológiai sokféleség csökkenése évi 3,5 – 18,5 billió eurós veszteséget jelentett.
A természet-helyreállítási törvény hatásvizsgálata kimutatta, hogy a természet-helyreállítás előnyei messze meghaladják a költségeket, becslések szerint nyolcszorosával.
Mindezek mellett Európa polgárai az ilyen témájú konferenciákon a vegyszer alapú növényvédő szerek és műtrágyák drasztikus csökkentését, ugyanakkor a fenntartható mezőgazdaság fejlesztését javasolják, beleértve a természet tiszteletét és az ökológiai egyensúly helyreállítását.
HIRDETÉS
