Országút, 2026. május 28. Markos Mária riportja Kökény Attilával

• Miközben a hírek és a gazdák évek óta aszályról beszélnek, Ön mégis többször kijelentette: nincs vízhiány, csak vízgazdálkodási válság. Mire alapozza ezt, amikor repedező földet látunk?

Technológiai szempontból valóban aszály van, a tavalyi év a hivatalos statisztikák szerint a negyedik legszárazabb volt 1901 óta. Bizonyos régiókban, például a Körösök mentén olyan radikális a csapadékhiány, hogy az már a növényi életet kockáztatja. De ez nem új keletű jelenség; a Kárpát-medence klímája kétszáz éve is ilyen szélsőséges volt, ez nem a klímaváltozással kezdődött. A különbség az, hogy az elmúlt ötven év tájhasználati szokásai felerősítették a negatív hatásokat.

Még ebben a rendkívül száraz esztendőben is bőven négyszáz milliméter felett volt az átlagos csapadékmennyiség, ami mellett máshol sikeresen termelnek. A növénytermesztés szempontjából ennek nem kellene tragikusnak lennie. A háromszáz milliméter alatti régiók szakmai szempontból már félsivatagnak minősülnek, de hiába tudja ezt mindenki, a gyakorlatban senki sem reagál a tájhasználat megváltoztatásával. Ugyanúgy felszántják a határt, mintha nem a létüket kockáztatnák a hagyományos technológiákkal.

• Laikusként azt gondolnánk, a belvíz és az aszály egymás ellentétei. Ön szerint viszont ugyanannak a problémának a két oldala. Hogyan lehetséges, hogy a földünk egyszerre fullad meg a víztől és hal szomjan?

A legfontosabb kérdés: mi történt a talajjal?

A természetes ökoszisztémákban ritka a nagy belvíz, mert a talaj szerkezete ép. A porrá művelt, szerkezetét veszített talaj viszont a legkisebb eső hatására eliszapolódik, a felszíne lezárul, és drasztikusan lecsökkenti a beszivárgást. Hiába áll a víz a táblán, húsz centiméterrel mélyebben a talaj porszáraz maradhat, mert egy eketalp (tömődött, kemény talajréteg a barázda alján) vagy az eliszapolódott réteg elzárja a víz útját. Amint kisüt a nap, ez a felszíni víz azonnal elpárolog, a mélyebb rétegekbe pedig nem jut utánpótlás. 

Ezért testvérek a belvíz és az aszály: ahol tavasszal megfullad a növény, ott júliusban ki fog száradni. A dombvidékeken még drámaibb a helyzet: ha a víz nem tud beszivárogni, egyszerűen lefolyik a lejtőn. Hiába esett le az évi csapadék, a növény számára sivatagi körülmények maradnak, mert a víz nem hasznosult.

• A magyar agrárium „szent tehene” a szántás. Ön szerint viszont a felszántott föld valójában a vízháztartás halálát jelenti. Miért ellensége az eke a víznek?

A szántás a leginvazívabb beavatkozás, amely védtelenné teszi a földet az erózióval és a kipárolgással szemben. Amint fagypont fölé emelkedik a hőmérséklet, a szántásokból azonnal hatalmas felhőkben áramlik ki a nedvesség. Pár nap napsütés és a hantok csontszárazak lesznek. Ezzel szemben a takarónövényes, mulccsal borított területeken megőrizzük a vizet.

Sőt, a regeneratív módon művelt területeken úgynevezett szögletes esők esnek. Ez a kifejezés a horizontálisan érkező csapadékra, leginkább a porhóra utal. Amikor télen fúj a szél a puszta Alföldön, a havat a szél azonnal lehordja a csupasz, felszántott földről, mert nincs semmi, ami megtörné a légáramlatot,
vagy fizikai akadályt képezne. A szomszéd szántása ilyenkor puszta marad, a hó pedig a vízelvezető árkokban vagy az utak mentén köt ki, ahol semmi haszna nincs.

Ezzel szemben a mi takarónövényeink – legyen az lábon álló kukoricaszár vagy takarónövény – mechanikai akadályként működnek. Megfogják a szálló havat, és „kifésülik” a szélből a nedvességet. Így a regeneratív gazdánál gyakran kétszer-háromszor vastagabb a hóréteg, mint a kerítés túloldalán.
Amikor jön az enyhülés, ez a jelentős mennyiségű hó helyben lassan olvad el, és a takarás alatt, az ép pórusrendszeren keresztül közvetlenül a talajba szivárog be.

Ha biztosra akarunk menni, hogy ki a regeneratív, akkor egyszerűen keressük azt, akinél még februárban is zöld a föld a takarónövénytől, és mulcs takarja a felszínt. De ilyen gazdát nálunk még nagyítóval kell keresni. A szántott föld ezzel szemben nemcsak a havat veszíti el, hanem a tavaszi szélben a felső, legértékesebb, tápanyagokban gazdag porrétegét is – ez a defláció. A szántott föld tehát nemcsak vizet nem kap, de fizikailag is elporlad és kivérzik; szó szerint kivérezteti a tájat.

• Hogyan működik a talajmegújító mezőgazdaság (TMMG) a gyakorlatban? A TMMG-gazdák földjein mit látunk aszály idején, amit a szomszédos, hagyományos táblákon nem?

A különbség aszálykor a leglátványosabb a hagyományos és a talajmegújító gazdák között. A regeneratív gazdálkodás a no-till (szántás nélküli) módszer alkalmazásával kezdődik, ami azt jelenti, hogy nem művelik a talajt.

A cél egy biológiailag érett talajszerkezet létrehozása, amelyben tartós, mély pórusrendszer van.

A folyamat során a talaj felülről lefelé épül újjá: a felső réteg után a mikrobákat gyökerekkel juttatjuk mélyebbre. Míg a szomszéd kukoricája augusztusra kisül, a regeneratív tábla még zöld, mert a növény gyökerei nem állnak meg a harminc centiméteres felszántott rétegnél. A gilisztajáratokon és a régi gyökerek által hagyott stabil pórusokon keresztül a gyökérzet akár másfél-két méter mélyre is lemegy a nedvességért. Onnantól válik aszálytűrővé a növényzet.

A hagyományos gazda tízcentis minimum műveléssel vagy szántással is csak letömöríti a talajt, gyökérfejlődésre alkalmatlan közeget hoz létre, ami még jobban súlyosbítja az aszálykárt.

A TMMG-gazdánál a talaj teherbíróvá válik: eső után is rá lehet menni géppel, anélkül, hogy tengelyig süllyedne a traktor, mert a szerkezet nem omlik össze.

• Az egyik legizgalmasabb elmélete a „kis vízkörök” összeomlása. Azt állítja, hogy mi magunk akadályozzuk meg az esőt. Tényleg a mezőgazdaság alakítja a mikroklímát a fejünk felett?

Szó szerint elűzzük az esőt. Nyáron a négymillió hektárnyi szántó jelentős része pőre és forró, az ötven-hatvan Celsius fokos felület olyan száraz feláramlásokat lök fel, amelyek fizikailag megakadályozzák a csapadékképződést.

Ez a fűtőhatás megawattokban mérhető, és jóval felülmúlja a szén-dioxid hatását a lokális klímára. A csapadékképződéshez biológiai esőmagokra lenne szükség: pollenekre, baktériumokra, spórákra, amelyeket főként az erdők bocsátanak ki. Ezek a biológiai részecskék már pár ezer méter magasan képesek jeget képezni és esőt fakasztani. De nincsenek ehhez szükséges funkcionális erdőink: papíron ugyan nő az erdősültség, de a valóságban ezek gyakran megbontott lombkoronájú, kiszáradt aljú területek, amelyek érdemben nem párologtatnak. Ha nincs pára és nincsenek biológiai esőmagok, a beáramló nedves levegőből nem lesz eső, csak elvonul felettünk.

• Miért mondja azt, hogy az öntözésfejlesztés önmagában zsákutca? Mit jelent az, hogy a tájat kell szivaccsá tenni?

Mert fizikailag nincs elég vizünk hozzá. Magyarország vizeinek kilencven százaléka külföldről érkezik, és folyóink a szabályozások miatt mélyre vágódott medrükkel nem táplálják, hanem leszívják a környező talajvizet.

Amikor júliusban égető szükség lenne a talajvízfeltöltésre, a Tiszán néhol át lehet gyalogolni.

A felszíni tározókban pedig a hőségben naponta öt-nyolc milliméter párolog el – mire odajutnánk, a fele eltűnik. A vizet a talajban kellene tartani, harminc centiméternél mélyebben, ahol már nem párolog ki. „Szivaccsá tenni a tájat” azt jelenti, hogy a téli és tavaszi vizeket ki kell engedni a mélyfekvésű területekre, hagyni, hogy beszivárogjanak, ne pedig elvezessük őket a csatornákon. Radikális tájhasználatváltásra lenne szükség: visszaadni területeket az ártéri gazdálkodásnak, erdőket és legelőket telepíteni rájuk.

• Ha a módszer működik, miért ragaszkodik a magyar gazda mégis a szántáshoz? Ez kulturális beidegződés?

Fél évszázados rutinok és a kommunista nagyüzemi gépészet öröksége ez. A fontossági sorrend nálunk fordított: egy amerikai farmon lehet, hogy régi a traktor, de a vetőgép a legújabb, mert azon múlik a siker. Nálunk a vetőgép a legutolsó, amire költenek. A gazda nem lép, amíg nincs rákényszerítve.

A regeneratív gazdálkodás ráadásul arról szól, mit ne vegyen meg a paraszt: kevesebb gép, kevesebb vegyszer, kevesebb gázolaj. Ez nem érdeke az eladóknak, az újságok pedig reklámokból élnek. Jelenleg a négymillió hektár szántóból talán tízezren folyik valódi regeneratív munka, miközben nagyjából másfél millió hektár eltűnt a körforgásból a beépítések és az emberi terjeszkedés miatt.

• Hogyan jelenik meg ez a hiány az asztalunkon? Igaz, hogy a kizsigerelt talajok miatt „üres” az élelmiszerünk?

Itt szét kell választani a mítoszokat a valóságtól. Az „üres élelmiszer”-elmélet gyakran nem létező vizsgálatokon alapul, körkörös hivatkozásokra épülő mítosz. Ami viszont igaz: a beltartalom genetika és technológia kérdése. Egy etilénnel érlelt, háromezer kilométerről hozott paradicsomtól ne várjunk élettani hatást. De a legfőbb probléma a mikrobiomunk sérülése. Az antibiotikumok és a mozgásszegény életmód pusztítják a bélflórát, ami aztán anyai ágon öröklődik. Ha valaki nem tudja lebontani a glutént, az gyakran azért van, mert a mikrobiomjából hiányoznak a megfelelő baktériumok. Az egészség ott kezdődik, hogy sokat mozgunk, szezonálisan táplálkozunk, és ismerjük a termelőt.

• Az Ön előrejelzése szerint milyen lesz a magyar vidék 2050-ben, ha nem váltunk, és milyen lehetne a szemléletváltással?

Ha nem változtatunk, néhány tucat nagygazdaság fog faltól falig szántani minden megyét, az ország fele termőképtelenné válik, a folyómedrekben pedig csak némi koszos víz csordogál majd. Ez a sivatagi forgatókönyv.

A szemléletváltással viszont az alacsony termőképességű szántóföldek fele eltűnne, helyüket fás legelők, erdők és vízmegtartó területek foglalnák el.
Mindenhol marhák és birkák legelnének, a völgyekben halastavak lennének. Az étrendünk alapja az állati protein, a rengeteg helyi zöldség, gyümölcs és az évelő kultúrák (dió, mogyoró, gesztenye) lennének. Egészséges, zöld, vízzel teli tájban élnénk. Ez a jövő működik, ott van a lábunk alatt, csak el kellene kezdeni építeni a talajt a rombolás helyett.

Forrás: https://orszagut.com/kornyezet/kokeny-attila-regenerativ-gazdalkodas-talajmegujitas-aszaly-vizgazdalkodas-szogletes-esok-es-nema-kutak-9350?fbclid=IwQ0xDSwSLQUFjbGNrBIs_f2V4dG4DYWVtAjExAHNydGMGYXBwX2lkDDM1MDY4NTUzMTcyOAABHilv75aRbD1jTJHAVS3SAyffh-kQQExwwH61KFAl6pkrzKZ7XlZ2dC2AXrmu_aem_zi8UK55oVBpJ7xlNxbgxuQ

A Szögletes esők és néma kutak bejegyzés először Növénykondicionálás-én jelent meg.

Miért fontos a bokrosodás?

A búza – hasonlóan a többi gabonaféléhez – ún. elnyelő korlátozott növény. Ez azt jelenti, hogy a termés mennyiségét a kialakult termésképletek száma és nagysága fogja bekorlátozni.

A búza esetében tehát arra kell törekedni, hogy minél több kalászt, azon minél több emeletet/kalászkát, azon belül minél több virágot képezzen, illetve a szemek korai fejlődési időszakában minél nagyobb legyen a táplálószövet sejtszáma.

A bokrosodás során kezdetben a másodlagos gyökerek növekedése indul meg a bokrosodási csomóból, melyeknek tömege és a búza bokrosodó képessége között szoros összefüggés van. Ezután a főhajtás alsó szártagján elhelyezkedő alvórügyekből oldalhajtások nőnek, számuk megegyezik a későbbi sarjkalászok számával. Az így keletkezett és megfelelően fejlődő sarjkalászok intenzív körülmények között jelentős termésnövekedést eredményezhetnek.

A bokrosodás az első mellékhajtás megjelenésétől a szárba indulásig tart. A bokrosodás már 2-4 °C-on is megindul, de 13-18 °C az ideális hőmérséklet. A kelés és a bokrosodás kezdete között általában 15-25 nap telik el. Késő őszi vetés esetén a fenofázis hossza 4-5 hónap is lehet. A bokrosodás időtartama optimális körülmények között 50-60 nap.

A bokrosodás folyamata ugyan ősszel kezdődik, de a szervdifferenciálódás folyamata mindig tavasszal megy végbe. Ebben az időszakban alakul ki a kalászonkénti kalászkaszám, ezért a szemtermés szempontjából ezek a szakaszok meghatározók.

A bokrosodás időszakban különösen fontos, hogy a növény számára biztosítsuk a megfelelő mennyiségű tápanyagot és a zavartalan fejlődést. A gazda számára elsődleges cél, hogy a bokrosodás során minél nagyobb legyen a növényenkénti átlagos hajtásszám, továbbá, hogy ezekben a hajtásokban teljes értékű kalászok alakuljanak ki, vagyis minél nagyobb legyen a produktív bokrosodás.

Növénykondicionáló készítmények hatása a bokrosodás során

A környezeti stresszhatások kivédése rendkívüli fontossággal bír a bokrosodás időszakában. A hideg talaj, csapadékhiány vagy -többlet, magas hőmérséklet, gomba- és rovarkártétel mind negatív hatással vannak a búza fejlődésére. Kivédésükhöz, mérséklésükhöz a különböző növénykondicionáló készítmények jól alkalmazhatók.

A növénykondicionáló készítmények közül ebben az időszakban kiemelt szerephez jutnak egyrészt a fermentált gyógynövény alapú növénykondicionáló termékek, mint a Balance System Product Family L&S Lomb, mely a levélen keresztül, azok ellenállóvá tételével fejti ki hatását.

Másrészt a komplex növekedés szabályzó növénykondicionáló szerek, mint az Albit, többfeladatos védő- és stimulálószerként működnek a bokrosodás időszakában.

Ugyanakkor a magas amino-, huminsavakat tartalmazó növénykondicionáló készítmények is jó szolgálatot tesznek, mint a Dell’ Agro Plus, mely a búza korai bokrosodás végi kezelésére a talajon és levélen keresztül is hat, így lehetőséget nyújt a növény vegetatív fejlődésének fokozására.

A fenti növénykondicionáló készítmények rendkívül jól kompenzálják a környezet negatív hatásait, természetesen csak egy bizonyos mértékig. Ezen túl, amennyiben a generatív részek fejlődése során (kalászhányás és virágzás) juttatunk ki növénykondicionáló készítményt, azzal hozzájárulunk a mennyiség fokozásán túl a minőségi paraméterek javításához is.

A Búza bokrosodás – ezért használj növénykondicionáló készítményt! bejegyzés először Növénykondicionálás-én jelent meg.

Mi az a növénykondicionáló?

A növénykondicionáló olyan készítmény, amely serkenti a növény természetes élettani folyamatait, fokozza stressztűrő képességét és ellenállóbbá teszi a környezeti hatásokkal szemben. Nem közvetlenül pusztítja el a kórokozókat vagy kártevőket, hanem a növény saját védekező rendszerét aktiválja, javítja a tápanyaghasznosulást, és támogatja az egészséges fejlődést.

Ez különösen fontos a fenntartható gazdálkodás szempontjából, hiszen:

• csökkenthető a környezetterhelés,
• mérsékelhető a növényvédő szerek stresszhatása,
• javul a termésbiztonság szélsőséges időjárási körülmények között is,
• hosszú távon stabilabb, kiegyensúlyozottabb hozam érhető el.

Az ALBIT hatásai őszi és tavaszi búzában

Az ALBIT növénykondicionáló számos előnyös hatást fejt ki őszi és tavaszi búza állományban:

1. Hatékony stresszoldó

A készítmény peszticidekkel egy menetben is használható. Tankkeverékben kijuttatva nemcsak költséghatékony, hanem stresszoldó hatásának köszönhetően csökkenti vagy akár teljesen megszünteti a növényvédő szerek esetleges fitotoxikus hatását. Ez további termésnövekedést és minőségjavulást eredményezhet.

2. Indukált rezisztencia biztosítása

Az ALBIT növénykondicionáló elősegíti a növény saját védekezési mechanizmusainak aktiválását, így csökkenti a fertőzések mértékét több jelentős betegség esetében, például:
• búza barna rozsda,
• gyökérrothadás,
• lisztharmat,
• szeptóriás levélfoltosság.

3. Fokozott ellenálló képesség biotikus és abiotikus stresszekkel szemben

A készítmény növeli a búza ellenálló képességét:
• fagy,
• szárazság,
• egyéb kedvezőtlen környezeti hatások esetén.
Ez különösen fontos a változó klimatikus viszonyok között, ahol a szélsőségek egyre gyakoribbak.

4. Hozamnövelő hatás

Az ALBIT növénykondicionáló erősíti a gyökérzetet, ami:
• intenzívebb kezdeti fejlődést biztosít,
• hatékonyabb tápanyag- és vízfelvételt eredményez,
• növeli a szemszámot és a kalász méretét.
A csávázás és a tenyészidőszakban végzett első kezelés különösen jelentős hatással van a hozam alakulására.

5. Minőségjavítás őszi búzában

Az ALBIT növénykondicionáló készítmény javítja a termés minőségi paramétereit:
• sikértartalom,
• kalászméret,
• ezermagtömeg,
• esésszám,
• hektolitertömeg.

Kijuttatás és technológiai javaslat

Gabonafélék esetében az ALBIT növénykondicionáló keverhető és egy menetben kijuttatható:
• herbicidekkel,
• növényvédő szerekkel,
• folyékony műtrágyákkal,
• egyéb termésnövelő készítményekkel.

Tankkeverékként alkalmazva a kijuttatás költsége teljes mértékben megspórolható.

Javasolt kezelések száma

Őszi és tavaszi búza esetében 3 kezelés ajánlott:

1. Vetés előtti magkezelés (csávázás)
40–100 ml/t dózisban, 10–15 liter vízzel vagy más csávázószerhez keverve.

2. Első állománykezelés
40 ml/ha dózisban, BBCH 12–18 (2–8 leveles állapot) vagy BBCH 21–29 (bokrosodás) stádiumban, 200–300 liter vízmennyiséggel.

3. Második állománykezelés
40 ml/ha dózisban, BBCH 31–47 (1 szárcsomós állapottól levélhüvely-felnyílásig) vagy BBCH 51 (kalászhányás kezdete) fázisban, 200–300 liter vízmennyiséggel.

Őszi búza esetében mindkét állománykezelést célszerű a tavaszi időszakban elvégezni.

Megbízható eredmények változó körülmények között

Az ALBIT folyamatos alkalmazása esetén szezonról szezonra konzisztens eredmények érhetők el, eltérő időjárási és talajadottságok mellett is. A készítmény hatása megbízhatóan jelentkezik, így hozzájárul a termésbiztonság növeléséhez.

Összegzés

A növénykondicionáló készítmények – így az ALBIT – a modern, fenntartható gazdálkodás fontos eszközei. Nemcsak a hozam és a minőség javítását szolgálják, hanem a növények stressztűrésének és természetes ellenálló képességének fokozásával hozzájárulnak a környezeti terhelés csökkentéséhez és a stabilabb termeléshez.

A tudatos technológiai alkalmazás révén az ALBIT növénykondicionáló hatékonyan illeszthető be mind az őszi, mind a tavaszi búza termesztéstechnológiájába, támogatva a gazdálkodók hosszú távú sikerét.

A Az ALBIT növénykondicionáló szerepe az őszi és tavaszi búza sikeres termesztésében bejegyzés először Növénykondicionálás-én jelent meg.

Vízvédelmi védősávok az új rendelet szerint

A termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló rendelet tavaly év végi módosítása értelmében a termésnövelő anyag felhasználásakor tilos termésnövelő anyagot kijuttatni folyóvizek partjától mért 5 méter vagy állóvizek partjától mért 20 méter távolságon belül (rendelet 16. § (7) bekezdés).

A jogszabály érvényes minden a módosítás hatálybalépésének napján érvényes engedélyokirattal rendelkező, illetve jövőben kiadásra kerülő termésnövelő készítményre így az engedélyokiratok egyedi módosítása nem szükséges.

Ahol a termésnövelő anyag engedélyokiratában a foglaltaktól eltérő védőtávolság szerepel (50 méteres vízvédelmi védősáv vagy egyéb jogszabályi hivatkozás), ott a vízvédelmi védősávra vonatkozó mondat 2024. december 31-től nem érvényes (rendelet 18. § (3g) bekezdés).

A Nébih felhívja a figyelmet, hogy amennyiben a hatóság úgy ítéli meg, hivatalból vagy akár az ügyfél kérelmére eltér a rendelettől, akár szigorúbb környezetvédelmi intézkedés betartását is előírhatja a készítmény engedélyokiratában, a jogszabály értelmében (rendelet 16. § (8) bekezdés).

Méhek védelmére vonatkozó korlátozás változása

Új előírás, hogy a forgalomba hozott termésnövelő anyag méhek által látogatott területen csak akkor alkalmazható, ha az engedélyokirat erre kifejezetten lehetőséget ad (rendelet 16. § (9) bekezdés).

A hivatal kiemeli, hogy a termésnövelő anyagok engedélyokiratai csak abban az esetben tartalmaznak a méhek védelmében felhasználás korlátozást, amennyiben annak alkalmazása kötelező az adott termésnövelő anyag felhasználásakor.

Amennyiben a termésnövelő anyag engedélyokiratának 5. ’Felhasználás’ pontja nem tartalmaz méhvédelmi előírást, akkor a termésnövelő anyag a meghatározott növénykultúrákban és a felhasználásban előírtak szerint, méhekre vonatkozó korlátozás nélkül virágzásban is felhasználható.

A fentiek értelmében az ALBIT növénykondicionáló készítmény méhekre vonatkozó korlátozás nélkül virágzásban is felhasználható!

Az új jogszabály megtekinthető itt:
A termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 36/2006. (V. 18.) FVM

A Változott a termésnövelő anyagokról szóló rendelet, vízvédelmi védősávok és méhek védelme a központban bejegyzés először Növénykondicionálás-én jelent meg.

A Balance System Product Family L&S Lomb szántóföldi kiterjesztése

Már nagyon vártuk, hogy a szőlő és gyümölcs, valamint zöldség és kiskerti alkamazás mellett kibővítésre kerüljön a Balance System Product Family L&S Lomb növénykondicionáló készítmény felhasználási engedélye. Ez a kiváló növénykondicionáló 2024. december 12-től használható szántóföldi kultúrák esetében is 5 liter / ha adagolással.

Az új Forgalombahozatali és Felhasználási Engedélyokirat 5 pontja értelmében:

Felhasználható

Szőlő és gyümölcs kultúrák levélkezelésére 5 l/ha mennyiségben, egy tenyészidőszak során öt alkalommal,
virágzás után majd azt követően 2 hetente, 500-1200 l/ha vízmennyiséggel kijuttatva.

Zöldség kultúrák levélkezelésére 5 l/ha mennyiségben, egy tenyészidőszak során öt alkalommal, palántázás,
virágzás után, majd azt követően 10-12 naponta, 300-1200 l/ha vízmennyiséggel kijuttatva.

Szántóföldi kultúrák levélkezelésére 5 l/ha mennyiségben, egy tenyészidőszak alatt 2-4 alkalommal, 300-
500 l/ha vízmennyiséggel kijuttatva.

A méhek és egyéb beporzást végző rovarok védelme érdekében virágzási időszakban nem alkalmazható!
Virágzó gyomnövények jelenléte esetén nem alkalmazható!

Balance System Product Family L&S Lomb FORGALOMBA HOZATALI ÉS FELHASZNÁLÁSI
ENGEDÉLYOKIRAT 

A BSPF L&S Lomb növénykondicionáló már szántóföldi engedéllyel bejegyzés először Növénykondicionálás-én jelent meg.

A kísérlet megvalósítása

A növénykondicionáló készítményeket permetező drón segítségével juttatták ki a napraforgó csillagbimbós állapotában
A drón segítségével kiválasztottak 4 homogén területet, amelyek mérete 0,9 ha volt (apa sorok nélkül 0,75 ha)
A drón 12 l/ha vízmennyiséggel dolgozott

A kísérletben résztvevő készítmények

A Kontroll területen nem történt növénykondicionáló készítmény kezelés

Albit – 1,5 dl/ha

Multoleo – 1,5 liter/ha

Quantis – 3 liter/ha

Balance System Product Family L&S Lomb – 4 liter/ha

Első értékelés

• A kijuttatás után 10 nappal értékelték a kísérlet során a napraforgó állományban mérhető jellemzőket
• A Kontroll területen a napraforgó tányérok átlagos átmérője: 18 cm volt
• 2 növénykondicionáló készítmény esetében volt mérhető a napraforgó tányérátmérő növekedés: Albit, Quantis
• A Quantis és a Balance System Product Family L&S Lomb növénykondicionáló készítmények esetében megfigyelhető, hogy egységesítették a napraforgó virágzását

Betakarítás

A napraforgó parcellákat mérőtalp segítségével bemérték

Ha-ra vetített növénykondicionáló készítmény költség

• Quantis:                                         11 600 Ft/ha
• Albit:                                              13 000 Ft/ha
• Multoleo:                                         8 000 Ft/ha
• Balance System Product Family: 12 000 Ft/ha

A kísérletet az Agromag Kft. munkatársai Szarvason állították be.

A Növénykondicionáló kísérlet napraforgóban, remekelt az Albit és a BSPF bejegyzés először Növénykondicionálás-én jelent meg.

A lombkezelések ütemezése:

1. a szárhosszabbítás szakaszaiban (BBCH 20–40)

2. zászlólevéltől a virágzásig (BBCH 40–70)

Az Albit javasolt kijuttatási mennyiségei: 30-40 ml/ha. A lombkezeléshez munkaoldat kijuttatási mennyisége: 200–300 l/ha (földi permetezők), 50–100 l/ha (repülőpermetezők). A második lombkezelést zászlós levélkorban végezzük a maximális ellenszerhatás (termésnövelés) érdekében, a kalászos-virágzás szakaszában – a betegségek elleni maximális hatásosság érdekében.

A magasabb arányú Albit (40 ml/ha lombpermetezésnél) a növények tartós immunizálására szolgál a vegetációs időszakban.

Őszi árpán az Albit fokozza a csírázást, aktiválja a növekedést és fejlődést, növeli a szárazság- és egyéb kedvezőtlen éghajlati viszonyokkal szembeni ellenálló képességet, növeli a termést, javítja a termésminőséget, növeli a betegségekkel szembeni ellenálló képességet, elősegíti a herbicid kezelés utáni stressz csökkentését. Az Albit szintén hatékony a gyökérrothadás, háló és foltosodás ellen.

Továbbá az Albit alkalmazható növényvédő szerek fitotoxikus hatásának csökkentésére.

Sörárpa kezelése Albit növénykondicionáló készítménnyel

Sörárpa esetében csak 1. állománykezelést alkalmazunk!

Sörárpa termesztés során a vetőmag csávázása és az első kezelés ajánlott a fehérjetartalom lehetséges növekedése miatt. Ilyen irányú kísérleteket nem végeztek, de a búzánál tapasztalható fehérjetartalom növekedés miatt nem ajánlott a második lombkezelés. Sörárpa termesztésnél az erős, jól fejlett állomány az optimális tápanyaggazdálkodás mellett megfelelő fehérjetartalommal és termésszinttel szokott párosulni.

Az Albit őszi árpára gyakorolt hatását 4 szántóföldi kísérletben vizsgálták

A kísérletekben az Albit növénykondicionálóval végzett kezelés 400 – 750 kg/hektárral növelte az őszi árpa termését a kontrollhoz képest, ami átlagosan 21,6%-os többletet jelentett.

Az összes vizsgált növény közül az őszi árpa adta az egyik legnagyobb relatív termésnövekedést az Albit kezelés hatására. Az Albit kijuttatásának nagy hatékonysága őszi árpára a magas eredeti termőképességnek köszönhető. Ezért, bár az Albit tavaszi árpára történő kijuttatása miatti átlagos termésnövekedés lényegesen alacsonyabb, a relatív termésnövekedés mindkét kultúra esetében megközelítőleg azonos, 18,2 és 21,6% közötti értékeket mutatott. Ez a tény arról tanúskodik, hogy Albit képes mindkét árpafajtában egyformán hatékonyan feltárni a termelési potenciált.

A kísérletek igazolták, hogy az Albit hatékony az őszi árpa gyökérrothadása ellen. A termésnövelés és a betegségek elleni védekezés mellett az Albit növeli a csírázást és a csírázóképességet, felgyorsítja a fenológiai fázisok változását, növeli a növények magasságát, a szársűrűséget, a teljes és termőképes termést, a kalászhosszt, a magvak számát és tömegét, csökkenti a kalászürességet.

A Őszi árpa kezelése Albit növénykondicionáló készítménnyel bejegyzés először Növénykondicionálás-én jelent meg.

Mi is az Albit?

Az Albit hatóanyaga egy mikrobiális úton, baktériumok segítségével előállított természetes biopolimer, a poli-β-hidroxibutirát, rövidítve: PHB.
A PHB nem más, mint a talajban is megtalálható hasznos baktériumok természetes tartalék tápanyag tároló vegyülete, olyan, mint a keményítő a növények, vagy a zsír és a glikogén az állatok esetében.

Az Albit hatásai

A növényekben minden külső stresszhatás végső soron reaktív oxigénvegyületek felhalmozódásához és a klorofill károsodásához vezet, aminek a hatásait az előzőekben leírtak szerint az Albit fokozottan képes kivédeni, így az Albit-tal kezelt növények sokkal jobb stresszállósággal rendelkeznek.

Másik hatása az Albit használatakor jelentkező NADPH-oxidáz aktivitásnak, hogy szuperoxidok és peroxidok képződnek. A superoxidok és peroxidok közvetlen biocid hatással is bírnak a növénybe behatolni képes kórokozókra. Másrészt a szalicilsav szintézisét indítják el, ami egy nagyon aktív vegyület. A szalicilsav a növényi szöveteket rezisztensekké teszi a kórokozók és a növényt károsító betegségekkel szemben. Hatására a növényi sejtekben a fitoalexinek (a kórokozók fejlődését megakadályozó természetes vegyületek) szintézise fokozódik.

Az Albit hatása a rizoszférára

Az Albit nem csak a növényi sejteken keresztül tudja kifejteni hatását, de közvetetten a gyökerekkel közösségben élő mikroorganizmusokon, a rizoszférán keresztül is.

Amikor a PHB bejut a gyökerek környezetébe meg tudja változtatni a rizoszféra mikrobaközösségét, aminek eredményeképpen az olyan patogén fajok, mint a Fusárium elnyomódnak, míg a Cladosporium, a Trichoderma és a Gliocladium nemzetségekbe tartozó jótékony gombák elszaporodnak (akár 600%-kal is nő a számuk a kontroll területekhez képest).

Kukorica

Albit használata csávázószerként

Az Albit kukoricára gyakorolt maximális hatása érdekében vetés előtti vetőmagkezelés (100 ml/t) javasolt. Az Albit bevonása a vetőmagkezelés ipari technológiájába nagy növekedésserkentő hatást biztosít a növény fejlődésének korai szakaszától kezdve, felgyorsítja a csírázást, 25-40%-kal növeli a levélpermetezések hatékonyságát.

A vetőmagok kezelése során (csávázószerekkel együtt alkalmazható) az Albit-tal kezelt magok kelése egyöntetűbb, a növények gyökérzete dúsabb lesz, a növény jobban átvészeli a vetést követő esetleges hidegsokkot, vagy szárazságot. Ha nem tudunk Albit-tal csávázni, és van lehetőség folyékony starter kijuttatására, akkor az Albit 300 ml/ha dózisa helyettesíti az Albit-os csávázást, továbbá serkenti a talajélet beindulását, a talaj számára kedvező mikroorganizmusok elszaporodásának segítésével.

Albit használata növénykondicionáló készítményként

Az Albit növénykondicionáló alkalmazásával elérhető célok:

• a növekedés és fejlődés aktiválása
• az ellenálló képesség növelése a betegségekkel és a kedvezőtlen környezetei tényezőkkel szemben
• zöldtömeg (biomassza hozam) növelése
• a terméshozam növelése
• a termés minőségének javítása

Ajánlott dózis:

40 ml / ha Albit, 300 liter vízmennyiséggel kijuttatva

Kezelések száma:

1 vagy 2 kezelés

Kijuttatás:

Állománykezelés lombpermetezéssel
az első kezelés 3 – 6 leveles állapotban (BBCH 13 – 16)
második kezelés a bimbózástól a virágzás kezdetéig (BBCH 50 – 65)

Az Albit keverhető és egy menetben kijuttatható herbicidekkel, növényvédő szerekkel, valamint folyékony műtrágyákkal, így költséghatékonyan alkalmazható.
Az első kezelés (3 -6 leveles állapotban) a hatékonyabb, a második kezeléssel erre tudunk ráerősíteni, kiegészítő kezelésként.

Albit növénykondicionáló vásárláshoz kérjen ajánlatot!

A Albit növénykondicionáló kukoricában – szárazság és stressztűrés! bejegyzés először Növénykondicionálás-én jelent meg.

A növénykondicionáló szereket általában a termelők a növényeket ért stressz kezelésére használják. Ha valami probléma van, fagykár, hideg, növényvédő szer elsodródás stb., ami a növények fejlődését hátrányosan érinti, akkor veszik elő ezeket a készítményeket. Normál körülmények között, ha nincs semmi probléma, a növénykondicionáló szerek használata nem eredményez 5-10 %-nál nagyobb terméstöbbletet. Ha úgy állítjuk be a kísérleteket, hogy előtte stresszt okozunk a növényeknek és kezeljük ezen növények egy részét, a kezelt növények növekedése és termése jóval meg fogja haladni a kezeletlen növényekét. A növényeket ért stressz faktorok káros hatása és a növénykondicionálók használata során fellépő folyamatok jól mérhetőek.

A növénykondicionáló szerek használata okszerű, akkor permetezünk, ha szükség van rá. Az Agrár-ökológiai Programban a növénykondicionáló szerek használatát előre be kell tervezni a technológiába. Ez az eddigi gyakorlattal ellentmondásban áll, hiszen így a növénykondicionáló szerek használatát növénytermesztési technológiai elemnek tekintjük, beépítjük a technológiába, mint kötelező felhasználást és pontot kapunk az AÖP-ben a használatukért.

Több termelő már technológiai elemként használja a növénykondicionáló szereket, de ez függ a termesztett növény érzékenységétől, az évjárattól, a terület adottságaitól és még sok mindentől is. Ha ismerjük azokat a környezeti hatásokat, amelyekre a termesztett növényünk szinte biztosan stressz fellépésével reagál, ezekre a pontokra tervezhető a növénykondicionáló szerek használata.

2023-ban nagy változás történt a talaj- és növénykondicionálók, baktériumkészítmények hazai piacán, melyek alapvetően két tényezőre vezethetőek vissza. Egyrészről a termelők nehéz gazdasági helyzete általános költségcsökkentő gondolkozáshoz, és ezzel párhuzamosan egyes technológiai elemek részleges vagy teljes elhagyásához vezetett. Ez természetesen komoly hatással van a termékkör felhasználására is. Másrészről az AÖP bevezetése is komolyan befolyásolta a piaci helyzetet, hiszen azt a célt szolgálja, hogy felgyorsítsa a nem konvencionális termékek szélesebb körű alkalmazását, ezáltal növelve a hazai termésbiztonságot és a fenntartható gazdálkodást.

Valószínűsíthető, hogy a támogatás hatására összességében jelentősen növekedett ezen termékkörök felhasználása Magyarországon, ugyanakkor az alkalmazott készítmények tekintetében nagy átalakulás tapasztalható. Ennek oka, hogy az AÖP-vel kapcsolatban gyakran pusztán matematikai szempontok érvényesülnek. Lényegében minél olcsóbb a készítmény, amellyel meg tudjuk szerezni a támogatáshoz szükséges 1 vagy 2 pontot, annál nagyobb kereslet tapasztalható iránta. Ez a szemlélet viszont nincs összefüggésben a termék használatának valódi hasznával.

Ebben a nehéz gazdasági környezetben a gazdáknak alapvető érdeke, hogy minden lehetőséget maximálisan kihasználjanak, amely javíthatja az eredményességüket, ebből adódóan pedig – sok esetben – csak a felhasználható termék ára alapján hozzák meg a döntésüket a készítmény kiválasztásakor.

Arra viszont – érthető módon – nem tud megoldást találni a feltételrendszer, hogy a támogatás mértéke arányosan igazodjon az alkalmazott termék hatékonyságához. Ennek köszönhető, hogy az elfogadott termékek kategóriánként egy kalap alá kerültek az AÖP szempontjából, pedig köztudott, hogy mind a készítmény minőségében és hatékonyságban, mind pedig a terméktámogatásban óriási különbségek vannak az egyes készítmények között.

Hosszú távon ez a helyzet olyan piaci szegmens megerősödését hozhatja, amely nélkülözi a szakmai hátteret, és „kispórol” a működéséből minden költségelemet azért, hogy kedvező helyzetben legyen az árversenyben. Tehát nem fog költeni hazai termékfelhasználási vizsgálatokra, technológiai adaptációra, sem a termékek felhasználását segítő szaktanácsadásra, ezáltal lényegében értéktelen terméket forgalmaz. Pedig a vevőnek értékes, hasznos termékre lenne szüksége, nem pedig olcsóra…

Ezzel párhuzamosan azok a cégek, amelyek a leghatékonyabb készítményeket a legmagasabb szakmai támogatással forgalmazzák, egyre hátrányosabb helyzetbe kerülnek, holott ez az a forgalmazói szemlélet, ami tényleges pozitív hatással tud lenni a termelési színvonal fejlődésére.

Erre a termékkörre fokozottan igaz, hogy a hatékonyság szempontjából meghatározó az alkalmazás módja és időzítése, tehát a készítmény értéke csak megfelelő terméktámogatás mellett biztosított.
Ebben a helyzetben sajnos fennáll annak a veszélye, hogy ezek a nehezen építhető, mára azonban már elfogadottan hasznos termékkörök évről évre degradálódnak, és csak azon termelők technológiáiban tudnak tartósan fennmaradni, akik képesek a szakmai döntéseiket előtérbe helyezni.

Szerencsére sok olyan gazdálkodó van jelenleg is a hazai növénytermesztésben, aki képes felmérni a termék valódi értékeket, és ez biztató. Így megvan rá az esély, hogy a szakmai szempontok a későbbiekben sokkal inkább előtérbe kerüljenek, és ne vesszenek el azok az értékek, melyek az elmúlt évtizedekben beépültek a hazai termesztéstechnológiákba.

Forrás: Agro Napló / Heti fókusz: Talaj és növénykondicionáló, baktériumkészítmények és AÖP

A AÖP – átalakítja a növénykondicionáló piacot? bejegyzés először Növénykondicionálás-én jelent meg.

AÖP gyakorlat változások 2024-ben

A változások és újítások a gyepes és ültetvényes vállalásokat fogják érinteni.
Gyepterületeken 2 új választható gyakorlatra számíthatnak a gazdálkodók, mindkettő 1-1 pontot fog érni.

Gyepterületeken választható gyakorlatok változásai:

• Új gyakorlat: a kaszálást követően minimum 10 centiméteres tarlómagasság meghagyása (1 pont)
• Új gyakorlat: a gyepterületek legalább 50 százalékának legeltetése őshonos haszonállat-fajtával (1 pont)
• Módosuló gyakorlat: az alternáló kasza mellett hátsó felfüggesztésű, illetve vontatott, szársértő nélküli kasza használata.
• Kizárólag nem Natura 2000 gyepterületen választható gyakorlat a gyepterületek megőrzése tábla helyett üzemi szinten az előző évi gyepterületekhez viszonyítva parcellaszintű megőrzéssel, míg az ideiglenes gyepek elhelyezkedése változhat.

Ültetvényes gyakorlatok változásai:

• Lehetővé válik egyes speciális ültetvények (rövid vágásfordulójú, sarjaztatásos energiaültetvények, ipari faültetvények és bizonyos energianád-ültetvények) részvétele.
• A biológiai ágens alkalmazása gyakorlat kiegészül a feromonos légtértelítéssel.

Az AÖP kifizetésében is lesz változás

A 2023-as AÖP-öt is már az új finanszírozási szabályok szerint, azaz sávosan fogják kifizetni. Így az sem esik el teljesen a támogatástól, aki hiányosan teljesített, részteljesítésért is fizetnek:

• Ha a mezőgazdasági termelő minden földhasználati kategóriában teljesíti az összes gyakorlatot, 100 százalékos a kifizetés.
• Ha csak egy kategóriában nem teljesíti a választott gyakorlatot, de a gazdaság teljes területének 70 százalékán igen, akkor 50 százalékos a kifizetés.
• Ha csak egy kategóriában nem teljesíti a választott gyakorlatot, de a gazdaság teljes területének 50 százalékán igen, akkor 30 százalékos a kifizetés.
• Ha a gazdálkodó egynél több kategóriában nem teljesíti a vállalást vagy a teljes terület több mint 50 százalék nem teljesíti a vállalt gyakorlatokat, akkor nincs kifizetés.

Növénykondicionáló szerek használatát érintő változás

Nem AÖP jogszabály változás, de bizonyos vállalást érint majd, hogy módosul a HMKÁ4-es előírás.

A szabály a műtrágya, szervestrágya és növényvédőszer vízparti sávban tiltott kijuttatása kiegészül a talaj- és növénykondicionáló szerekkel! Azaz oda kell majd figyelni a gazdálkodónak, amikor a kondícionáló szerek kijuttatásánál az 50%- os területet számolja, hiszen, ha olyan táblákba tervez, ahol vízvédelmi sáv található, akkor csökken a teljesíthető és ezáltal az elszámolható terület.

A AÖP 2024 és növénykondicionáló használat – Mutatjuk mi változik! bejegyzés először Növénykondicionálás-én jelent meg.