Vízvédelmi védősávok az új rendelet szerint

A termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló rendelet tavaly év végi módosítása értelmében a termésnövelő anyag felhasználásakor tilos termésnövelő anyagot kijuttatni folyóvizek partjától mért 5 méter vagy állóvizek partjától mért 20 méter távolságon belül (rendelet 16. § (7) bekezdés).

A jogszabály érvényes minden a módosítás hatálybalépésének napján érvényes engedélyokirattal rendelkező, illetve jövőben kiadásra kerülő termésnövelő készítményre így az engedélyokiratok egyedi módosítása nem szükséges.

Ahol a termésnövelő anyag engedélyokiratában a foglaltaktól eltérő védőtávolság szerepel (50 méteres vízvédelmi védősáv vagy egyéb jogszabályi hivatkozás), ott a vízvédelmi védősávra vonatkozó mondat 2024. december 31-től nem érvényes (rendelet 18. § (3g) bekezdés).

A Nébih felhívja a figyelmet, hogy amennyiben a hatóság úgy ítéli meg, hivatalból vagy akár az ügyfél kérelmére eltér a rendelettől, akár szigorúbb környezetvédelmi intézkedés betartását is előírhatja a készítmény engedélyokiratában, a jogszabály értelmében (rendelet 16. § (8) bekezdés).

Méhek védelmére vonatkozó korlátozás változása

Új előírás, hogy a forgalomba hozott termésnövelő anyag méhek által látogatott területen csak akkor alkalmazható, ha az engedélyokirat erre kifejezetten lehetőséget ad (rendelet 16. § (9) bekezdés).

A hivatal kiemeli, hogy a termésnövelő anyagok engedélyokiratai csak abban az esetben tartalmaznak a méhek védelmében felhasználás korlátozást, amennyiben annak alkalmazása kötelező az adott termésnövelő anyag felhasználásakor.

Amennyiben a termésnövelő anyag engedélyokiratának 5. ’Felhasználás’ pontja nem tartalmaz méhvédelmi előírást, akkor a termésnövelő anyag a meghatározott növénykultúrákban és a felhasználásban előírtak szerint, méhekre vonatkozó korlátozás nélkül virágzásban is felhasználható.

A fentiek értelmében az ALBIT növénykondicionáló készítmény méhekre vonatkozó korlátozás nélkül virágzásban is felhasználható!

Az új jogszabály megtekinthető itt:
A termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 36/2006. (V. 18.) FVM

A Változott a termésnövelő anyagokról szóló rendelet, vízvédelmi védősávok és méhek védelme a központban bejegyzés először Növénykondicionálás-én jelent meg.

A Balance System Product Family L&S Lomb szántóföldi kiterjesztése

Már nagyon vártuk, hogy a szőlő és gyümölcs, valamint zöldség és kiskerti alkamazás mellett kibővítésre kerüljön a Balance System Product Family L&S Lomb növénykondicionáló készítmény felhasználási engedélye. Ez a kiváló növénykondicionáló 2024. december 12-től használható szántóföldi kultúrák esetében is 5 liter / ha adagolással.

Az új Forgalombahozatali és Felhasználási Engedélyokirat 5 pontja értelmében:

Felhasználható

Szőlő és gyümölcs kultúrák levélkezelésére 5 l/ha mennyiségben, egy tenyészidőszak során öt alkalommal,
virágzás után majd azt követően 2 hetente, 500-1200 l/ha vízmennyiséggel kijuttatva.

Zöldség kultúrák levélkezelésére 5 l/ha mennyiségben, egy tenyészidőszak során öt alkalommal, palántázás,
virágzás után, majd azt követően 10-12 naponta, 300-1200 l/ha vízmennyiséggel kijuttatva.

Szántóföldi kultúrák levélkezelésére 5 l/ha mennyiségben, egy tenyészidőszak alatt 2-4 alkalommal, 300-
500 l/ha vízmennyiséggel kijuttatva.

A méhek és egyéb beporzást végző rovarok védelme érdekében virágzási időszakban nem alkalmazható!
Virágzó gyomnövények jelenléte esetén nem alkalmazható!

Balance System Product Family L&S Lomb FORGALOMBA HOZATALI ÉS FELHASZNÁLÁSI
ENGEDÉLYOKIRAT 

A BSPF L&S Lomb növénykondicionáló már szántóföldi engedéllyel bejegyzés először Növénykondicionálás-én jelent meg.

Az EASY-CERT minősítésű növénykondicionáló készítményeket az Osztrák EASY-CERT services GmbH és a Bio Garancia Kft. együttműködésében akkreditálták. Így ezek a növénykondicionáló készítmények nem csak a hazai, de a külföldi piacokon is jogosultak a „biogazdálkodásban felhasználható ellenőrzött termék” logó használatára.

A Balance System Product Family L&S Lomb növénykondicionáló készítmény esetében a benyújtott dokumentumok alapján az EASY-CERT services GmbH igazolja, hogy a növénykondicionáló termék megfelel a Tanács ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről szóló 2018/848/EK rendeletében foglaltaknak.

A növénykondicionáló készítmény értékelése a Research Institute of Organic Agriculture (FiBL) által készített European Input List (www.inputs.eu) irányelvei alapján készült és azok alapján a

Balance System Product Family L&S Lomb növénykondicionáló készítmény ökológiai gazdálkodásban felhasználható.

A növénykondicionáló termék gyártója felelős annak garantálásáért, hogy az értékelt termék megfelel a vonatkozó jogszabályi követelményeknek és forgalomba hozható Magyarországon.

Az EASY-CERT services GmbH nem vállal felelősséget a termék hatásáért vagy használatáért.

A BSPF L&S Lomb növénykondicionáló EASY-CERT minősítésének letöltése

Termék: Balance System Product Family L&S LOMB

Termék csoport: Műtrágyák, komposztok, talajok és termesztőközegek

Kategória: Növénykondicionáló

Termék részletei:

Tápanyagtartalom: N: 0,33 %, K₂O: 0,34 %, P₂O₅: 0,14 %
Összetevők: water, herbal extracts and plant extracts

Standard: A Tanács 2018/848/EU rendelete és hatályos módosításai

Korlátozás: nincs

További jó hír, hogy a felhasználási engedély kiterjesztésével a Balance System Product Family L&S Lomb növénykondicionáló készítmény szántóföldi kultúrákban is felhasználható!

A Nemzetközi EASY-CERT minősítést kapott a legjobban teljesítő növénykondicionáló bejegyzés először Növénykondicionálás-én jelent meg.

AÖP gyakorlat változások 2024-ben

A változások és újítások a gyepes és ültetvényes vállalásokat fogják érinteni.
Gyepterületeken 2 új választható gyakorlatra számíthatnak a gazdálkodók, mindkettő 1-1 pontot fog érni.

Gyepterületeken választható gyakorlatok változásai:

• Új gyakorlat: a kaszálást követően minimum 10 centiméteres tarlómagasság meghagyása (1 pont)
• Új gyakorlat: a gyepterületek legalább 50 százalékának legeltetése őshonos haszonállat-fajtával (1 pont)
• Módosuló gyakorlat: az alternáló kasza mellett hátsó felfüggesztésű, illetve vontatott, szársértő nélküli kasza használata.
• Kizárólag nem Natura 2000 gyepterületen választható gyakorlat a gyepterületek megőrzése tábla helyett üzemi szinten az előző évi gyepterületekhez viszonyítva parcellaszintű megőrzéssel, míg az ideiglenes gyepek elhelyezkedése változhat.

Ültetvényes gyakorlatok változásai:

• Lehetővé válik egyes speciális ültetvények (rövid vágásfordulójú, sarjaztatásos energiaültetvények, ipari faültetvények és bizonyos energianád-ültetvények) részvétele.
• A biológiai ágens alkalmazása gyakorlat kiegészül a feromonos légtértelítéssel.

Az AÖP kifizetésében is lesz változás

A 2023-as AÖP-öt is már az új finanszírozási szabályok szerint, azaz sávosan fogják kifizetni. Így az sem esik el teljesen a támogatástól, aki hiányosan teljesített, részteljesítésért is fizetnek:

• Ha a mezőgazdasági termelő minden földhasználati kategóriában teljesíti az összes gyakorlatot, 100 százalékos a kifizetés.
• Ha csak egy kategóriában nem teljesíti a választott gyakorlatot, de a gazdaság teljes területének 70 százalékán igen, akkor 50 százalékos a kifizetés.
• Ha csak egy kategóriában nem teljesíti a választott gyakorlatot, de a gazdaság teljes területének 50 százalékán igen, akkor 30 százalékos a kifizetés.
• Ha a gazdálkodó egynél több kategóriában nem teljesíti a vállalást vagy a teljes terület több mint 50 százalék nem teljesíti a vállalt gyakorlatokat, akkor nincs kifizetés.

Növénykondicionáló szerek használatát érintő változás

Nem AÖP jogszabály változás, de bizonyos vállalást érint majd, hogy módosul a HMKÁ4-es előírás.

A szabály a műtrágya, szervestrágya és növényvédőszer vízparti sávban tiltott kijuttatása kiegészül a talaj- és növénykondicionáló szerekkel! Azaz oda kell majd figyelni a gazdálkodónak, amikor a kondícionáló szerek kijuttatásánál az 50%- os területet számolja, hiszen, ha olyan táblákba tervez, ahol vízvédelmi sáv található, akkor csökken a teljesíthető és ezáltal az elszámolható terület.

A AÖP 2024 és növénykondicionáló használat – Mutatjuk mi változik! bejegyzés először Növénykondicionálás-én jelent meg.

Szántó földhasználati kategóriában 2 pont megszerzése kötelező az AÖP szabályozás alapján, amihez növénykondicionáló készítmények használatát is igénybe lehet venni. Azonban a növénykondicionáló engedélyokiratában rögzített kezelésszámot és dózist kötelezően be kell tartani.

Az AÖP-ben olyan gyakorlatok kerültek meghatározásra, melyek jelentős része a gazdálkodók számára a korábbi támogatási jogcímekből (többek között zöldítés, AKG, ÖKO) már ismertek, érthetőek, ugyanakkor környezeti szempontból is hasznosak.

Az AÖP évente választható, önkéntes és területi alapon a teljes üzemterületre igényelhető támogatás, amelyet választása esetén viszont az összes földhasználati kategóriára (szántó, gyep, ültetvény) kötelező alkalmazni kategóriánként 2 pont értékben.
Növénykondicionáló készítmények használatával 1 pont érhető el.

Nem mindegy milyen növénykondicionálót választunk!

Ugyanakkor nagyon oda kell figyelni a megfelelő növénykondicionáló szer kiválasztásánál, amennyiben a kezelés hektárköltségét minimalizálni akarjuk. A szabályozás alapján ugyanis a növénykondicionáló készítmény engedélyokiratában szereplő kezelésszámot és dózist kötelezően be kell tartani. Így egy ránézésre kedvező egységárú növénykondicionáló szer drágává is válhat a magas dózis, vagy az engedélyokiratban szereplő többszöri kezelési ajánlás miatt.

Egy ésszerű megoldás AÖP pont begyűjtésére mindössze 5 599 Ft hektárköltséggel

Az Albit PHB hatóanyagú, baktériumstimuláló hatású növénykondicionáló készítmény.

Alapokirat száma: 04.2/34145-1/2016.
NÉBIH Módosító határozat száma: 04.2/455-1/2017. NÉBIH 04.2/880-2/2018.
NÉBIH FORGALOMBA HOZATALI ÉS FELHASZNÁLÁSI ENGEDÉLYOKIRAT

Az engedélyokiratban szereplő releváns adatok:
1. A készítmény kereskedelmi neve: Albit
2. A készítmény típusa: növénykondicionáló készítmény
…
5. Felhasználható:
Szántóföldi növények kondicionálására, állománykezeléssel, 40 ml/ha mennyiségben, 300 l/ha vízmennyiséggel, a vegetációs időszakban 2-3 alkalommal az alábbi fenofázisokban kijuttatva:

1. kijuttatás kalászosokban bokrosodás kezdetén, a többi szántóföldi kultúrában 4-6 leveles állapotban.
2. kijuttatás a virágzást megelőzően, illetve a virágzás kezdetén, vagy a virágzást végén, illetve azt követően.

Az ALBIT esetében tehát hektáronként 40ml dózissal és ennek 2 alkalommal történő kijuttatásával kell számolnunk.

Az ALBIT hektáronkénti költsége így mindösszesen 80ml növénykondicionáló készítmény árát jelenti, ami a piacon a legolcsóbb ajánlatok közé tartozik.

Zsebelje be AÖP pontját mindössze 5 599 Ft / ha ráfordítással!

Albit akció!

Az akció alatt elérhető árak:

• 1 liter 74 000 Ft + Áfa
• 5 liter 359 900 Ft + Áfa – AKCIÓS ÁR!
• 10 liter 709 900 Ft + Áfa – AKCIÓS ÁR!
• 15 liter 1 054 900 Ft + Áfa – AKCIÓS ÁR!
• 20 liter 1 399 750 Ft + Áfa – AKCIÓS ÁR!

1 liter ALBIT 12,5 ha kétszeri kezeléséhez elegendő.

Akár 5 599 Ft + Áfa / ha költséggel, az engedélyokiratban előírt 2 kezelésre vetítve!

Megrendelés a linkre kattintva

Az Albit részletes leírása elérhető itt

A AÖP pont 5 599 Ft/ha ráfordítással – növénykondicionáló használattal! bejegyzés először Növénykondicionálás-én jelent meg.

A HOLD „duplanyugdíjas” társalapítója szeptember végén a Planet Budapest 2023 konferencián is beszélni fog a mezőgazdaság ésszerű és fenntartható – de egyáltalán nem garantált – jövőjéről.

Agroinform: Ön, mint talajmegújító ökogazda, a Tarkarét Bivalyfarm tulajdonosa ad elő a Planet Budapest 2023 konferencián, vagyis nem úgy, mint a HOLD Alapkezelő Zrt. társalapítója, ahogy általában ismerjük. Hogyan és miért lett „talajmegújító ökogazda”?

Szabó László: Véletlenek sorozata okozta… Mindig is szerettem volna gazdálkodni a szüleim szülőhelyén. Már kezdetben sem volt kérdés, hogy fenntartható módon. Egy barátom javaslatára elolvastam egy könyvet, amely rádöbbentett arra, hogyan működik a természet.

Gabe Brown: „Porból élet – Egy család útja a regeneratív mezőgazdálkodás felé” című könyvéről van szó, amelyet társkiadóként magyarul is megjelentetett.

Gabe Brown városi emberként kezdett gazdálkodni. Balsikerek sorozata vezette rá szokatlan módszerekre. Most már ő a regeneratív mezőgazdaság pápája Amerikában. A könyv az ő történetéről szól, könnyen befogadható. Azóta persze sok szakirodalmat is elolvastam. Intellektuális élmény volt szembesülni azzal, hogy az ökológia és az ökonómia milyen sok hasonlóságot mutat.

“Speciális a helyzetem, mert iparágak külső feltérképezésével, elemzésével foglalkoztam.“

Most megpróbálom megérteni a regeneratív mezőgazdaságot a pénzügyi elemző szemével. És így is gazdálkodom.

Ezt írják a honlapjukon: „A biogazdálkodás során a mindenáron történő hatékonyságnövelés helyett élő környezetünk megóvását, fenntarthatóságát, a tenyésztett állatok méltóságát és vásárlóink egészséges élelmiszerekkel történő ellátását helyezzük a középpontba.” Ezzel csak egyetérteni lehet. De lehetséges-e ilyen módszerrel élelemmel ellátni a Föld lakosságát?

Minden érintett tudja, hogy a jelenlegi gazdálkodás fenntarthatatlan. A termőföld pusztulása szinte megállíthatatlannak tűnik. Mégis ezt csináljuk, és éppen az említett kérdés az, amivel megindokoljuk. Csakhogy ez a kérdésfeltevés rossz. Más kérdések a lényegesek.

Milyen kérdések?

Ezt szeretném majd az előadásomban elmondani.

Rendben, de azért válaszolja meg ezt a „rossz” kérdést. A természetközeli mezőgazdaság képes eltartani a Föld lakosságát?

Egyértelműen igen. Gond nélkül. Ezt szeretném a Planet 2023 konferencián tényekkel, adatokkal, elemzésekkel bizonyítani.

Milyen nyereségre számíthat az, aki áttér a természetközeli gazdálkodásra?

Így is lehet nyereségesen termelni, de az igaz, hogy kisebb hozamokkal, viszont jóval kisebb költségekkel. Ez kevés az átálláshoz. De az Európai Unióban van esély arra, hogy elinduljunk ezen az úton, mert itt nem a piaci viszonyok, hanem a támogatások határozzák meg a nyereséget. Ha az EU-ban mondjuk akkor kapnának támogatást a gazdák, ha rózsaszínre festik a traktorokat, akkor a traktorok 90 százaléka rózsaszín lenne. Tehát a természetközeli gazdálkodást kellene támogatni.

FORRÁS: https://hold.hu/holdblog/mezogazdasag-fenntarthatosag-europa-szabo-laszlo-bivaly/

A A jelenlegi mezőgazdálkodás fenntarthatatlan bejegyzés először Növénykondicionálás-én jelent meg.

Az állásfoglalásból kiderül, hogy a növénykondicionáló készítmények felhasználása szigorúbbá vált, mint a növényvédő szerek felhasználása. A növényvédő szerek esetében meghatározott a kezelések maximális száma, de nem kötelező ennyiszer kezelni. A növénykondicionáló szereknél kötelező annyi alkalommal felhasználni, amennyi alkalom a gyártói ajánlásban szerepel.

A probléma abból adódik, hogy ez az állásfoglalás most május közepén született, amikor már a termelők nagy része felhasználta a növénykondicionáló készítményt – általában egy alkalommal, pedig az engedély okiratban többszöri felhasználás szerepel – és ezt el szeretné ismertetni az AÖP-ben. Ha ez az állásfoglalás korábban a termelők tudomására jut, talán nem választották volna az adott növénykondicionáló készítményt, de ezen már változtatni nem lehet.

Ez a probléma nagyon sok növénykondicionáló szert érint. Eddig ez nem volt gond, mert a növénykondicionáló szerek kijuttatásának gyakoriságát szinte minden gyártó cég a gazdálkodókra bízta, a megfelelő dózis betartásával, legfeljebb ajánlásokat fogalmazott meg.

Felhívjuk a felhasználók figyelmét, hogy a fentiek figyelembevételével csak a kiadott állásfoglalásnak megfelelően kijuttatott termékeket írják be az Agrár-ökológiai Programban felhasznált növénykondicionáló termékek közé.

Az útmutatót teljes terjedelmében az alábbiakban ismertetjük:

A KAP Nemzeti Irányító Hatóság 4/2023. sz. közleménye az Agro-ökológiai Programban (AÖP) felhasznált mikrobiológiai készítmények, kondicionálók és biológiai ágensek engedélyokirat szerint kijuttatandó mennyiségeiről.

A 15/2023. (IV.19.) AM rendeletben szabályozott Agro-ökológiai Program (a továbbiakban: AÖP) egyes gyakorlataiban kijuttatandó mikrobiológiai készítmények, talaj- és növénykondicionálók, nitrogénmegkötő készítmények, valamint biológiai ágensek körét a KAP Nemzeti Irányító Hatóság 3/2023. sz. közleménye határozza meg.

Amint azt a rendelet 14.§ (2) bekezdésének c) pontja, 15.§ (2) bekezdésének c) pontja, 27.§ (2) bekezdésének c) pontja, 28.§ (2) bekezdésének c) pontja, valamint 29.§ (2) bekezdésének c) pontja egyaránt rögzíti, az egyes készítmények kijuttatása kizárólag akkor fogadható el az adott AÖP gyakorlat teljesítéseként, ha azt minden tekintetben az engedélyokiratnak megfelelően használták fel.

Az engedélyokiratok sok esetben egyetlen konkrét dózis helyett kijuttatható dózis-tartományokat határoznak meg – minimum és maximum értékekkel –, akár felhasználási növénykultúránként eltérőeket. Ugyanígy a kezelések száma is változhat az engedélyokiratban rögzített értékek között. Gyakori, hogy az engedélyokirat szóhasználatában az „ajánlott” kifejezés jelenik meg; akár a dózis, akár a kezelések száma tekintetében.

Ezek a dózisok és kezelésszámok azonban ugyanolyan kötelező paramétereknek tekintendők az AÖP gyakorlatainak teljesítése keretében, mint bármely más szabály.

Az engedélyokirat ugyanis ellenőrzött körülmények között elvégzett, objektív hatásossági és hatékonysági vizsgálatok eredményein alapul. Ennélfogva az egyetlen hivatalos dokumentum, amihez a gyakorlati felhasználást igazítani kell. Az engedélyokiratban foglaltaktól eltérni akkor sincs lehetőség az AÖP-ben, ha a gyártó vagy a forgalmazó erre kifejezett javaslatokat fogalmaz meg.

Amennyiben például egy készítmény 2-4 kezelést és kezelésenként 10-30 liter/hektár dózist határoz meg, úgy az AÖP keretében akkor fogadható el teljesítésként a készítmény kijuttatása, ha legalább 2 alkalommal és alkalmanként legalább 10 liter/hektár dózissal juttatták ki a megfelelő kultúrában.

Amennyiben az engedélyokirat napszakra, évszakra, a kijuttatás technológiájára vagy bármely egyéb körülményre nézve további előírásokat fogalmaz meg, úgy azokat maradéktalanul be kell tartani.

Fokozott figyelmet kíván a termelőtől, hogy bizonyos – jellemzően őszi vetésű – kultúrákban történő felhasználás során a készítmények engedélyokirata úgy határozza meg a kezelések számát és időzítését, hogy azok egy része a vetés évére, míg fennmaradó része a vetést követő évre kell hogy essen. Az AÖP gyakorlatok azonban az igénylés naptári évére vonatkoznak; így kizárólag azok a kezelések vehetők figyelembe, amelyeket az igénylés évében végeztek el.

Ha például egy növénykondicionáló készítményt 2-4 alkalommal szükséges kijuttatni egy őszi búza kultúrában a kelés és a virágzás közötti időszakban, akkor a kérelmezés évében legalább 2 kezelésnek kell történnie, de a búza teljes vegetációs idejében a kezelések száma nem haladhatja meg a 4-et.

Különleges helyzetet jelent, amikor egy készítmény (pl. biológiai ágens) növényegészségügyi okokból ún. szükséghelyzeti engedélyt kap olyan felhasználásra, ami az eredeti engedélyokiratában nem szerepel. Természetesen az ilyen készítmény-felhasználás is elfogadható lehet az AÖP megfelelő gyakorlatában, ha a termelő maradéktalanul betartja a szükséghelyzeti engedélyben foglaltakat, s a készítmény szerepel a KAP Nemzeti Irányító Hatóság 3/2023. sz. közleményében közzétett listán.

A Útmutató a NÉBIH által engedélyezett növénykondicionáló készítmények használatához bejegyzés először Növénykondicionálás-én jelent meg.

Gazdálkodói szempontból a gyakorlatok kiválasztásánál érdemes mérlegelni, hogy a kiválasztott gyakorlat milyen követelményeket támaszt a megvalósítás során.

• üzemi szinten megvalósítható-e?
• hatással van-e a munkafolyamatok ütemezésére?
• a megvalósítás milyen adminisztratív terheléssel jár?
• milyen beruházási igénnyel jár?
• várható-e költségcsökkenés a gyakorlat alkalmazásának következtében?
• javul-e a termelékenység a gyakorlat alkalmazásának következtében?

Az egyik ilyen lehetséges 2 pontot érő gyakorlat a következő: „A szántóterületek legalább 50 %-án mikrobiológiai készítmények alkalmazása vetés előtt, illetve vetéssel egy menetben kijuttatva és a talajba dolgozva, illetve szármaradványokra kijuttatva, majd azokat a talajba keverve.”

Tekintsük át, hogy ezen előírás választása milyen előnnyel járhat a gazdálkodók számára.

A mikrobiológiai készítmények alkalmazása több előnnyel is jár:

• Ennek a gyakorlatnak az alkalmazása a terület 50%-át érinti, de az alkalmazás következtében a gazdaság szántó területének 100%-ára igényelhető a támogatás.
• Az alkalmazott mikrobiológiai készítmény felhasználása egy éven belül több időpontban is lehetséges: vetést megelőzően, vetéssel egy menetben és a tarlók kezelésénél így jól illeszthető a munkafolyamatokba, akár évente változtatható.
• Mikrobiológiai készítmény kijuttatására alkalmas eszköz megléte esetén a magágykészítéssel, vetéssel vagy tarlók kezelésével egy menetben kijuttatható, így külön munkaművelet nem szükséges a kijuttatáshoz.
• Modern készítmények alkalmazása nem igényel külön beruházást sem tárolás, sem szállítás, sem kijuttatás területén. Alacsony hektárdózis miatt könnyen szállítható, kijuttatásuk akár meglévő szántóföldi vegyszerezővel megvalósítható. Bizonyos készítmények más folyékony kijuttatást igénylő inputanyagokkal keverhetőek (pl.: folyékony műtrágyák, folyékony starter trágyák…)
• A mikrobiológiai készítmények alkalmazásával N-hatóanyag megkötése és a talajban lekötődött tápanyagok feltárása érhető el, ezáltal termésdepresszió nélkül csökkenthető a kijuttatott műtrágyák mennyisége.
• Szármaradványok bontása esetén gyarapítható a talajból felvehető tápanyag mennyisége, a mikrobiológiai aktivitás növelése jótékonyan hat a talajok szerkezetére, művelhetőségére, alacsonyabb gázolaj felhasználás érhető el.
• Vetésforgónkban szereplő kevés növény miatt a talaj egyoldalúan hasznosított, a gazdanövények egymást követő visszavetése segíti a patogén szervezetek elszaporodását, ami ellen a talaj mikrobiológiai kezelésével védekezhetünk, csökkentve a káros hatású mikrobák elterjedését. Ezáltal alacsonyabb fertőzési nyomás érhető el, minek következtében csökkenthető a növényvédelmi kezelések száma.
• Amennyiben a talaj tápanyag készletének növelése, a talaj szervezetének javítása ezáltal művelhetőségének javítása és a patogénok általános nyomásának elérése a cél akkor a tarlómaradványok kezelésével és a talajba dolgozásával érhető el.

Fentiek szerint összegezve: A készítmény alkalmazása nem támaszt jelentős beruházási igényt, mérettől függetlenül minden gazdaságban könnyen adaptálható, az alkalmazás hatására gazdasági előnyök érhetők el. Csökkenthető a kijuttatott műtrágya mennyisége, csökkenthető a felhasznált növényvédelmi beavatkozások száma, javítható a talajok művelhetősége, csökkenthető a felhasznált gázolaj mennyisége.

S mindezen leírtak mellett most se feledjük, a talajélet regenerálásával feljavított talajszerkezet segít a vízmegőrzésben is, tehát csökkenthetjük átmenetileg a vízhiányos, vagy aszályos periódusokat, könnyebben alkalmazkodhatunk a változó környezeti körülményekhez.

Forrás: NAK

A Agrár-ökológiai program és a mikrobiológiai készítmények bejegyzés először Növénykondicionálás-én jelent meg.

Sokan úgy gondolják, és még néha az erről a munkáról készített képek is ezt sugallják, hogy a drónok használata növényvédelemben tulajdonképpen gyerekjáték, mert a drón irányítására még egy gyerek is képes – mondta bevezetőjében a Nébih igazgatója, hozzátéve, hogy mindez azonban nem igaz, a drónok növényvédelmi alkalmazásához elengedhetetlen a magas fokú szaktudás. A drónhasználathoz ezen a területen alapvetően három dolog szükséges: a drón, a növényvédő-szer, valamint a megfelelő jogszabályi környezet. Ahhoz, hogy a permetező drónt a lehető legcélszerűbben lehessen használni, ki kell választani azt a típust, amellyel a permetezést végezni szeretnénk. Nagyon sok típusú ilyen munkaeszköz áll rendelkezésre, amiből ki lehet választani az aktuális munkára legmegfelelőbbet.

Egy dolog azonban közös kell, hogy legyen bennük, azaz mindenféle és fajta permetező drónnak rendelkeznie kell típusminősítéssel.

Ez azt jelenti, hogy olyan vizsgálatra kell vinni a repülő eszközt, amelynek során a szakemberek ellenőrzik, hogy megfelelő minőségű munkavégzésre alkalmas-e a drón mind a hatékonyságot mind pedig a környezetvédelmi szempontokat figyelembe véve. Ezt a minősítést a drón forgalomba hozatala előtt kell elvégezni. Ezért ezt a feladatot a kereskedőknek kell elvégezniük az adott típus első magyarországi forgalomba hozatala előtt. Mindez nem egy új történet – hívta fel a figyelmet a szakember –, mivel régóta van, és kötelező is a típusminősítés a permetező gépekre, csak a drónokra nem volt érvényes szabvány. Nem volt kidolgozott követelményrendszer, így a drónok típusminősítése nem is működött sokáig.

Mára azonban a szakemberek kidolgozták a követelményrendszert, és az kikerült a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) honlapjára, mert ez az az intézmény, ami a növényvédelmi drónok típusminősítését végzi mint a Mezőgazdasági Gépesítési Intézet jogutódja. Amennyiben a MATÉ-tól az adott permetező dróntípus megkapta a tanúsítást, attól kezdve lehet ezt a típust Magyarországon forgalmazni. Az ezt szabályozó rendelet 2021 decemberében jelent meg. Eddig az időpontig nem volt lehetőség a drónok típusminősítésére, ezzel együtt a jogszerű forgalmazására sem.

Azok a forgalmazók, akik, illetve amelyek a rendelet megjelenése előtt hoztak forgalomba permetező drónokat, ez év április 30-ig kaptak haladékot, hogy minősíttessék az általuk értékesített dróntípust. Ezt az időpontot azonban június 30-ig meghosszabbítottuk, mert tapasztalható volt, hogy a korábban forgalomba hozott drónok típusminősítésével nem tudnak végezni a szakemberek az először közzétett határidőig. Tehát azoknak a forgalmazóknak, akik, illetve amelyek a múlt év december 1-je előtt értékesítettek permetező drónokat, ez év június 30-ig pótolniuk kell a típusminősítést. Amennyiben egy adott permetező drón ezután sem rendelkezik típusminősítéssel, úgy ezzel az eszközzel növényvédelmi munkát nem lehet végezni.

A másik fontos üzemeltetési kérdés a növényvédő szerek használata a permetező drón alkalmazásakor. Amikor az első hírek megérkeztek Magyarországra a permetező drónok használatáról, azokban az egyik kulcskijelentés az volt, hogy sokkal kevesebb permetlével lehet használni a növényvédelemben a drónt, mint más permetező eszközt, és a drón hatékonyabb is, mint a hagyományos permetező eszközök, ezért kevesebb hatóanyagot is elegendő kijuttatni. Ez azonban nem bizonyosodott be! Nem lehet tudni, hogy egy drónos kijuttatás mennyire hatékony addig, amíg ez gyakorlati tapasztalatok és mérések alapján nincs alátámasztva.

Ezért Magyarországon a szakmai szabályozás abba az irányba indult el, hogy amely növényvédő szert drónról kívánnak kijuttatni, egy egyszerűsített engedélyezési eljáráson kell keresztülvinni Ez azt jelenti, hogy hatékonysági és elsodródási vizsgálatokat kell végezni. Nem kell azonban minden egyes kultúrnövényre és károsítóra elvégezni ezeket a méréseket, kultúracsoportokat és károsítócsoportokat lehet alkotni (pl. kalászosok levélbetegségei), így jóval gyorsabban, kisebb költséggel hozzá lehet jutni a megfelelő vizsgálati adatokhoz. Erre több vállalkozás van Magyarországon, ami ezt a vizsgálatot el tudja végezni (GEP tanúsított vizsgálóhelyek). Amennyiben a hatékonyság és az elsodródási paraméter is megfelelő, úgy a Nébih módosítja a növényvédő szer engedélyokiratát, és lehetővé válik ezzel a szerrel a drónos permetezés is, mivel szerepel az engedélyokiratban. Ez az engedélyezés hasonló a légi kijuttatás engedélyezéséhez. Eddig hat készítményre nyújtottak be drónos kijuttatásra engedélykiterjesztési kérelmet, de ezt a Nébih egyik esetben sem tudta kiadni a megfelelő eredmények hiánya miatt. Volt, hogy nem volt elfogadható a hatékonyság, de volt olyan szer, amelynek még alapengedélye sem volt kiadva, azaz igen sokrétű volt az az okcsoport, ami miatt a szakhatóság megtagadta az engedélykiadást egyes szerek drónról történő permetezésére. Így Magyarországon még egyetlen engedélyokirat sincs kiadva arra, hogy drónnal lehessen kijuttatni.

A különböző médiákban elérhető drónos vizsgálati eredményeket általában némi távolságtartással kell kezelni, mert gyakran szerepelnek marketing jellegű eredmények, amelyekkel kapcsolatban minden szép és jó, de a minőségbiztosított vizsgálat ezt nem támasztja alá, sokszor mást mutat- hívta fel a figyelmet Jordán László.

De akkor mégis milyen lehetőség van a drónos permetezés alkalmazására – tette fel a kérdést a Nébih szakterületi igazgatója. Amire maga válaszolt, jelezve: korábban többen is megkeresték a szakhatóságot azzal a kéréssel, hogy adjon ki úgynevezett szükséghelyzeti engedélyt kutatásra, hogy permetezhessenek a drónjukkal. Ezt azonban el kellett utasítani, mert nem volt semmilyen jogszabályi környezet, amihez tarthatták volna magukat a permeteződrón-használók, és kevés volt a szakmai tapasztalat ezen a területen. Ez e helyzet mára megváltozott, és így, ha megfelelően indokolt kérelmet nyújtanak be a gazdálkodók szükséghelyzeti engedélyre, akkor esetenként a Nébih kiadja a szükséghelyzeti engedélyt, ha minden egyéb feltétel teljesül. Ezért a növényvédő szeres kérdéskör már nem olyan sötét és kilátástalan, mint korábban volt.

A jogszabályi feltételrendszer, ami a drónos növényvédelemhez szükséges, az még nem teljes mértékben kidolgozott. Az első igények 2018-ban érkeztek a szakhatósághoz arra, hogy a gazdálkodók drónos növényvédelmet kívánnak folytatni területeiken. Azt mindenképpen figyelembe kellett venni, hogy a növényvédelmet a polgári törvénykönyv veszélyes tevékenységnek minősíti. Így itt nem az érvényes, mint bárhol máshol, hogy amit a jogszabály nem tilt, azt meg lehet tenni, ezen a területen éppen fordítva van: amit jogszabály nem szabályoz, azt nem lehet megtenni. Vagyis csak azt lehet megtenni, amit és ahogyan a jogszabály engedélyez.

Tehát drónos permetezést csak akkor lehet végezni, ha van jogszabály arra, hogy ezt a munkafolyamatot miként lehet elvégezni. Ameddig ilyen jogszabály nem volt, addig minden drónos permetezés gyakorlatilag illegális volt Magyarországon – kivéve a szabályos kísérleteket. Ez tavaly december 1-je óta változott meg. A jogszabály megírásakor el kellett dönteni, hogy a drónos növényvédelem légi vagy nem légi növényvédelemnek minősül-e. Az volt a cél, hogy a drónos növényvédelem ne legyen légi növényvédelmi kategória, mert akkor nagyon sok feltételnek kellett volna megfelelnie mind a kijuttatási felkészítés mind pedig az úgynevezett lejelentési kötelezettség terén is a légi kijuttatás feltételeinek kellett volna megfelelni. Ezért lett volna ez egy új terület. Az Európai Bizottság akkori elnöke azonban kiadott egy állásfoglalást, miszerint a drónos növényvédelem légi növényvédelmi tevékenység. Ennek alapján aztán a magyar szakhatóság is felülvizsgálta álláspontját, és „beállt a sorba”. Ennek megfelelően módosította a légi növényvédelemről szóló magyar rendeletet a szóban forgó tevékenységnek megfelelő módon. Így került be a rendeletbe a repülőgépek és helikopterek mellé a pilóta nélküli légi járművek kifejezés is. Így aztán a módosított jogszabály hatóköre a drónokra is kiterjedt. Ami új előírás a rendeletben, az a drón irányításának eszközrendszerét írja pontosan körül. Azaz meghatározza, hogy ki lehet növényvédelmi drónpilóta és milyen feltételeknek kell megfelelnie, hogyan végezhet munkát a drónnal.

A növényvédelmi drónpilóta képzés egy kiegészítő, ráépülő képzés. Bemeneti követelmények az oktatásán való részvételhez a B kategóriás jogosítvány, legalább az „Engedély II. forgalmi kategóriába sorolt növényvédő szerek vásárlására és felhasználására” (zöld könyv), valamint a légiközlekedési hatóság által meghatározott drónpilóta képzés elvégzése. Ez utóbbi képzés még el sem indult, előkészítés alatt áll – a korábbi információkkal ellentétben nem azonos az A2 engedéllyel. Aki teljesíti a bemeneti feltételeket, az kezdheti meg a növényvédelmi drónpilóta tanfolyamot. A képző intézmények listája a Nébih honlapján lesz elérhető rövidesen.

A felsorolt feltételek teljesítésével (típusminősítés, növényvédő szer engedélyezés és speciális, szakmai jogszabályi környezet kialakítása) az agrár igazgatás eleget tett annak az elvárásnak, hogy megteremtse a szükséges feltételrendszert a drónos növényvédelem jogszerű használatához. Ez azonban még kevés, mivel a drón egy repülő eszköz, és ezért a légi közlekedési szabályokat is be kell tartani a használata során, és ezen a területen van még néhány olyan dolog – tájékoztatott Jordán László –, amit még meg kell vitatni, illetve a szükséges feltételeket biztosítani kell.

Az már eldöntött tény, hogy drónról növényvédő szert kijuttatni a növényekre az úgynevezett speciális műveleti kategóriába tartozik, Erről azonban azt is kell tudni, hogy mielőtt a drónos növényvédelmet megkezdi valaki, műveleti engedélyt kell kérnie. A műveleti engedély pedig területre vonatkozik, és nem végtelen ideig érvényes, hanem azt időről időre (évente) újra meg kell kérni. Ez bonyolult és nehézkes dolog jelenleg. Ez jelenleg a szolgáltatóknak jelenthet nagy gondot, mert ha minden területre megkérik a műveleti engedélyt, várhatóan a profitjuk nem lesz elég ennek a finanszírozására. Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket kell még tisztázni a közeljövőben.

Az Agrárminisztérium tárgyal az ITM-el annak érdekében, hogy a drónos növényvédelmet végzők a jelenleg rendkívül sokrétű és nagy adminisztrációs igényű engedélykérelmeknek egyszerűbb módon tegyenek eleget, a működtethető gyakorlat érdekében. Egyet azonban nem szabad elfelejteni – húzta alá az igazgató –, hogy a drón repül, és működtetése bonyolult és összetett ismereteket, nagy szakértelmet igényel. Hiszen a repülőgépet vagy a helikoptert sem vezetheti akárki. Ezért fontos a szakszerű adminisztráció.

Jordán László összegzésként elmondta, hogy a növényvédelmi alkalmazásban használt drónok működtetéséhez megvannak a növényvédelmi szakmai előírások, amiket jogszabályban is rögzítettek, és ezek az előírások be is tarthatók. A légi közlekedéssel kapcsolatos szabályozásban vannak még finomítani való területek, például az „általános” drónpilótaképzésre vonatkozó rendelet még nem jelent meg, de várhatóan hamarosan közzéteszik. Most még ugyanis nem tudható pontosan, hogy mit is jelent, milyen területeket fed le a drónpilóta-képzés. A műveleti engedéllyel kapcsolatban szintén vannak még egyeztetésre váró kérdéskörök. Amíg mindez nem tisztázódik, addig továbbra is maradnak csak a kísérletek.

Forrás: Agro Napló

A Népszerű a drónos növényvédelem, de érteni is kell hozzá bejegyzés először Növénykondicionálás-én jelent meg.

Az ökoszisztémák összeomlása a küszöbön áll. Minden tőlünk telhető lépést meg kell tennünk és minden, ennek elkerülésére lehetőséget adó döntést meg kell hoznunk, hogy megóvjuk a biológiai sokféleséget és csökkentsük az éghajlatváltozás okozta károkat.

Az EU vizes élőhelyeinek, folyóinak, erdőinek, gyepeinek, tengeri ökoszisztémáinak, városi környezeteinek és a bennük élő fajoknak a megóvása kulcsfontosságú a társadalmi jólét és az emberek egészségének megóvása szempontjából.
Ugyanakkor meg kell óvnunk a termőföldet is, mely az utóbbi években soha nem tapasztalt minőségi romlásnak indult, mérsékelni kell azokat gazdasági veszteségeket, amik a beporzás kiesés miatti terméscsökkenésekkel jellemezhetőek. Ezek a célok vezetnek a vegyszerek a peszticidek folyamatos és fokozatos kivonására, ideális esetben radikális csökkentésére.

A természet helyreállítási törvényjavaslatok jogilag kötelező érvényű célok és minden EU tagállamra vonatkoznak, a meglévő jogszabályokkal kiegészítve. A cél, hogy 2030-ra az EU tengeri és szárazföldi területének legalább 20%-át lefedjék a természet-helyreállítási intézkedések, valamint ezt 2050-re minden károsodott, helyreállításra szoruló területre kiterjesszék.

A természet helyreállítás nem egyenlő e természetvédelemmel

A természet helyreállítás nem egyenlő e természetvédelemmel, ezért nem vezet automatikusan több védett területhez. Nem szükséges minden helyreállított területnek természetvédelmi területté válnia, a helyreállítás nem zárja ki a művelhetőséget, a gazdasági tevékenységet. A helyreállítás a természettel való együttélésről szól, amibe a termelés is beletartozik, ugyanakkor megőrizve a biológiai sokféleséget.

A helyreállítási célokat tekintve a szén-dioxid eltávolítás és tárolás, valamint a természeti katasztrófák megelőzésében, vagy azok hatásainak csökkentésében legnagyobb potenciált jelentő ökoszisztémák lesznek a prioritások.

A megállapított többéves pénzügyi keretben körülbelül 100 milliárd euró áll majd rendelkezésre a helyreállítási és biológiai sokféleség megőrzéssel kapcsolatos kiadásokra.

Az elérni kívánt célok

Az intézkedésekkel elérni kívánt célok az alábbiak:

• A beporzópopulációk csökkenésének megfordítása 2030-ra és onnan folyamatos növelésük
• Az európai városokban a lombkorona-takarás 10%-osra növelése 2050-re
• A mezőgazdasági ökoszisztémákban a biodiverzitás általános növelése, a termőtalajok szerves szén tartalmának növelése
• A lecsapolt tőzeglápok helyreállítása
• Az erdők ökoszisztémáiban a biológiai diverzitás általános növelése
• A tengeri élőhelyek helyreállítása
• A folyók legalább 25 000 kilométernyi szakaszán a szabad folyás biztosítása

Európa példát mutat

Európa példát kíván mutatni a biológiai sokféleség csökkenésének visszafordítása és a természet helyreállítása terén, és ez egy kulcsfontosságú hozzájárulás a biodiverzitási keretrendszerről folyó tárgyalásokhoz, melyet a Biológiai Sokféleségről szóló egyezmény alapján idén december 7 és 15 között a COP15-ön Montreálban kell elfogadni.

Szigorú szabályok a vegyi peszticidek használatának csökkentésére

A jogilag kötelező érvényű uniós célkitűzések keretében megvalósuló mezőgazdasági termelésben használt vegyi peszticidek folyamatos kivonása a „farmtól az asztalig” stratégiával összhangban elősegíti a fenntartható élelmiszer-rendszerek kiépítését, miközben biztosítja az élelmiszer-biztonságot.

A tagállamoknak növényspecifikus szabályokat kell megállapítaniuk, melyek meghatározzák a peszticidek helyett használható alternatív biológiai megoldásokat. Az átálláshoz támogatást nyújtanak a gazdálkodóknak segítve a fenntarthatóbb élelmiszer-termelési rendszerekre történő átállást.

Globális szállítás ellenőrzés

Globális szállítás ellenőrzésével a Bizottság a harmadik országokból érkező tiltott peszticideket tartalmazó termékek forgalmát is korlátozni kívánja. A tiametoxam és a klotianidin szermaradványainak nullára csökkentése a cél, mivel erről a két anyagról ismert, hogy jelentősen hozzájárul a beporzók számának világszerte történő csökkenéséhez. Mivel ezek az EU-ban már nem engedélyezett anyagok, ezért a szermaradványaikat tartalmazó élelmiszerek sem kerülhetnek forgalomba az EU-ban.

És mi indokolja mindezt?

Az egészséges és ellenálló ökoszisztémák a társadalmi jólét gerincét is képezik. A világ GDP-jének több mint a fele a természettől és annak hasznosításától függ, a világ élelmiszernövényeinek több mint 75%-ának termékenyülése a rovarok beporzására épül.

Mindezek ellenére Európa természeti környezete riasztó mértékben hanyatlik. A vizes élőhelyek 1970 óta 50%-kal csökkentek. A halállomány 71%-a és a kétéltűek 60%-a eltűnt az elmúlt évtizedben. Ha számokban szeretnénk kifejezni azt mondhatjuk, hogy 1997 és 2011 között a biológiai sokféleség csökkenése évi 3,5 – 18,5 billió eurós veszteséget jelentett.

A természet-helyreállítási törvény hatásvizsgálata kimutatta, hogy a természet-helyreállítás előnyei messze meghaladják a költségeket, becslések szerint nyolcszorosával.

Mindezek mellett Európa polgárai az ilyen témájú konferenciákon a vegyszer alapú növényvédő szerek és műtrágyák drasztikus csökkentését, ugyanakkor a fenntartható mezőgazdaság fejlesztését javasolják, beleértve a természet tiszteletét és az ökológiai egyensúly helyreállítását.

A Európa jövője a tét bejegyzés először Növénykondicionálás-én jelent meg.