Mikor stresszel a növény?

Ezt a kifejezést Selye János használta elsőként az élő szervezetek élettani válaszreakcióinak leírására, míg a stresszor kifejezést a környezeti hatásokra. Stressznek az olyan helyzeteket nevezzük, melyek megterhelést jelentenek az élő szervezet számára, és a normális működéstől való eltérést okoznak. A növényi biostimulátorok olyan hatóanyagokat és sokszor mikroorganizmusokat tartalmazó készítmények, amelyek közvetlenül aktiválják és szabályozzák a gyökér és gyökérzóna működését, valamint lombra permetezve képesek pozitívan befolyásolni a növény anyagcsere-folyamatait. Alkalmazásuk célja a tápanyagfelvétel intenzitásának, hatékonyságának javítása, a stressztolerancia növelése, a jobb termésminőség és nagyobb termés mennyiség elérése. A növényi biostimulátorok lehetnek humuszanyagok, komplex szerves anyagok, növényekben termelődő jótékony kémiai anyagok, szervetlen sók, algakivonatok, kitin- és kitozánszármazékok, anti-transzpiráns anyagok, szabad aminosavak, valamint hasznos élő mikroszervezetek.

A hőmérésklet, mint stresszor

A növényeknek is kihívást jelentenek a klimatikus változással összefüggő szélsőséges időjárási jelenségek, amelyeknek főleg a kiszámíthatatlansága okoz gondot. Az ilyenekre egyik élő szervezet sem tud rendesen felkészülni, és mindegyik számára megterhelő. A kisebb mértékű stresszhelyzeteket jól kezelik a növények, de esetenként már segítségre van szükségük. A korábbi telekhez képest alig van hótakaró, valamint a tél folyamán a fagypont alatti hőmérsékletű időszakok sem tartanak hosszú ideig. Ellenben késő tavasszal, még áprilisban-májusban is előfordul egyes éjszakákon fagypont alatti hőmérséklet, ami nagyon veszélyes a növényekre nézve hiszen az, hogy egy növény télálló, az nem jelenti azt, hogy tavasszal, rügypattanás után, vagy virágzáskor ezen a szervei is fagyállóak lennének. A fagytűrő növények akkor megbízhatóan fagytűrők, ha a hideghatás a nyugalmi időszakukban akkor éri őket, amikor ezt felkészülten várják. A késő tavaszi nagy hőingadozások, a nappali és éjszakai hőmérséklet közötti nagy különbségek kedvezőtlenek, de van, amikor a viszonylag nagy hőingadozás kedvező is lehet.

Hazánk kontinentális éghajlatán a nyári időszakban is jelentős a különbség a nappali és éjszakai hőmérsékletek között, és ez jó hatással van sok növényünk termésének az ízére. Például görögdinnye esetén a lazább szerkezetű homokosabb talajokon ízletesebb a gyümölcs, mert ez a talajtípus nappal jobban felmelegszik, éjjel jobban lehűl, azaz nagyobb hőmérséklet ingadozást okoz, ami a dinnye zamatanyagaiban is megmutatkozik.

Rengeteg káros hatás érheti a növényeket

A növények élőhelyükön különféle terheléseknek vannak kitéve, melyek fejlődésüket, szaporodásukat korlátozhatják. A növények bizonyos határok között anyagcsere folyamataikkal tudnak alkalmazkodni ezekhez a körülményekhez. Az ilyen alkalmazkodási reakcióik miatt tudnak számukra kevésbé kedvező körülmények között is fejlődni, így az életüket fenntartani. A növényi stressz az a fiziológiai állapot, amelyben a növények növekedése, fejlődése és szaporodása a környezeti terhelés miatt a genetikailag meghatározott lehetőségek alatt marad.

Stresszhatásokat természetes tényezők, de az ember is okozhat a növénynek. Természetesnek tekintjük a természeti környezet szélsőséges megváltozásait: a nagy fényintenzitás (perzselést okoz), a hőhatást, az alacsony hőmérsékletet, a hirtelen fagyot, a szárazságot, az ásványi tápanyag hiányt, a nagy só koncentrációt. De ember által okozott antropogén tényezők lehetnek a herbicidek: például egy gyomirtószeres kezelésnél, ha a szer elsodródik, azzal a termesztő is jelentős stresszhelyzetet tud teremteni.

Stresszorok lehetnek még a légszennyező anyagok, a savas eső, a talajsavanyodás, a toxikus nehézfémek feldúsulását a környezetben, vagy a fokozott UV-sugárzást. A növény parazitái, a vírusok, baktériumok, gombák, de ide soroljuk a rovarok, csigák rágása által okozott sebzéseket is, ezek mind stresszorok, amik visszavethetik a fejlődést.

Egy kis stressz-ismeret

A stressz-t kiváltó tényező hatására a növényi szervezetben lezajló folyamatok egy eseménysort indítanak el, aminek a tünetcsoportját stressz szindrómának nevezik. Az első vészreakció az, amikor a stressz tényező hatására bekövetkező terhelés miatt a normális működéstől való eltérés jelentkezik, s aminek következménye a vitalitás csökkenése. Ekkortól az anyagcsere lebontó jellegű folyamatai dominálnak a szintetizáló, felépítő jellegűek felett. Ha a növény rezisztens, akkor a helyreálláson, edződésen keresztül bekövetkezik a második fázis, az ellenállás stádiuma, ebben a védekező és alkalmazkodási folyamatok eredményeként a növény ismét normális életműködést mutat. Ilyenkor az ellenálló képessége fokozódik, a növény edzettebbé válik. A kimerülés az alkalmazkodó képességet meghaladó tartamú és intenzitású igénybevétel esetén következik be, és fokozatos leromláson át krónikus károsodáshoz, később a pusztuláshoz vezet. Ha a stresszor hatása, akár az utolsó, kimerülési fázisban is, de megszűnik, a növény képes regenerálódni.

Tűr, vagy kerül?

A stressz-válasz során a növény a hatás eltűrésére vagy kikerülésére fókuszál. A hatás eltűrése az, amikor a növény gyenge stressz esetén képes a stressz nélküli állapothoz hasonló, magas anyagcsere-aktivitást fenntartani, súlyosabb stressz esetén pedig csökkentett aktivitással működni és biztosítani a túlélést. A hatás kikerülése pedig azt jelenti, hogy extrém intenzitású stressz hatás esetén az anyagcsere-aktivitás úgy lecsökken, hogy a növény nyugvó, „alvó” állapotba kerül. A növények többsége helyhez kötött, hiszen helyváltoztató mozgásra képtelen, ezért izolálja magát ilyen módon a stresszortól. A kikerülés egyik legismertebb módja a mérsékelt égövön a lombhullatás, ami az évszakok evolúciós időtávon át tartó rendszeresen visszetérő változása következtében alakult ki.

„Nyugtatók” a növényeinknek

Egyre elterjedtebbek a különféle baktériumtrágyák, melyek azon alapulnak, hogy amennyiben a talajélet megfelelő, sok, a növény számára hasznos baktérium él a területen, a talajban, az jó hatással van a növényekre. E baktériumok a talajban felszaporodva a gyökérzet felületén több kedvező hatást is kifejtenek. Stimulálják a gyökér növekedését, nagyobb felületet biztosítanak a víz és tápanyag forgalomnak, segítik a növény tápanyag felvételét. A baktériumtrágyák kijuttatása egyszerű, de pontosan követni kell a használati utasítást, melynek lényege általában az, hogy nedves talajra kell kijuttatni, és egyből bedolgozni a készítményt, mert a száraz talajban, vagy a talajfelszínen maradók a nem megfelelő életkörülmények híján kárba vesznek. Napjainkban már többféle baktériumtrágya készítmény kapható, sőt olyan is van, ami nem tartalmaz baktérium törzseket, csak olyan anyagokat, melyek javítják a talajban amúgy is jelen lévő hasznos baktériumok életkörülményeit, kondícióját, szaporaságát.

A növénykondicionáló készítmények, vagy biostimulátorok a környezeti tényezők kedvezőtlenségéből adódó stressz-hatást csökkentő termékek. Úgy hatnak, hogy a növényt jó kondícióban tartják, ennek köszönhetően megfelelő immunválaszokat ad például az aszályra, vagy akár a fagyérzékenység is csökkenthető ezekkel. E készítmények sokszor levélen, száron, gyökéren, sőt még törzsön keresztül is képesek felszívódni, és hatást kifejteni. A kelátképző összetevők miatt sűrűbb gyökérzet fejlődik, így a tápanyagfelvétel is intenzívebbé válik. A növénykondicionálók segítik az idősebb szövetek regenerálódását, erősödik a növény természetes immunrendszere, ezzel csökkenthetők a növényvédelemre fordítandó költségek, mert sok esetben a vegyszerhasználat is csökkenthető.

Ma már számos ilyen készítmény érhető el és kísérletek szerint akár 20-30 százalékos is lehet a termésnövekedés, vagy termésmentés, amit eredményeznek. Ezek kiváló hatásúak, ám mindig nézni kell a kezelések költségét, és hogy ezekkel milyen mértékű javulás érhető el a termés mennyiségében, vagy minőségében, hiszen a jó hatás kevés, mert e plusz kezelések növelik az önköltséget, ennek pedig eladáskor az árban is realizálódnia kell(ene).

Forrás: agronapló

A Egyre többen használnak növénykondicionáló szert a kertjükben itthon is: Te kipróbálnád? bejegyzés először Növénykondicionálás-én jelent meg.

A HOLD „duplanyugdíjas” társalapítója szeptember végén a Planet Budapest 2023 konferencián is beszélni fog a mezőgazdaság ésszerű és fenntartható – de egyáltalán nem garantált – jövőjéről.

Agroinform: Ön, mint talajmegújító ökogazda, a Tarkarét Bivalyfarm tulajdonosa ad elő a Planet Budapest 2023 konferencián, vagyis nem úgy, mint a HOLD Alapkezelő Zrt. társalapítója, ahogy általában ismerjük. Hogyan és miért lett „talajmegújító ökogazda”?

Szabó László: Véletlenek sorozata okozta… Mindig is szerettem volna gazdálkodni a szüleim szülőhelyén. Már kezdetben sem volt kérdés, hogy fenntartható módon. Egy barátom javaslatára elolvastam egy könyvet, amely rádöbbentett arra, hogyan működik a természet.

Gabe Brown: „Porból élet – Egy család útja a regeneratív mezőgazdálkodás felé” című könyvéről van szó, amelyet társkiadóként magyarul is megjelentetett.

Gabe Brown városi emberként kezdett gazdálkodni. Balsikerek sorozata vezette rá szokatlan módszerekre. Most már ő a regeneratív mezőgazdaság pápája Amerikában. A könyv az ő történetéről szól, könnyen befogadható. Azóta persze sok szakirodalmat is elolvastam. Intellektuális élmény volt szembesülni azzal, hogy az ökológia és az ökonómia milyen sok hasonlóságot mutat.

“Speciális a helyzetem, mert iparágak külső feltérképezésével, elemzésével foglalkoztam.“

Most megpróbálom megérteni a regeneratív mezőgazdaságot a pénzügyi elemző szemével. És így is gazdálkodom.

Ezt írják a honlapjukon: „A biogazdálkodás során a mindenáron történő hatékonyságnövelés helyett élő környezetünk megóvását, fenntarthatóságát, a tenyésztett állatok méltóságát és vásárlóink egészséges élelmiszerekkel történő ellátását helyezzük a középpontba.” Ezzel csak egyetérteni lehet. De lehetséges-e ilyen módszerrel élelemmel ellátni a Föld lakosságát?

Minden érintett tudja, hogy a jelenlegi gazdálkodás fenntarthatatlan. A termőföld pusztulása szinte megállíthatatlannak tűnik. Mégis ezt csináljuk, és éppen az említett kérdés az, amivel megindokoljuk. Csakhogy ez a kérdésfeltevés rossz. Más kérdések a lényegesek.

Milyen kérdések?

Ezt szeretném majd az előadásomban elmondani.

Rendben, de azért válaszolja meg ezt a „rossz” kérdést. A természetközeli mezőgazdaság képes eltartani a Föld lakosságát?

Egyértelműen igen. Gond nélkül. Ezt szeretném a Planet 2023 konferencián tényekkel, adatokkal, elemzésekkel bizonyítani.

Milyen nyereségre számíthat az, aki áttér a természetközeli gazdálkodásra?

Így is lehet nyereségesen termelni, de az igaz, hogy kisebb hozamokkal, viszont jóval kisebb költségekkel. Ez kevés az átálláshoz. De az Európai Unióban van esély arra, hogy elinduljunk ezen az úton, mert itt nem a piaci viszonyok, hanem a támogatások határozzák meg a nyereséget. Ha az EU-ban mondjuk akkor kapnának támogatást a gazdák, ha rózsaszínre festik a traktorokat, akkor a traktorok 90 százaléka rózsaszín lenne. Tehát a természetközeli gazdálkodást kellene támogatni.

FORRÁS: https://hold.hu/holdblog/mezogazdasag-fenntarthatosag-europa-szabo-laszlo-bivaly/

A A jelenlegi mezőgazdálkodás fenntarthatatlan bejegyzés először Növénykondicionálás-én jelent meg.

BiogeN szárbontó baktérium, amit 10 napig ráér bedolgozni

Mint tudjuk, a baktériumok fennmaradásához és a szaporodáshoz szükség van többek között cukorra és nitrogénre. Nagy mennyiségű baktérium gyors és olcsó előállításához a legtöbb laboratóriumi technika bőségesen adagolja a tápanyagokat (cukor, nitrogén…). Természetes körülmények között azonban a tápanyagok mennyisége véges, ami azt is jelenti, hogy a baktériumok nem tudnak korlátlanul szaporodni, így a fennmaradásuk is nehézkes a természetben.

A BiogeN egy szilárd halmazállapotú mikrobiológiai készítmény, melyben Bacillus licheniformis baktérium található. Ennek a baktériumnak a különlegessége, hogy a szármaradványokból elő tudja állítani magának a szaporodásához szükséges cukrot, és a levegőből meg tudja kötni a szaporodásához szükséges nitrogént, így természetes körülmények között is képes fennmaradni. Ezeket a tulajdonságait kihasználva a mezőgazdasági alkalmazhatóságát kutatták. A baktériumot kijuttatva a szármaradványra, inaktív állapotban 10 napig is képes életben maradni a szármaradványok és a talaj felületén, és amikor megfelelő számára a nedvesség tartalom, akkor kezdi el az élettevékenységét, ez a mezőgazdaságban azt jelenti, hogy nem kell azonnal bedolgozni a talajba.

A természetben a cukrot leghamarabb a cellulóz bontásával tudja előállítani magának, ha megfelelő nedves környezetbe kerül. Ezt a képességét felismerve és kihasználva olyan szántóföldi kísérletekre került sor, ahol a tarló- és szármaradványokban található cellulózbontó-képességét, és a fennmaradását vizsgálták. A kísérletek rámutattak arra, hogy a tarló-és szármaradványok cellulózbontása a Bacillus licheniformis baktériumot tartalmazó készítmény esetén gyorsabb és hatékonyabb volt, mint a kontroll vizsgálat esetében, ahova nem juttattak ki semmilyen cellulózbontó enzimet tartalmazó készítményt. Továbbá megfigyelték azt is, hogyha a baktérium számára megfelelő volt a tarló nedvességtartalma, akkor már a szármaradványokat a talajba dolgozás előtt is elkezdte bontani.

Mivel ez a baktérium képes a levegő nitrogénjét megkötni, a további vizsgálatok során kiderült, hogy a BiogeN kezelés hatására a talaj nitrogén- és humusz tartalma jelentősen nőtt.

A BiogeN alkalmazás előnyei

Természetes úton, gyorsan és egyszerűen lebonthatóvá válnak a szántóföldi szármaradványok, így az azokon megtelepedő kártevők (pl: kukoricabogár lárva) és kórokozók (pl: fusarium) nem tudnak áttelelni és felszaporodni.

A Bacillus licheniformis baktérium a szármaradványra vagy a tarlóra kijuttatva 10 napig életképes, tehát van idő a talajba való bedolgozásra.

A Bacillus licheniformis a saját maga fenntartásához megköti a levegő nitrogénjét, így a megkötött nitrogén könnyebben elérhetővé válik a növények részére is, ezáltal a talaj nitrogén tartalma javul.

A cellulózt egyszerűbb, így más mikroorganizmusok számára is elérhető molekulákká alakítja, ezzel javul a talaj szerkezete, humusztartalma nő.

Termékenyebb talaj hatására az utóvetemények növekedését gyorsítja.

A vetemények minőségi- és mennyiségi paraméterei jobbak lesznek.

A készítmény összetétele: Bacillus liceniformis baktérium, perlit

A Profi szárbontás a BiogeN erejével bejegyzés először Növénykondicionálás-én jelent meg.

A legfontosabb a megelőzés

Mint minden betegség esetében, első a megfelelő fajtaválasztás, a jó minőségű vetőmag és palánta, a megfelelő külső feltételek biztosítása. Az időjárást ugyan nem tudod befolyásolni, de a növénysűrűség csökkentése, az árnyékos, pangóvizes helyek kerülése mind egy-egy pofon a gombafertőzésnek.

A sorokat az uralkodó széliránynak megfelelően telepítsd, nem szabad elhanyagolni a zöldmunkát, minden esetben a széllel jól átjárható sorok és lomb biztosítása a cél.

A növényt segít ellenállóvá tenni a tejes permetezés (egyharmad tej/kétharmad esővíz), sőt a hatást tovább fokozhatod, ha csalánlével hígítod a tejet. Nem muszáj orrfacsaró erjesztett csalánlét használni, megteszi a csalántea is.

A különböző növénykondicionáló szerek hozzákeverése, további extrákkal szolgáltat a növényeknek. A permetezést saját tapasztalatunk szerint hetente, de szükség esetén, pl. gombaveszély esetén, a növénykondicionáló szert kihagyva akár naponta permetezhetsz a csalánleveles-tejes permetlével.

Ha már megjelentek a lisztharmat fertőzés tünetei

Miután ezek a beavatkozások is szelídek, nem zárható ki, hogy a legnagyobb igyekezet ellenére is megjelenik a gombafertőzés. Ha már felütötte a fejét, SOS be kell avatkozni! Gyenge fertőzés esetén el kell távolítani a fertőzött részeket, azonban sokszor még ez sem elég. Ekkor jöhet a szódabikarbóna!

A szódabikarbóna (nátrium hidrogén karbonát) por formában szerezhető be a legegyszerűbben.

A szódabikarbóna gombaölő tulajdonságán túl a hangyák, csigák és egyéb földön gyalogló kártevők távol tartásának is hatékony szere. Védekezésnél a szódabikarbóna port a hangyák útjába kell szórni, és garantáltan új csapásirányt vesznek, illetve eltűnnek a helyszínről. Kertben azért ne szórjuk ki nyakló nélkül a talajra, mert lúgosítja a talajt.

A kutatók vizsgálatai, és a tapasztalatokra alapuló kertészkedés tapasztalatai is arra a következtetésre jutottak, hogy a szódabikarbóna gombaölő és mohairtó hatású. Tehát a szódabikarbóna használata nem bűvészmutatvány, hanem tudományos háttere is van.

A Nébih is elfogadja

A szódabikarbóna használatát a Nébih is elfogadja. A Nébih ajánlása szerint zöldségfélékben, bogyósokban, dísznövényekben lisztharmatok (Podosphaera spp., Oidium spp.) ellen a szódabikarbóna 0,33-1%-os oldatából (33-100 g (kb. öt kávéskanál szódabikarbóna 10 liter vízhez) hektáronként 300-600 l-t szükséges kijuttatni.

Szőlőben felhasználható adagja: 25-50 g/100 m2 2-6 l vízben feloldva (A permetlé töménysége minimum 0,42% maximum 2% lehet).
A kezeléseket minden esetben 1-8 alkalommal, minimum 10 napos permetezési időközök beiktatásával a növények kétleveles fejlettségi állapotától a teljes érésig lehet elvégezni.

Komolyabb fertőzés esetén

Ha még mindig fennáll a probléma, jöhetnek a drasztikusabb, de ökológiai gazdálkodásban is használható kén tartalmú szerek. A kén a gombába jutva kénhidrogénné alakul, ami fungicid hatású, atkagyérítô hatása is van.

A réz a lebontó folyamatokat gátolja, fungicid hatása abban rejlik, hogy a spórában felhalmozódik a CU2+-ion, ami blokkolja a gombák szénhidrát anyagcseréjét. Jellemző rá a széles hatásspektrum: baktériumos betegségek, peronoszpóra, tűzelhalás, monília, levélfodrosodás. De sajnos lisztharmat ellen önmagában nem hatásos!

Kontakt és felszívódó hatóanyagú készítményeket egyaránt bevethetünk a védekezés során, azonban virágzást követően óvatosan kell alkalmazni őket!

A Szódabikarbóna a lisztharmat ellen bejegyzés először Növénykondicionálás-én jelent meg.

A tradicionális gyógynövények növénykondícionálás és termésnövelés területén tapasztalható hatásairól mind több és több tudományos teszt és kísérlet lát napvilágot. A téma igazi reneszánszát éli nem csak a kiskerti biotermesztés, de a szántóföldi nagyüzemi növénytermesztés területén is.

A következőkben egy 2022-ben publikált anyagot szeretnénk megosztani, ami a tavaszi kezelésekhez rendkívül időszerű:

HIRDETÉS

A A növénykondícionálás tradícionális gyógynövényei bejegyzés először Növénykondicionálás-én jelent meg.

Mutatjuk mivel:

Az általunk is tesztelt Balance System Product Family REGEN L&T NOVA az Agro-ökológiai Program (AÖP) során kiválóan használható talajkondícionáló, baktérium és fermentált gyógynövénykivonatot tartalmazó biostimulátor.

A gyártó a már 2015. óta engedéllyel rendelkező Balance System Product Family REGEN márkanevű, szennyezett területek mentesítésére szolgáló termék felhasználásával és egyéb kiegészítőkkel létre hozott új talaj és növénykondicionáló, biostimultor terméke, mely a Balance System Product Family REGEN L&T NOVA márkanevet kapta.

Alapanyagok:
Élő baktériumflóra mellett fokhagyma és fekete nadálytő gyökér fermentált kivonata, valamint Dudarit, Alginit mikroörlemény, Bio ricinus olaj.

Felhasználás:
Szántőföldi és kertészeti kultúrákban talajkezelésre, 30 liter/ hektár dózissal.

A termék ökotermesztésben is engedélyezett, rendelkezik a Biokontroll minősítéssel.

Tesztek

Két egymást követő évben végezték el a talakondícionáló biostimulátor vizsgálatát melyek nagyon jó eredményeket hoztak.

A vizsgálatokat két fajta technológia alkalmazásával kivitelezték:

1. az egyik alkalmazási módnál a talaj előkészítéskor 30 liter/hektár dózissal évente egy alkalommal
2. a másik alkalmazási lehetőség a növény termesztési ciklusa alatt 6 alkalommal, alkalmanként 5 liter/hektár dózissal történő kijuttatás.

Mivel mindkét alkalmazás megfelelő eredményt produkált, így a termelő azt választhatja a biostimulátor kijuttatásához, amelyik a legköltséghatékonyabban illeszthető alkalmazott technológiájába. A kijuttatáshoz mindig a termelő által már megszokott vízmennyiséget lehet használni, ezáltal ez sem jelent többlet erőforrást.

Ipari sárgarépa kísérlet

A kísérlet 3 hektáros földterületen lett kivitelezve. A területet elfelezték, felét kezelték a Balance System Product Family REGEN L&T NOVA márkanevű biostimulátor és talajkondicionáló permetező szerrel. Az ajánlott 30 liter/hektáros dózist figyelembe véve a kezelt területre (1,5 ha) 45 liter NOVA termék lett kijuttatva, 880 liter vízzel keverve. Ezt követően azonnal bedolgozásra került a felső 10-15cm-es rétegbe.

A kezelt és kezeletlen terület is azonos növényvédelmet kapott, az eltérés csak a kezelt terület talajoltása volt.

Külön időpontban történt a kezelt és kezeletlen területeken a répa betakarítása így mérni lehetett a két terület közötti mennyiségek eltérését. A kezeletlen területről 65 115 kg, míg a kezelt területről 70 980 kg ipari répa került betakarításra. Ez 5 865 kg többletet jelent a kezelt terület javára.

Ipari sárgarépa kísérlet a második évben

A második évben is sor került a sárgarépa talajoltási teszt elvégzésére. Kijuttatás szántóföldön, a fronthidraulikán lévő permetezővel történt 30 l/ha dózisban, művelőeszköz szélességben és egymenetben bedolgozásra került.

A biostimulátor és talajkondícionáló tesztje az alábbi adatokat eredményezte:

– Bakhátak száma: 168
– Kezelt bakhátak: 62
– Kontrol bakhátak: 106

– Betakarított összes termés: 15 3315 kg
– Kezelt terület termés: 61 250 kg
– Kontroll terület termés: 92 065 kg

– Kezelt terület átlag: 61250 : 62 = 987,9 kg / bakhát
– Kontroll terület átlag: 92065 : 106 = 868,5 kg / bakhát

Azonos bakhát számmal számolva (62 bakhát) a kezelt területről 7 403 kg sárgarépa többlet volt betakarítható.

A területet kezelő növényorvos gyakorlati tapasztalatai a termék használatakor:
 

– Homoktalajon nőtt a hozam, a szár maradványok bomlása javult.
– Magasabb humusz tartalmú homokos vályogtalajon a talaj szerkezete, szemcsézettsége javult, a növények jobban fejlődtek.
– Talajélet regenerálására, talajkolloidokhoz kötődött, a növények számára elérhetetlen tápelemek felszabadítására alkalmazható, így csökkenthető a kijuttatandó foszfor, kálcium tartalmú műtrágyák mennyisége.
– Sárgarépa kísérletben a kezeletlen kontrollhoz képest nőtt a hozam, 9-10 % terméstöbblet mellett a jobb minőség, és osztályozottság is látható volt.

A Balance System Product Family REGEN L&T NOVA biostimulátor és talajkondícionáló terméket saját ültetőládás kísérletben is kipróbáltuk, mely szintén remek eredményt hozott lsd. korábbi cikkünket.

A Talajkondícionálás? Mutatjuk a tökéletes megoldást! bejegyzés először Növénykondicionálás-én jelent meg.

Huminsav kontra Baktériumtrágya – az eredeti elképzelés

Eredetileg egy Huminsav kontra Baktériumtrágya vizsgálatot szerettünk volna kivitelezni, hogy választ tudjunk adni arra a kérdésre, hogy a talajkezelés során a Huminsav tartalmú szereknek, vagy a Baktérum kultúrákat tartalmazó Baktériumtrágyáknak van-e inkább létjogosultsága.

Be is állítottuk a 3 ültetőládát, egy Huminsav tartalmú szerrel kezeltet, egy élő Baktérumflórával rendelkező Baktériumtrágya készítménnyel kezeltet és egy Kontrolt.

Pár nappal a beállítást követően hozzánk került a Balance System Product Family Talaj- és Növénykondícionáló termékcsalád gyártójának talajkondícionálás célirányú készítménye a Balance System Product Family REGEN L&T NOVA.
Bár már pár napos késésben voltunk beállítottunk egy negyedik ültetőládát is, amit a BSPF REGEN L&T NOVA talajkondícionáló szerrel kezeltünk.

A 14. napon történt szemrevételezés minket is meglepett.

A Huminsav tartalmú minta és a Baktériumtrágya használatával kezelt minta is jobb képet mutatott, mint a Kontroll.
A 4 nappal később indított Balance System Product Family REGEN L&T NOVA talajkondícionáló szerrel kezelt ültetőládában lévő állomány viszont szinte kilőtt a többi minta közül és olyan képet mutatott, mintha a többihez képes nem később, hanem korábban történt volna az ültetés. A növények nem csak nagyobbak és erősebbek voltak, de a kelési arány is sokkal jobbnak mutatkozott, akár a Huminsav, akár a Baktériumtrágya készítményhez viszonyítva. A különbség magáért beszélt!

A Balance System Product Family REGEN L&T NOVA egy olyan kombinált talajkondícionáló, melyben a hasznos baktériumok magas száma mellett a baktériumkultúrával fermentált gyógynövények kivonatai is megtalálhatók. Az egyik ilyen összetevő a Fekete Nadálytő, ami gyökeresedést, magindulást segítő hatásáról már régóta ismert. Ezen túlmenően az ásványianyag és mikroelem tartalomról a BSPF REGEN L&T NOVA összetevői közt jelentős mennyiségben megtalálható ásványi kőporok keveréke gondoskodik.

Megállapíthatjuk, hogy a megfelelő ismeretekkel és népies tudással felvértezett termékgyártó a gondosan összeválogatott alapanyagokból összerakott és megfelelő baktériumkultúrával történő fermentációval életre keltett termékével találkoztunk, amit bátran ajánlunk akár kiskertes, akár szántóföldi taljkondícionáláshoz.

A Huminsav, Baktériumtrágya és Fermentált gyógynövénykivonat teszt bejegyzés először Növénykondicionálás-én jelent meg.

Az ültetés előtt fontos a megfelelő hely kiválasztása. Mindig a fák kifejlett kori méretét vegyük alapul, nehogy pár év múlva kelljen szembesülni a rossz tervezéssel.

A biztos kötődés eléréséhez fontos a megfelelő talaj előkészítés és ezzel együtt a megfelelő méretű ültetőgödör kiásása. A fáknak legalább 80 centiméter mély és 100 x 100 centiméteres, a kisebb bokroknak és cserjéknek megfelelő a 60 x 60 x 60 centiméteres ültetőgödör.

Amennyiben sövényt szeretnénk telepíteni ne külön-külön ültetőgödröket ássunk, hanem egy megfelelő szélességű és mélységű hosszanti árkot készítsünk. Így sokkal könnyebb lesz az egyenes növénysor kialakítása.

Az ültetőgödör aljára juttassunk tőzeggel-komposztal kevert szerves trágyát, a felsőbb rétegeket pedig Meliorit (Zeolit) kőporral kevert jó minőségű földdel töltsük fel. Ültetőgödrönként ajánlott a 2 – 2,5 Kg Meliorit alkalmazása. Attól függően, hogy kötött (agyagos) vagy lazább (homokos) talajunk van Melioritból a Szemcsést (a kötött talajokhoz) vagy a Finom őrlésűt (laza talajokhoz) érdemes választanunk.

Az így előkészített gödörbe úgy ültessük el a csemetéket, hogy a törzsük olyan mélyre kerüljön, mint ahogy a faiskolában, vagy a dézsájukban álltak. Az ültetést követően iszapoló öntözéssel alaposan áztassuk át a talajt. Ehhez emBIO és víz oldatával (2 dl emBIO 10 liter vízhez) addig öntözzük több részletben az ültetőgödör talaját, amíg iszapszerű állagú nem lesz. Alaposan nyomkodjuk/tapossuk körbe a fák, bokrok tövénél, hogy a talaj megfelelően tömörödjön. Ilyenkor még tudunk kicsit igazítani az elültetett fák állásán.

Miért használjuk az emBIO-t?

Az emBIO az EM – Effektív Mikroorganizmusok – technológiáján alapuló rendszer, azaz rend szer. Olyan élő anyag, amely képes a környezetében rendet tenni.

A mikroorganizmusok a Földünk élővilágának 70%-át teszik ki, nem létezhet élet nélkülük.
Az effektív mikroorganizmusok technológiáját eredetileg termőföldek tápanyagtartalmának növelésére fejlesztették ki, azt a józan megfigyelés tudományos szempontok szerinti elemzése hozta létre Japánban.

A mikroorganizmusok alkalmazása egyre nagyobb jelentőséggel bír napjainkban, amikor a termőföldek ökológiai rendszerei felborultak és tápanyagkészletei kimerülőben vannak.

Az emBIO alkalmazása azért fontos, mert:

• a pufferhatása révén optimalizálja a közeg (élő és élettelen, illetve ezek együttélésének tere) kémhatását
• az emBIO mikroorganizmusai megakadályozzák a kórokozó mikróbák elszaporodását, így a fa környezetéből a kórokozó baktériumok és gombák által okozott betegségek nagy részét sikeresen kiszorítják, azok számára nem teremt életükhöz kellő alkalmas feltételt
• az emBIO-ban a fotoszintetizáló és tejsav baktériumok, a sugár- és moszatgombák asztalközösségét úgy válogatták össze, hogy azok egymás anyagcseréjét segítve, a természetben velük együtt létező élőlények létezését segítsék, kiegészítsék
• a több mikróba faj együtt dolgozik, egymásnak „szolgáltat”, az erjesztő és rothasztó folyamatokból az antioxidáns anyagokat termelő, az egészséget egyenletes szinten biztosító folyamatokat tart karban
• az emBIO javítja a tápanyag (szerves és szervetlen) hatékony beépülését a fák tápanyagkörforgásába, a salakanyagok rendben történő kiürülését
• az emBIO mikroorganizmusai olyan aminósavakat termelnek, melyeket csak ők tudnak a magasabb rendű élőlények számára biztosítani, azaz eszenciálisak
• az emBIO összhangot teremt az élő szervezet és élettelen világ között és az élőlényen belül is
• az emBIO nem kémiai anyag, használata után nem kell figyelni az élelmiszerbiztonsági, a növény egészségügyi elvárásokat, semmilyen környezeti károsító hatása sincs

Az emBIO-val visszapótolható, majd idővel helyreállítható a természetes ökoszisztéma, emellett a mikroorganizmusokkal szimbiózisban élő élőlények élettevékenységét segíti.

Mindezek mellett az EM technológia az élet számos területén felhasználható és már bizonyított jótékony hatásával.

A Faültetés emBIO-val bejegyzés először Növénykondicionálás-én jelent meg.

A kertészkedés szerelmeseinek egyik legújabb megszállottsága a Bokashi komposztálás. Mielőtt azonban elmerülnénk a készítésének titkaiban, szeretnénk elmondani, mi az a Bokashi komposzt, és miért előnyös ez a fűszer- és zöldségeskertek számára.

Mi az a bokashi komposztálás?

A bokashi egy japán szó, amely szabad fordításban ” elrothadást” (más források szerint erjesztett szerves anyagot) jelent. Ez az erjedés pontosan azt a folyamatot takarja, ami az ételmaradékokkal történik, amely egy beltéri, zárt rendszerű vödörben történik. A bokashi korpát (korpalisztet) mikroorganizmusokkal (például tejsavbaktériumokkal) oltják be. Az ételmaradékok jótékony baktériumokkal való összekeverése megerjeszti és kvázi „előemészti” a maradékokat, ezáltal hatékonyabban átalakítja azokat a kertben való felhasználásra. A Bokashi korpa mikrobái anaerob (azaz oxigén nélküli környezetben működnek), és gyorsabban lebomlanak, mint a hagyományos aerob (oxigénnel működő) komposztrendszerben.

A Bokashi komposztálás előnyei

Az Bokashi komposztálás egyik legnagyobb előnye az, hogy ez a módszer gyorsabban állítja elő a komposztot, mint a hagyományos módszerek, ráadásul szinte bármit beletehet a bokashi komposztáló vödörbe, beleértve a zsírt, a húst és a tejtermékeket is. Ezek általában a komposztálás „nem javasolt élelmiszer-maradékok” című listáján szerepelnek. A Bokashi-rendszerhez azonban még a főtt ételmaradékok is hozzáadhatók. A Bokashi komposzt elkészítésének elsajátítása egy olyan jövőbe mutató lépés, amelyet egyre többen alkalmaznak, akik szeretnének hulladékmentes (vagy ahhoz a lehető legközelibb) életmódot folytatni.

Hogyan készítsünk Bokashi komposztot?

1. Gyűjtse össze az alapanyagokat!

Ha meg akarja tanulni, hogyan kell Bokashi komposztot készíteni, a következő anyagokra lesz szüksége:

Két ötliteres vödör (az egyiknek hagyományos alja van, a másiknak pedig fúrt lyukak vannak az alján). Alternatívaként vásárolhat komplett Bokashi készletet is, ha szeretné egyszerűbbé tenni a dolgot.
Egy tégla vagy egy nagyobb kő, hogy segítsen helyet szorítani a két vödör között, amikor egymás mellé helyezik őket.
Bokashi „induló” komposzt kultúra – ezt beszerezheti az interneten, de számos saját készítésű receptet talál erre vonatkozóan az ezzel foglalkozó weboldalakon.
Egy darab rongy vagy régi póló, ami lehetőleg pamutból van.
Egy vödör fedele
Pergamenpapír (opcionális)

2. Gyűjtse össze az ételmaradékokat!

Ezen a ponton szükséges megtanulnia, mely anyagok használhatók fel a Bokashi komposztálás során. Hiszi vagy sem, szinte bármit beletehet a bokashi komposztáló rendszerébe, de azért lehetőség szerint próbálja meg nem zsírokkal, húsokkal és édességekkel túlterhelni a komposztálót, mivel ha túl sok ilyen elemet ad hozzá, az nagyban befolyásolja a végterméket.

Igyekezzen apróra darabolni a hulladékot, így pl. ahelyett, hogy egy egész krumplit (vagy krumplihéjat) dobna a vödörbe, aprítsa fel azt kisebb darabokra. Az egyetlen élelmiszer-fajta, amit nem tehet a Bokashi komposztba, az a már romlott vagy penészes élelmiszer. Ha mégis megtenné, a penész és az egyéb kártékony baktériumok versenyezni kezdenének a Bokashi korpában lévő hasznos baktériumokkal, és tönkretennék az egész komposztot.

3. Állítsa össze a bokashi vödröt!

A „2 vödrös” módszer összeállításához először a hagyományos vödröt tegye a földre, és helyezzen bele egy téglát vagy nagyobb követ. A második vödröt (a lyukasat) állítsa a másikba, a tégla vagy kő tetejére úgy, hogy az néhány centivel magasabban legyen az első vödörnél. Vágjon méretre egy darab (pamut) szövetet, hogy kibélelje vele a lyukas vödör alját. Ez megakadályozza, hogy a nagyobb részecskék az alsó vödörbe kerüljenek.

4. Rétegezze a Bokashit és a hulladékot!

Kezdje azzal, hogy körülbelül egy csésze Bokashi „starter kultúrát” kanalaz a Bokashi vödör aljába. Adjon hozzá körülbelül két hüvelyknyi zöld hulladékot, majd rétegezze ezt egy újabb csésze Bokashi-kultúrát. Folytassa a feltöltést úgy, hogy a kétféle anyagot folyamatosan rétegezi egészen addig, amíg el nem fogynak a hulladékok vagy el nem fogy a hely a vödörben. A legfelső rétegnek két csésze Bokashi-kultúrának kell lennie. Lapáttal nyomkodja le a rétegeket, hogy ezzel is tömörítse a hulladékot. Ne feledje: mivel anaerob folyamatról van szó, a rendszernek nincs szüksége oxigénre, így nincs szükség levegőáramlásra a törmelékdarabok között.

Egy opcionális lépés: a vödör tetejére egy réteg pergamenpapírt tehet, hogy segítsen lezárni a vödör tartalmát. Ez különösen akkor lehet hasznos, ha nem tölti meg színültig az egész vödröt. Végül helyezze a fedelet a vödörre.

5. Várjon két hetet!

És ekkor megtörténik a varázslat! Sok Bokashi-használó szerint a Bokashi vödröt bent is hagyhatja a lakásban, de ezt nem javasoljuk, kiváltképp, ha nagy családban él, mivel az erjedési folyamattal együtt jár némi (kellemetlen) szag is. Más komposztálási módszerekkel ellentétben, amelyeknek általában nem járnak kellemetlen szagokkal, a Bokashi komposztálási módszernél számolnunk kell némi bűzzel (kiváltképp, ha sok hús, zsír vagy tejtermék kerül a vödörbe). A kellemetlen szag leginkább a sör erjedési szagához hasonlítható, édes, savanykás aromával keverve. Nem állítjuk, hogy a legkellemesebb, azonban a fedelet lezárva nem fog sok szagot érezni. Ha azonban aggódik a kellemetlen szagok miatt, tartsa a vödröt egy kevésbé forgalmas helyen, a szuterénben, a garázsában, az előterében vagy a balkonján – vagy amíg nem kell a fagyoktól tartani, a kertben.

Aki biztosra akar menni, vásárolhat komplett Bokashi komposztálót, amelyhez hermetikusan záródó fedél (és speciális organizmusok) is tartoznak, így nem kell tartani a kellemetlen, házat elárasztó bukétól. Az ilyen komposztáló előnye, hogy tartalmaz mindent, ami a beltéri komposztáláshoz szükséges, és amatőrök is bátran belevághatnak a házi komposzt elkészítésébe.

Amit a komposzt-teáról tudni kell

A Bokashi vödör alján egy kevés folyadék fog keletkezni. A fent leírt két-vödrös módszernél azért van a belső vödör néhány centivel a külső vödör fölé emelve, hogy az így kapott komposzt teát könnyedén kinyerhessük belőle.

Ha olyan Bokashi-komposztálót vásárol, amely alján beépített csap van, akkor néhány naponta le kell csapolnia a vödröt. Az így kapott folyadékot, vagyis a komposzt-teát fel lehet hígítani (növények permetezéséhez is), vagy értékes tápanyagként a locsolóvízhez keverni a zöldségeskertben. (Körülbelül 1 rész komposzt-teát adjon 100 rész vízhez, vagyis literenként körülbelül 2 teáskanálnyit.) Koncentrált formában is felhasználhatja a komposzt-teát, például a konyhai és fürdőszobai mosogató lefolyójának tisztítására, de a WC-takarításhoz is jól használható. A komposzt-tea segíthet megelőzni az algásodást, és hasznos baktériumokkal járul hozzá a csatornák tisztításához.

Hol használhatja a Bokashi-komposztot?

Körülbelül egy hét elteltével észre fogja venni, hogy a vödrödben bolyhos, fehér penész növekszik. Ez egy jó dolog! Két hét bokashi vödörrendszerrel töltött idő után készen áll a végtermék használatra! A Bokashi komposztot a hagyományos komposztkupacba vagy közvetlenül a kerti ágyásba keverheti. Ha közvetlenül a kerti ágyásban szeretné használni, ásson egy 25 cm mély árkot az ágyás hosszában, tegye bele a Bokashi komposztot, majd fedje le újra földdel. Ha ezt az utat választja, legalább két hetet várnia kell, mielőtt bármit is ültetne a kerti ágyásba, mivel a Bokashi komposzt a vödörből kivéve savas lehet, és megégetheti a növényeket. Ne aggódjon, hosszú távon nem lesz savas a talaj, de adjon neki két-négy hetet, hogy lebomoljon a kerti ágyásban, mielőtt elültetné.

Összességében a Bokashi komposzt előállításának elsajátítása kitűnő módja a meglévő komposzt-rendszer kiegészítésének, vagy önálló módszerként való használatának. A Bokashi komposztálást évszázadok óta használják, különösen a japán és koreai kultúrákban. Költséghatékony, egyszerűen karbantartható, csökkenti az élelmiszer-hulladékot, és tápanyagokban gazdag szerves anyagot juttat vissza a zöldségeskertbe.

Ön tudja, hogyan kell Bokashi komposztot készíteni? Amennyiben Ön is Bokasahi-komposztáló-használó, örömmel vennénk, ha megosztaná velünk a tapasztalatait!

Forrás: Agrofórum

A Mi is az a Bokashi komposzt? bejegyzés először Növénykondicionálás-én jelent meg.

Az ökoszisztémák összeomlása a küszöbön áll. Minden tőlünk telhető lépést meg kell tennünk és minden, ennek elkerülésére lehetőséget adó döntést meg kell hoznunk, hogy megóvjuk a biológiai sokféleséget és csökkentsük az éghajlatváltozás okozta károkat.

Az EU vizes élőhelyeinek, folyóinak, erdőinek, gyepeinek, tengeri ökoszisztémáinak, városi környezeteinek és a bennük élő fajoknak a megóvása kulcsfontosságú a társadalmi jólét és az emberek egészségének megóvása szempontjából.
Ugyanakkor meg kell óvnunk a termőföldet is, mely az utóbbi években soha nem tapasztalt minőségi romlásnak indult, mérsékelni kell azokat gazdasági veszteségeket, amik a beporzás kiesés miatti terméscsökkenésekkel jellemezhetőek. Ezek a célok vezetnek a vegyszerek a peszticidek folyamatos és fokozatos kivonására, ideális esetben radikális csökkentésére.

A természet helyreállítási törvényjavaslatok jogilag kötelező érvényű célok és minden EU tagállamra vonatkoznak, a meglévő jogszabályokkal kiegészítve. A cél, hogy 2030-ra az EU tengeri és szárazföldi területének legalább 20%-át lefedjék a természet-helyreállítási intézkedések, valamint ezt 2050-re minden károsodott, helyreállításra szoruló területre kiterjesszék.

A természet helyreállítás nem egyenlő e természetvédelemmel

A természet helyreállítás nem egyenlő e természetvédelemmel, ezért nem vezet automatikusan több védett területhez. Nem szükséges minden helyreállított területnek természetvédelmi területté válnia, a helyreállítás nem zárja ki a művelhetőséget, a gazdasági tevékenységet. A helyreállítás a természettel való együttélésről szól, amibe a termelés is beletartozik, ugyanakkor megőrizve a biológiai sokféleséget.

A helyreállítási célokat tekintve a szén-dioxid eltávolítás és tárolás, valamint a természeti katasztrófák megelőzésében, vagy azok hatásainak csökkentésében legnagyobb potenciált jelentő ökoszisztémák lesznek a prioritások.

A megállapított többéves pénzügyi keretben körülbelül 100 milliárd euró áll majd rendelkezésre a helyreállítási és biológiai sokféleség megőrzéssel kapcsolatos kiadásokra.

Az elérni kívánt célok

Az intézkedésekkel elérni kívánt célok az alábbiak:

• A beporzópopulációk csökkenésének megfordítása 2030-ra és onnan folyamatos növelésük
• Az európai városokban a lombkorona-takarás 10%-osra növelése 2050-re
• A mezőgazdasági ökoszisztémákban a biodiverzitás általános növelése, a termőtalajok szerves szén tartalmának növelése
• A lecsapolt tőzeglápok helyreállítása
• Az erdők ökoszisztémáiban a biológiai diverzitás általános növelése
• A tengeri élőhelyek helyreállítása
• A folyók legalább 25 000 kilométernyi szakaszán a szabad folyás biztosítása

Európa példát mutat

Európa példát kíván mutatni a biológiai sokféleség csökkenésének visszafordítása és a természet helyreállítása terén, és ez egy kulcsfontosságú hozzájárulás a biodiverzitási keretrendszerről folyó tárgyalásokhoz, melyet a Biológiai Sokféleségről szóló egyezmény alapján idén december 7 és 15 között a COP15-ön Montreálban kell elfogadni.

Szigorú szabályok a vegyi peszticidek használatának csökkentésére

A jogilag kötelező érvényű uniós célkitűzések keretében megvalósuló mezőgazdasági termelésben használt vegyi peszticidek folyamatos kivonása a „farmtól az asztalig” stratégiával összhangban elősegíti a fenntartható élelmiszer-rendszerek kiépítését, miközben biztosítja az élelmiszer-biztonságot.

A tagállamoknak növényspecifikus szabályokat kell megállapítaniuk, melyek meghatározzák a peszticidek helyett használható alternatív biológiai megoldásokat. Az átálláshoz támogatást nyújtanak a gazdálkodóknak segítve a fenntarthatóbb élelmiszer-termelési rendszerekre történő átállást.

Globális szállítás ellenőrzés

Globális szállítás ellenőrzésével a Bizottság a harmadik országokból érkező tiltott peszticideket tartalmazó termékek forgalmát is korlátozni kívánja. A tiametoxam és a klotianidin szermaradványainak nullára csökkentése a cél, mivel erről a két anyagról ismert, hogy jelentősen hozzájárul a beporzók számának világszerte történő csökkenéséhez. Mivel ezek az EU-ban már nem engedélyezett anyagok, ezért a szermaradványaikat tartalmazó élelmiszerek sem kerülhetnek forgalomba az EU-ban.

És mi indokolja mindezt?

Az egészséges és ellenálló ökoszisztémák a társadalmi jólét gerincét is képezik. A világ GDP-jének több mint a fele a természettől és annak hasznosításától függ, a világ élelmiszernövényeinek több mint 75%-ának termékenyülése a rovarok beporzására épül.

Mindezek ellenére Európa természeti környezete riasztó mértékben hanyatlik. A vizes élőhelyek 1970 óta 50%-kal csökkentek. A halállomány 71%-a és a kétéltűek 60%-a eltűnt az elmúlt évtizedben. Ha számokban szeretnénk kifejezni azt mondhatjuk, hogy 1997 és 2011 között a biológiai sokféleség csökkenése évi 3,5 – 18,5 billió eurós veszteséget jelentett.

A természet-helyreállítási törvény hatásvizsgálata kimutatta, hogy a természet-helyreállítás előnyei messze meghaladják a költségeket, becslések szerint nyolcszorosával.

Mindezek mellett Európa polgárai az ilyen témájú konferenciákon a vegyszer alapú növényvédő szerek és műtrágyák drasztikus csökkentését, ugyanakkor a fenntartható mezőgazdaság fejlesztését javasolják, beleértve a természet tiszteletét és az ökológiai egyensúly helyreállítását.

A Európa jövője a tét bejegyzés először Növénykondicionálás-én jelent meg.