Vízvédelmi védősávok az új rendelet szerint

A termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló rendelet tavaly év végi módosítása értelmében a termésnövelő anyag felhasználásakor tilos termésnövelő anyagot kijuttatni folyóvizek partjától mért 5 méter vagy állóvizek partjától mért 20 méter távolságon belül (rendelet 16. § (7) bekezdés).

A jogszabály érvényes minden a módosítás hatálybalépésének napján érvényes engedélyokirattal rendelkező, illetve jövőben kiadásra kerülő termésnövelő készítményre így az engedélyokiratok egyedi módosítása nem szükséges.

Ahol a termésnövelő anyag engedélyokiratában a foglaltaktól eltérő védőtávolság szerepel (50 méteres vízvédelmi védősáv vagy egyéb jogszabályi hivatkozás), ott a vízvédelmi védősávra vonatkozó mondat 2024. december 31-től nem érvényes (rendelet 18. § (3g) bekezdés).

A Nébih felhívja a figyelmet, hogy amennyiben a hatóság úgy ítéli meg, hivatalból vagy akár az ügyfél kérelmére eltér a rendelettől, akár szigorúbb környezetvédelmi intézkedés betartását is előírhatja a készítmény engedélyokiratában, a jogszabály értelmében (rendelet 16. § (8) bekezdés).

Méhek védelmére vonatkozó korlátozás változása

Új előírás, hogy a forgalomba hozott termésnövelő anyag méhek által látogatott területen csak akkor alkalmazható, ha az engedélyokirat erre kifejezetten lehetőséget ad (rendelet 16. § (9) bekezdés).

A hivatal kiemeli, hogy a termésnövelő anyagok engedélyokiratai csak abban az esetben tartalmaznak a méhek védelmében felhasználás korlátozást, amennyiben annak alkalmazása kötelező az adott termésnövelő anyag felhasználásakor.

Amennyiben a termésnövelő anyag engedélyokiratának 5. ’Felhasználás’ pontja nem tartalmaz méhvédelmi előírást, akkor a termésnövelő anyag a meghatározott növénykultúrákban és a felhasználásban előírtak szerint, méhekre vonatkozó korlátozás nélkül virágzásban is felhasználható.

A fentiek értelmében az ALBIT növénykondicionáló készítmény méhekre vonatkozó korlátozás nélkül virágzásban is felhasználható!

Az új jogszabály megtekinthető itt:
A termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 36/2006. (V. 18.) FVM

A Változott a termésnövelő anyagokról szóló rendelet, vízvédelmi védősávok és méhek védelme a központban bejegyzés először Növénykondicionálás-én jelent meg.

A kísérlet megvalósítása

A növénykondicionáló készítményeket permetező drón segítségével juttatták ki a napraforgó csillagbimbós állapotában
A drón segítségével kiválasztottak 4 homogén területet, amelyek mérete 0,9 ha volt (apa sorok nélkül 0,75 ha)
A drón 12 l/ha vízmennyiséggel dolgozott

A kísérletben résztvevő készítmények

A Kontroll területen nem történt növénykondicionáló készítmény kezelés

Albit – 1,5 dl/ha

Multoleo – 1,5 liter/ha

Quantis – 3 liter/ha

Balance System Product Family L&S Lomb – 4 liter/ha

Első értékelés

• A kijuttatás után 10 nappal értékelték a kísérlet során a napraforgó állományban mérhető jellemzőket
• A Kontroll területen a napraforgó tányérok átlagos átmérője: 18 cm volt
• 2 növénykondicionáló készítmény esetében volt mérhető a napraforgó tányérátmérő növekedés: Albit, Quantis
• A Quantis és a Balance System Product Family L&S Lomb növénykondicionáló készítmények esetében megfigyelhető, hogy egységesítették a napraforgó virágzását

Betakarítás

A napraforgó parcellákat mérőtalp segítségével bemérték

Ha-ra vetített növénykondicionáló készítmény költség

• Quantis:                                         11 600 Ft/ha
• Albit:                                              13 000 Ft/ha
• Multoleo:                                         8 000 Ft/ha
• Balance System Product Family: 12 000 Ft/ha

A kísérletet az Agromag Kft. munkatársai Szarvason állították be.

A Növénykondicionáló kísérlet napraforgóban, remekelt az Albit és a BSPF bejegyzés először Növénykondicionálás-én jelent meg.

A tradicionális gyógynövények növénykondícionálás és termésnövelés területén tapasztalható hatásairól mind több és több tudományos teszt és kísérlet lát napvilágot. A téma igazi reneszánszát éli nem csak a kiskerti biotermesztés, de a szántóföldi nagyüzemi növénytermesztés területén is.

A következőkben egy 2022-ben publikált anyagot szeretnénk megosztani, ami a tavaszi kezelésekhez rendkívül időszerű:

HIRDETÉS

A A növénykondícionálás tradícionális gyógynövényei bejegyzés először Növénykondicionálás-én jelent meg.

Huminsav kontra Baktériumtrágya – az eredeti elképzelés

Eredetileg egy Huminsav kontra Baktériumtrágya vizsgálatot szerettünk volna kivitelezni, hogy választ tudjunk adni arra a kérdésre, hogy a talajkezelés során a Huminsav tartalmú szereknek, vagy a Baktérum kultúrákat tartalmazó Baktériumtrágyáknak van-e inkább létjogosultsága.

Be is állítottuk a 3 ültetőládát, egy Huminsav tartalmú szerrel kezeltet, egy élő Baktérumflórával rendelkező Baktériumtrágya készítménnyel kezeltet és egy Kontrolt.

Pár nappal a beállítást követően hozzánk került a Balance System Product Family Talaj- és Növénykondícionáló termékcsalád gyártójának talajkondícionálás célirányú készítménye a Balance System Product Family REGEN L&T NOVA.
Bár már pár napos késésben voltunk beállítottunk egy negyedik ültetőládát is, amit a BSPF REGEN L&T NOVA talajkondícionáló szerrel kezeltünk.

A 14. napon történt szemrevételezés minket is meglepett.

A Huminsav tartalmú minta és a Baktériumtrágya használatával kezelt minta is jobb képet mutatott, mint a Kontroll.
A 4 nappal később indított Balance System Product Family REGEN L&T NOVA talajkondícionáló szerrel kezelt ültetőládában lévő állomány viszont szinte kilőtt a többi minta közül és olyan képet mutatott, mintha a többihez képes nem később, hanem korábban történt volna az ültetés. A növények nem csak nagyobbak és erősebbek voltak, de a kelési arány is sokkal jobbnak mutatkozott, akár a Huminsav, akár a Baktériumtrágya készítményhez viszonyítva. A különbség magáért beszélt!

A Balance System Product Family REGEN L&T NOVA egy olyan kombinált talajkondícionáló, melyben a hasznos baktériumok magas száma mellett a baktériumkultúrával fermentált gyógynövények kivonatai is megtalálhatók. Az egyik ilyen összetevő a Fekete Nadálytő, ami gyökeresedést, magindulást segítő hatásáról már régóta ismert. Ezen túlmenően az ásványianyag és mikroelem tartalomról a BSPF REGEN L&T NOVA összetevői közt jelentős mennyiségben megtalálható ásványi kőporok keveréke gondoskodik.

Megállapíthatjuk, hogy a megfelelő ismeretekkel és népies tudással felvértezett termékgyártó a gondosan összeválogatott alapanyagokból összerakott és megfelelő baktériumkultúrával történő fermentációval életre keltett termékével találkoztunk, amit bátran ajánlunk akár kiskertes, akár szántóföldi taljkondícionáláshoz.

A Huminsav, Baktériumtrágya és Fermentált gyógynövénykivonat teszt bejegyzés először Növénykondicionálás-én jelent meg.

A Kísérlet beállítása a kb. 100 ha területű egybefüggő vetőmag előállítású napraforgótábla egy közösen kijelölt, homogénnek tűnő részében történt.

A kísérlet során két kezelési időpontot alkalmaztunk:

első kezelés 2022.06.28-án
és
második kezelés 2022.07.12-én.

Szemrevételezés és első mintavétel 2022.08.01-én

A vetőmagnemesítő cég munkatársával közösen szemrevételezésre került a kísérleti terület és külön-külön az egyes parcellák. Az egész terület homogén képet mutatott, mind magasság, mind tőszám tekintetében. A területen megjelent enyhébb, barnulást okozó fertőzés is egyenletes eloszlást mutatott.

Az egyes parcellákat a drón kontrollerével, a kontroller képernyőjén fél méteres pontossággal mutatott helymeghatározás és az abban rögzített parcellakijelölések összevetésével azonosítottuk.
Minden egyes parcella esetében annak középpontjáig haladtunk, ami apasorokra esett. Az apasoroktól 2-3 sorral távolabb lévő sorokból 2 x 5 mintát vizsgáltunk. Mintának 5 – 5 egymás melletti növényt választottunk azokon a részeken, ahol láthatólag nem volt tőkimaradás, vagy egyéb, külső hatás miatti hiány.

A 2 x 5 db-os mintában szemrevételezéssel történt a termékenyülés becslése, meg lett mérve a tányérátmérő, illetve a második 5 darabos minta középső 3 tányérját leszedtük és azok a telekgerendási üzembe lettek küldve kaszatszám meghatározásra.

Az adatok kiértékelésénél megállapítható, hogy az egyes szerek és a kontroll között kisebb különbségek adódtak, mint az egyes parcellákon belüli minták esetében meglévő eltérések. Ezek alapján jelentős, kiugró különbséget megállapítani nem lehet egyik szer javára sem.

Reprezentatív mintavételezés 2022.08.15-én

A mintavételezés a teljes tábla desszikálását követően az vetőmagnemesítő cég munkatársával egyeztetett időpontban történt.
A mintavételezés során a parcellák elhelyezkedését és azokban saját pillanatnyi helyzetünket a drón kontrollerének segítségével állapítottuk meg.

A parcella középső részét meghatározva, attól a kezelések során tapasztalt széljárással ellentétes irányban, az apasoroktól 3-4 sornyi távolságra történt a mintavétel. Így a minták biztosan megfelelő mennyiségű kezelést kaptak, illetve az apasorok közelsége nem volt befolyással a termékenyülésre.

A kezelt parcellákból és 3 kontrollparcellából reprezentatív mintának 10 – 10 tányért szedtünk le. Azok kiválasztásához az előzőek szerint behatárol területen olyan egymás utáni növényeket kerestünk, ahol láthatóan nem volt tőszámkimaradás, vagy egyéb külső hatásra történt károsodás. Az így kiválasztott sorból 10 egymás utáni tányért szedtünk le mintának és szállítottunk el kiértékelésre.
A kiértékelés során az egyes parcellák mintáit külön-külön vizsgáltuk.

A vizsgálat során megmértük a tányérátmérőket, minden tányérból egyenkénti ellenőrzéssel kivettük a megtermékenyült magokat (a megfelelő bélzettel rendelkező kaszatokat), meghatároztuk azok tányéronkénti darabszámát és tömegét, illetve ezekből az adatokból meghatároztuk az átlagos ezermagtömeget.

Megvizsgáltuk a termékenyülést a kontrollparcellákról szedett minták átlagához viszonyítva. Különös figyelmet fordítottunk a tányérok közepén lévő szemek termékenyülésére.

A tányérokból vegyesen kiszedtünk 35-40g kaszatot, amit csírázásvizsgálatra elküldtünk az vetőmagnemesítő cég vizsgálati laboratóriuma részére. A mintavételezés során nagyon meleg, napos idő volt, viszont pár nap múlva időjárásváltozás történt és a jelentős eső miatti párásodás pár mintatányéron befülledést okozott. A beküldött mintában csak olyan szemeket küldtünk, melyeket ez nem érintett.

A minták egyidejű értékelése alapján az egész állományra elmondható, hogy nagyobb, jelentős különbségek nem jelentkeztek az egyes szerek között, illetve a kontrollhoz képest. Az egyes parcellákhoz tartozó mintákban nagyobb szórás mutatkozott, mint a szerek közötti, vagy a kontrollhoz képest megfigyelhető eltérések.

Pár mintánál azonban megfontolásra okot adó megfigyeléseket tehetünk:

A termékenyülés szemrevételezéssel történő vizsgálatakor a termékenyülési átlaghoz képest az emBIO esetében kettő, a HumicQuattro esetében egy parcellánál jobb termékenyülést mutató mintákat találtunk. Az Atonic egy parcellájánál pedig kicsit jobb képet mutatott a termékenyülés.

A Trainer mind a három parcellájánál az átlaghoz képest nagyobb szemeket, két parcella esetében pedig ezen túlmenően nagyobb tányérátmérőt is megfigyeltünk. A Flavo Plant egy parcellája esetében szintén nagyobb szemméretet találtunk. Az adatok alapján ezekben a mintákban az átlagos ezermagtömeg is nagyobb értéket mutatott. Viszont ezekben az esetekben a termékenyült szemszám (bélzettel rendelkező kaszatszám) az átlaghoz képest kevesebb volt.

Az Albit esetében az átlaghoz képest kisebb szemméretet, ugyanakkor az átlaghoz képes nagyobb szemszámot mutattak a minták.

Összegzés és javaslattétel

A kísérleti feladat elvégzése a drónos kijuttatással a kisparcellák esetében is sikerrel megoldható. A drón 24 műholdkapcsolata és az azokból kapott helymeghatározás és területkijelölés tökéletesen működik, nincs szükség kézi karózásra a parcellák kijelöléséhez, kezeléséhez, kiértékeléséhez, a parcellák beazonosításához. A teljes kísérleti terület négy sarokpontját jelöltük fehér karókkal, ami a külső, kontroller nélküli beazonosításhoz volt csak szükséges.

A drón alkalmazása óriási segítséget jelentett több szer egyidejű vizsgálatában, a kezelések elvégzésében.
A kísérlet során kapott eredmények és megfigyelések alapján elmondható, hogy az egyes szerek mintáiban mért szórás legalább akkora volt, mint a szerek és a kontroll között mért eltérések. Kiugró, jelentősen eltérő eredményt az átlaghoz képest egyik vizsgált paraméter esetében sem lehetett megfigyelni.

Kisebb eltérések azonban mutatkoztak, amik okot adnak a további vizsgálódásra.

Ezen eltérések közül kiemelendő az EM baktériumkészítmény (emBIO) jobbnak ítélt termékenyülése, valamint az aminosav készítmény (Trainer) tányérátmérő és szemméret (kaszatméret) növelő hatása. Szintén kiemelendő az Albit szemszám (kaszatszám) növelő hatása.

Javasoljuk ezeknek a szereknek az együtt alkalmazott – kombinált használattal – nagyobb területen történő kipróbálását, kísérleti beállítását.

NOVENYKONDI.HU 2022.09.08.

A Növénykondicionáló szerek vizsgálata vetőmagcélú Napraforgóban bejegyzés először Növénykondicionálás-én jelent meg.

Mik azok a mikotoxinok?

A mikotoxinok olyan mérgező anyagok, amelyeket különféle, gabonákat is fertőző gombafajok termelnek. Mint nevük is mutatja toxinok – azaz mérgek. Jelenlétük jelentős kockázatot jelent a fertőzött gabonát fogyasztó emberek és állatok egészségére. A legtöbb takarmányként hasznosított gabonafélében előfordulnak, így az állattenyésztési ágazatban is jelentős gazdasági veszteségeket okoznak.

A mikotoxinok története a középkorig vezethető vissza, ekkor dokumentálták először emberek és állatok penészmérgezéses eseteit. Sokáig nem fordítottak komolyabb figyelmet a lokális esetekre, azonban a 20. században kezdték szélesebb körben is vizsgálni jelenlétüket, mint komoly egészségügyi és gazdasági fenyegetést.

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) adatai szerint manapság a mikotoxinokat tartják az élelmiszer- és takarmánytermékek egyik legfontosabb szennyezőanyagának, a becslések szerint a világ élelmiszereinek akár egynegyede is tartalmaz mikotoxinokat.

Mai ismereteink szerint több, mint 250 olyan gombafaj létezik, melyek több száz különböző mikotoxint termelnek. Ezek közül a trichotecének, az aflatoxinok, a patulin, az ochratoxinok és a zearalenon a leggyakoribbak és a legveszélyesebbek az emberi és állati egészségre, súlyosabb esetben akár halált is okozhatnak. Ismertebb fajok például az Aspergillus ochraceus és a Penicillium viridicatum, melyek az ochratoxinok termelői.

Mikotoxinok és az EU szabályozás

A mikotoxinok élelmiszerekben és takarmányokban való széles körben történt elterjedése indokoltá tette a mikotoxinok szintjére vonatkozó szabályozás bevezetését.

Az Európai Unióban (EU) a T-2 toxin megengedett legnagyobb koncentrációja az élelmiszerekben 0,1 mg/kg. Ezt a határértéket az 1881/2006 számú EU-rendelet határozza meg, és célja, hogy megvédje az emberi egészséget az e mikotoxinnak való kitettség lehetséges káros hatásaitól.

A deoxinivalenol (DON), más néven vomitoxin, megengedett legnagyobb koncentrációja az élelmiszerekben az Európai Unióban (EU) az élelmiszer típusától függően különböző szinteken van meghatározva. Az 1881/2006-os EU-rendelet értelmében az emberi fogyasztásra szánt gabonafélék és gabonaalapú termékek határértéke általában 750 μg/kg, de a konkrét határértékek eltérőek lehetnek a különböző élelmiszer- és élelmiszertermékek esetében. Például a feldolgozatlan gabonafélék határértéke magasabb, 1250 μg/kg, míg a feldolgozott gabonaalapú élelmiszerekre és takarmányokra alacsonyabb, 500 μg/kg.

Az aflatoxinok határértéke a földimogyoró és a dió kivételével 8 μg/kg. A földimogyoró és a dió esetében a határérték alacsonyabb, 2 μg/kg. Ezeket a határértékeket a fogyasztók egészségének védelme és annak biztosítása érdekében határozták meg, hogy az EU-ban az élelmiszerek emberi fogyasztásra alkalmasak legyenek.

A fumonizinek esetében az élelmiszer- és takarmánytermékekben megengedett legnagyobb koncentrációja a feldolgozatlan kukorica esetében 4000 μg/kg, a közvetlen emberi fogyasztásra szánt kukorica esetében 1000 μg/kg.

Albit – a biztató lehetőség

Az Albit alkalmazását több esetben vizsgálták külföldi kísérletek során, azzal a céllal, hogy megállapítsák az Albit hatását a betakarított gabona mikotoxin-tartalmára.
Az elsődleges kutatási eredmények szerint az Albit ajánlott dózisban történő alkalmazása csökkenti az ochratoxin és a trichotecének jelenlétét.

A részletesebb vizsgálatokat zabon végezték, mely szinte feldolgozatlan formában kerül emberi és állati fogyasztásra. A zab abból a szempontból is jó vizsgálati alany, mert a korábbi tapasztalatok alapján a toxinok koncentrációja magasabb a zabban, mint más gabonafélékben.

2012-ben részletes kísérletet végeztek a kísérleti zabtáblán különböző Albit dózisokat alkalmazva. Az Albit csávázószerként különböző, 10 – 100 ml/tonna dózisokkal használták, majd a kelés szakaszában állománypermetezéssel is juttattak ki Albit oldatot. Az Albit hatásának vizsgálatához a legveszélyesebb mikotoxinokat (T-2, HT-2, DON és ochratoxin A) választották ki értékelésre.

Az eredmények azt mutatták, hogy az Albit alkalmazása 8-12%-kal növelte a zab termését a 3,55 t/ha kontrollhoz képest.
Nagyon csekély mértékben (1-2%) figyelték meg a területen olyan, jellemzően a zabban előforduló betegségek, mint például a levél vörösbarna foltosodása és a Septoria levélfoltosság.

A gabona jelentős mikotoxin-szennyezettsége ellenére (kb. 1 mg/kg), az Albit alkalmazása segített csökkenteni a gabona betakarításkori mikotoxintartalmát. A csökkenés az Albit kezelés nélküli kontorllhoz képest 25% és 71% között mozgott.

Albit kísérlet kukoricában – kimutatható mikotoxin csökkenés

Olaszországban két egymást követő évben, 2021-ben és 2022-ben vizsgálták az Albit mikotoxin csökkentő hatását kukorica esetében.
A kísérlet során a Deoxinivalenol (DON), Aflatoxin B1, Aflatoxin B2, Aflatoxin G1, Aflatoxin G2, Fumonizin B1 és Fumonizin B2 koncentrációját mérték az Albit -tal kezelt és a kezeletlen kontroll csoportok betakarított kukorica szemterméseiben.

A 2021-es vizsgálatban a deoxinivalenol (DON) koncentrációja 166 μg/kg volt a kontrollcsoportban és 0 μg/kg az Albit kezelést kapott csoportban. Az aflatoxin B1 3,7 μg/kg mennyiségben volt jelen a kontrollcsoportban és 0 μg/kg az Albit -tal kezelt csoportban. Az Aflatoxin B2 koncentrációja 0,5 μg/kg volt a kontrollcsoportban és 0 μg/kg az Albit -tal kezelt csoportban. Nem volt kimutatható Aflatoxin G1 vagy Aflatoxin G2 sem a kontroll, sem az Albit -tal kezelt csoportban. A Fumonizin B1 koncentrációja 5803 μg/kg volt a kontrollcsoportban és 5237 μg/kg az Albit -talkezelt csoportban. A Fumonizin B2 koncentrációja 1962 μg/kg volt a kontrollcsoportban és 1790 μg/kg az Albit -tal kezelt csoportban.

A 2022-es vizsgálatban a deoxinivalenol (DON) koncentrációja 317,6 μg/kg volt a kontrollcsoportban és 0 μg/kg az Albit -tal kezelt csoportban. Nem volt kimutatható Aflatoxin B1 vagy Aflatoxin B2 sem a kontroll, sem az Albit -tal kezelt csoportban. Nem volt kimutatható Aflatoxin G1 vagy Aflatoxin G2 sem a kontroll, sem az Albit -tal kezelt csoportban. A Fumonizin B1 koncentrációja 1589 μg/kg volt a kontrollcsoportban és 391 μg/kg az Albit -tal kezelt csoportban. A Fumonizin B2 koncentrációja 321 μg/kg volt a kontrollcsoportban és 0 μg/kg az Albit -tal kezelt csoportban.

A 2021-ben végzett olaszországi kukoricakísérlet eredményei:

A 2022-ben végzett olaszországi kukoricakísérlet eredményei:

A vizsgálatok alapján megállapítható, hogy az Albit hatékonyan csökkentette egyes mikotoxinok, különösen a deoxinivalenol (DON) és a fumonizin B1 és B2 koncentrációját a kukoricaszemekben.

Bár világszerte egyre nagyobb problémát okoznak a mitotoxinok és jelenlétük a gabona termőterületeken egyre aggasztóbb, biztató kísérleti eredmények azt mutatják, hogy az Albit alkalmazása csávázószerként és kelés utáni lombtrágyaként jelentősen csökkenteni tudja a kockázatot.

A Mikotoxinok a gabonában – van megoldás! bejegyzés először Növénykondicionálás-én jelent meg.

Fontos tudni, hogy a repce fejlődése során az ősz folyamán alakulnak ki a termés 60–70%-át adó oldalelágazások kezdeményei, ezért kiemelten fontos, hogy a tápanyagokat ne a számunkra felesleges zöldtömegre használja el a kultúrnövény, hanem mindenben az optimális felhasználásra törekedjen.

Mit jelent az optimális felhasználás a repce esetében?

Az nem is kérdés, hogy a növénynek még a tél beállta előtt meg kell erősödnie ahhoz, hogy a téli fagyokkal felvegye a küzdelmet. A sikeres átteleléshez legalább 8 leveles állapotig el kell jutnia és a gyökérnyak átmérőjének is legalább 8-10 miliméteresnek kell lennie.

Egy korai vetésű repce állomány (ami egyre gyakoribb) december elejére azonban már hatalmasra nőhet. A repce őszi túlfejlődése, magszárba indulása azért veszélyes, mert ilyenkor a növények fagytűrő képessége a minimálisra csökken, és már gyengébb fagyok esetén is kipusztulhatnak.

Optimálisan tehát a repce az őszi hónapokban a gyökérnövesztésre fordítja energiáit, és nem a föld feletti lomb fejlesztésére. A túlzott vegetatív növekedés alapvetően két módon fékezhető meg, vagy lassítható eredményesen. Regulátor hatású készítmények használatával, illetve erősen foszfor domináns növénytáplálással.

Az őszi regulátorozás előnyei

Az őszi regulátorozással lassítjuk a szárbaindulást, csökkentjük a repce magasságát. Miközben a föld felett visszafogja a lombtömeg fejlődését, addig a talajban fokozza a gyökérzet növekedését. A repce vastagabb gyökérnyakat és erőteljesebb gyökeret fejleszt, valamint a tenyészőcsúcs is visszahúzódik. Mindezek hatására a repce télálló képessége jobb lesz, a kifagyás veszélye minimálisra csökken.

Tavasszal az erőteljesebb repce állomány jobban regenerálódik, gyorsabban, nagyobb levélszámmal és több oldalhajtás-kezdeménnyel indul. Az oldalhajtások mélyebbről indulnak és erőteljesebben fejlődnek. Nagyobb lesz a becőszám, nő a terméspotenciál.

A repce 4-6 leveles állapotában indokolt a regulátor hatású gombaölő szeres kezeléseket elvégezni. Ha túl jó idő van ősszel, indokolt lehet egy második gombaölő szeres kezelés is. A növényvédő szereket kifejlesztő cégek mérései szerint minden gombaölő szeres kezelés 300 kg/hektár plusz termést jelent a végén.

Összefoglalva: ha a regulátor hatású gombaölő szereket ősszel juttatjuk ki, megakadályozzuk azt, hogy a repce felesleges növekedésbe kezdjen, javítjuk a télállóságát és a tavaszi regenerálódását, egyúttal a kórokozókat is visszaszorítjuk.

Ebből adódóan a repce őszi regulátorozása, ha optimális időben, szükség szerint kerül kivitelezésre, akkor csak nyerhet vele a gazdálkodó.

Forrás: Hírös Agrária

A A repce őszi regulátorozása bejegyzés először Növénykondicionálás-én jelent meg.

Mi szükséges ahhoz, hogy ősszel homogén, egyöntetűen kelt állományunk legyen?

A vetőágy minősége, nedvessége és a később hulló csapadék mennyisége alapvető, azonban ritkán alakul olyan szerencsésen a helyzet, hogy minden tényező optimális legyen. Ellenkező esetben a növényeknek segítségre van szükségük ahhoz, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokat (víz, tápanyag, élettér) optimális mértékben fel és ki tudják használni, a gyengén fejlett példányok minél többet behozzanak a lemaradásukból. Ennek a segítségnek az egyik leghatékonyabb formája a lombtrágya.

Őszi lombtrágyázáskor a növény élettani folyamatait úgy kell megtámogatnunk, hogy a meglévő erőforrások felhasználását segítsük, de ne kényszerítsük a növényt arra, hogy erőn felül teljesítsen, és túlfejletten menjen a télbe.

Az őszi lombtrágyázás célja, hogy biztonságosan tudjuk a növényeinket elindítani

Az őszi kultúrák igényeinek megfelelően kiválasztott készítmények használatával jobb télállóság és kondíció, illetve intenzívebb, erősebb tavaszi indulás érhető el:

• jobb gyökeresedést és kiegyensúlyozottabb fejlődést biztosíthatunk
• a legyengült, fejletlen állományok kondíciójának javítására is használhatjuk
• egyenletesen fejlett állományt érhetünk el
• segíthetjük a növényeinket abban, hogy megfelelő fejlettségi állapotban menjenek a télbe, felkészíthetjük őket a hatékony tavaszi, nyári fejlődésre
• eredményesen használható stresszhatások (pl. fagy, hideg, szárazság, sok csapadék, növényvédőszer-utóhatás) kezelésére.

Őszi lombtrágyázás repcében és kalászosokban

Az őszi időszakban a repce és a kalászosok irányában a legfontosabb elvárásunk az erős, jól fejlett gyökérzet kiépítése. Az őszi időszakban, a tél beállta előtt a föld alatti növényrészeken van a hangsúly ideális esetben, a növény a gyökérzet fejlesztésére fordítja energiája nagy részét. Az erős gyökérzet az alapja a télállóságnak, a jó tavaszi indulásnak és végső soron a termésnek.

Ma már sokféle, célzottan alkalmazható, elsősorban a gyökérfejlődés serkentésére kifejlesztett mikrogranulátum trágyák állnak rendelkezésre, melyek magas foszfortartalmúak és közvetlenül a növények gyökereinél fejtik ki hatásukat. Bár ezek alkalmazásával a gyökérfejlődés a korábbi gyakorlatoknál lényegesen jobb lehet, gyakran előfordulnak olyan helyzetek, amikor a gyökéren keresztüli ásványianyag-felvétel nem optimális. Ekkor a lombtrágya a leghatékonyabb megoldás.

A jó minőségű lombtrágyák szinte minden esetben jelentősen többet nyújtanak, mint a befektetett költségek.

• A lombtrágyák stimuláló hatásúak, ezért meg lehet többszörözni bizonyos tápelemek felvételét a talajból.
• A lombkezelések szignifikánsan növelik a növény anyagcsere folyamatait.
• Segítenek a relatív hiánytünetek megelőzésében vagy megszüntetésében.
• Magasabb termésátlag érhető el.

A felhasználható készítményekről, az ajánlott kijuttatásról érdeklődjön munkatársunknál 

Forrás: Hírös Agrária Kft.

A Még nagyobb szükség lesz a lombtrágyákra bejegyzés először Növénykondicionálás-én jelent meg.

Sajnos ez már tendencia; március elejét írunk, és sok helyen a 15 mm-t sem érte el a lehullott csapadék mennyisége. Pedig a víz nagyon hiányzik a talajokból, és a sok esetben orkánerejű szél sem segít a helyzeten. Egyre többen ismerik fel, hogy alkalmazkodni kell a megváltozott időjárási körülményekhez, az egyre kevesebb csapadékhoz és annak éven belüli kedvezőtlen eloszlásához.

Komoly segítséget nyújthatnak számunkra a csapadékmegőrző agrotechnikai megoldások, a talaj takarása, a forgatás nélküli művelés, de kívülről is fel tudjuk készíteni kultúrnövényeinket az ínséges időkre. A biostimulátorok és növénykondicionálók világába senkit nem kell bevezetni, de szeretnénk okszerűvé tenni, szakmai alapokra helyezni a növénykondicionálást. A növény úgy működik, mint az autógyártásban a soron dolgozó munkás: mindig azt az alkatrészt fogja magához, amire az adott pillanatban szüksége van. Azonban a növények a talajban abból tudnak dolgozni, ami rendelkezésükre áll. Számos tápelem felvehetősége függ a pH-tól, a kötöttségtől, a talaj fizikai paramétereitől és még sorolhatnánk. A mi dolgunk, hogy fenológiához igazítottan tápláljuk a kultúrnövényt, ami ezt a gondoskodást meghálálva könnyebben átlendül az időjárás okozta stresszfaktorokon.

A növényinedv-analízis a növényvizsgálattal nem egyenlő, és azonnali segítséget nyújt a növényben kialakuló hiánybetegségek felmérésében. A növényinedv-analízis a növénynek olyan, mint az embernek egy vérkép: pontosan láthatjuk, hogy melyik tápanyag milyen mennyiségben és arányban van jelen a növény szervezetében, megmutatva a valós tápanyagfelvételt. A nedvből történő vizsgálatnak köszönhetően a növény „ereiben” keringő tápanyagokat látjuk, még a beépülés előtt.

A kész aminosavakkal az aminosav-építés folyamatát „megspóroljuk”, és szabadon felhasználható ATP-t biztosítunk a növény számára

A klasszikus növényvizsgálati (amely a szárazanyagból történik) eljárással szemben a növényi nedv 3-4 héttel a hiánytünet kialakulása előtt megmutatja, hogy a növény mely tápanyagokat képes felvenni a talajból, és melyeket képes aktívan felhasználni a fejlődéshez, így a talajvizsgálattal kombinálva teljes képet rajzol a növénytáplálás dinamikájáról. Az analízist „full-service” tevékenységként végezzük: elküldjük a gazdálkodónak a mintakódokat és mintazacskókat, majd az útmutatónk alapján a megszedett friss mintákat futárral juttatjuk el a laborba, ahol egy teljes munkanapon belül megtörténik a vizsgálat. A visszakapott jegyzőkönyvön világosan látni fogja a gazda az egyes tápanyagok szintjét és az arányokat, így azonnal el tudja kezdeni tervezni a következő beavatkozást. Hozzáértő szakértőtől alig egy hét alatt komplett lombtrágyázási szaktanácsot kapnak a termelők, amellyel megelőzhetőek a hiánytünetek kialakulása és javítható a növények ellenálló-képessége, valamint a termés minősége – még mielőtt túl késő lenne.

Milyen hiánybetegségekre készüljünk?

A növényinedv-analízissel tehát feltárhatjuk, hogy milyen hiánybetegségekre kell felkészülni. Kultúrnövényünk stresszre adott válaszát azonban sokféle anyaggal tudjuk még befolyásolni. Bizonyos növényi hormonok, úgymint az auxin, citokinin, giberrelin, serkentik a sejtek működését, ezáltal pedig javítják növényeink stressztűrő képességét. Az ezeket az elemeket tartalmazó készítményeket nevezzük biostimulátoroknak, bár pontos definíciót a magyar szakirodalom eddig nem fogalmazott meg a biostimulátorokat illetően. A növények a talajból felvett nitrogénformákból állítják elő az aminosavakat, amit továbbhasznosítanak fehérjeszintézisre. Ez a folyamat azonban rendkívül energiaigényes folyamat, ezért fontos, hogy kész aminosavakkal tápláljuk a kultúrnövényt.

Ebben az esetben az aminosav-építés folyamatát „megspóroljuk”, és szabadon felhasználható ATP-t biztosítunk a növény számára. Ezt a fennmaradó energiát fotoszintézisre tudja fordítani, aminek kedvező hatásait betakarításkor fogjuk érzékelni. Ezenkívül az aminosavak hatással vannak a víz- és tápanyagfelvételre, továbbá javítják a növények ellenálló képességét biotikus és abiotikus stresszel szemben. Az aminosavak mellett érdemes beszélni a humin- és fulvosavakról is. A huminsavak stabil humuszanyagként hosszabb ideig megmaradnak a talajban, és a talajlakó mikrobák nem tudják könnyen lebontani. A huminsavak talaj- és növénykondicionálásra is alkalmasak, hiszen nagy részük oldott kálium-humát, amit leonarditból készítenek. A huminsavakat inkább a talajra, a fulvosavakat inkább levélre javasoljuk kijuttatni – utóbbiak nem csupán kelátképzőként, hanem transzportmolekulaként is segítik a levélre kiadott tápanyagok jobb és hatékonyabb felvételét, valamint hasznosulását. A növényinedv-analízisre alapozott, szerves anyagokkal kiegészített, levélen keresztüli növénytáplálással serkentett növény intenzívebben fotoszintetizál, aminek köszönhetően nagyobb menynyiségű gyökérváladékot bocsát ki a talajba. Az ezt elfogyasztó mikrobák „válaszként” még több tápanyagot szállítanak a növényüknek a gyökéren keresztül, és ezzel a pozitív visszacsatolással tovább erősítik a levélre kiadott tápanyagok hatását.

A Talajreform csapata

Forrás: Agrárágazat

A Növénykondicionálás növényinedv-analízis alapján bejegyzés először Növénykondicionálás-én jelent meg.

A folyamatos növényvédőszer hatóanyagok kivonásával olyan alternatív megoldásokat kell a gyártóknak a termelők számára nyújtani, melyekkel környezettudatosan, a termelés biztonságát elősegítve tudják a gazdálkodásukat tovább folytatni. Az AlphaPlant-nál törekednek az innovatív, új termékek bevezetésére, melyek megoldást jelenthetnek a növénytermesztésben felmerülő nehézségekre.
Ilyen termék a Humic Alpha, a 2021.év új fejlesztése, egy természetes humusz ásványból kivont koncentrált huminsav-at tartalmazó növénykondicionáló készítmény.

A Humic Alpha több, mint 7% huminsav tartalma – mely kálium-humát formában van jelen – igen jelentősnek számít a piacon lévő konkurensekhez képest. A nagyszerűsége és felhasználhatósága az egyszerűségében rejlik. Amint tudjuk, a huminsavak, fulvosavak szerepe nélkülözhetetlen a növény tápanyag gazdálkodásában, a mikro- és makroelemek felvételében, felszívódásában.

A huminsav és fulvosav oxigénszállító hatása a növény egész anyagcseréjét segíti. Lombtrágya formájában a fulvosavak például maradéktalanul képesek bármilyen PH-érték mellett felszívódni. A levélfelület felső epidermiszén átjutva egészen a sejtfal membránjait megcélozva segít bármilyen stresszfaktor során. Erősítik a növény immunrendszerét, növelik a gyökértömeget, valamint javítják a gyökér regenerálódó képességét.

A huminsav-nak nem csak levélen, de talajon keresztül is van hatása. A talajban serkenti az ott élő mikroorganizmusok működését, valamint a növények gyökérképződését. A megfelelő gyökeresedés eredményeként a növények nagyobb felületen, több tápanyagot, vizet képesek a talajból kinyerni és felvenni.

A szántóföldi kultúrák esetében a virágzás időszakában esetlegesen fellépő fényhiány is magas termésveszteséget okozhat. A fulvosavak növelik a klorofilltartalmat a növényben, ezáltal a fényhiányosabb, fényszegényebb időszakokban is aktivizálja a fotoszintézist

A Humic Alpha növénykondicionáló készítmény használatának előnyei

• Növeli a klorofill tartalmat, ezzel fényszegényebb időszakban is aktivizálja a fotoszintézist.
• A sejten belül redukálódik a protoplazma-viszkozitás, nő a növény nedvességállománya, ezzel képes befolyásolni a szárasságtűrést
• A fulvosavak hordozóként funkcionálva képesek belépni a sejtfalba, ezzel segítve a kontaktszerek hatását.
• Vele együtt kijuttatott tápanyagok adszorpciós kötésekkel kapcsolódnak a huminsavakhoz, így segítik bármilyen hiánytünet kezelését.
• A fulvosav természetes antivirális és antibakteriális hatású.
• A mikroelemek arányai, valamint a fulvosav, indirekt módon erősítik a növény immunrendszerét.
• A természetes fulvosav növeli a gyökértömeget, és javítja a gyökér regenerálódóképességét.
• A fulvosav mint a természet egyik legerősebb elektrolitképzője gyorsítja, javítja az anyagcsere-folyamatokat.
• A fulvosav és a mikroelem-komplexek növelik a kloroplasztiszok aktivitását, így a növény fényszegény helyeken is jobban hasznosítja a fényt.

A Humic Alpha – a titok a huminsav bejegyzés először Növénykondicionálás-én jelent meg.