Az ökoszisztémák összeomlása a küszöbön áll. Minden tőlünk telhető lépést meg kell tennünk és minden, ennek elkerülésére lehetőséget adó döntést meg kell hoznunk, hogy megóvjuk a biológiai sokféleséget és csökkentsük az éghajlatváltozás okozta károkat.

Az EU vizes élőhelyeinek, folyóinak, erdőinek, gyepeinek, tengeri ökoszisztémáinak, városi környezeteinek és a bennük élő fajoknak a megóvása kulcsfontosságú a társadalmi jólét és az emberek egészségének megóvása szempontjából.
Ugyanakkor meg kell óvnunk a termőföldet is, mely az utóbbi években soha nem tapasztalt minőségi romlásnak indult, mérsékelni kell azokat gazdasági veszteségeket, amik a beporzás kiesés miatti terméscsökkenésekkel jellemezhetőek. Ezek a célok vezetnek a vegyszerek a peszticidek folyamatos és fokozatos kivonására, ideális esetben radikális csökkentésére.

A természet helyreállítási törvényjavaslatok jogilag kötelező érvényű célok és minden EU tagállamra vonatkoznak, a meglévő jogszabályokkal kiegészítve. A cél, hogy 2030-ra az EU tengeri és szárazföldi területének legalább 20%-át lefedjék a természet-helyreállítási intézkedések, valamint ezt 2050-re minden károsodott, helyreállításra szoruló területre kiterjesszék.

A természet helyreállítás nem egyenlő e természetvédelemmel

A természet helyreállítás nem egyenlő e természetvédelemmel, ezért nem vezet automatikusan több védett területhez. Nem szükséges minden helyreállított területnek természetvédelmi területté válnia, a helyreállítás nem zárja ki a művelhetőséget, a gazdasági tevékenységet. A helyreállítás a természettel való együttélésről szól, amibe a termelés is beletartozik, ugyanakkor megőrizve a biológiai sokféleséget.

A helyreállítási célokat tekintve a szén-dioxid eltávolítás és tárolás, valamint a természeti katasztrófák megelőzésében, vagy azok hatásainak csökkentésében legnagyobb potenciált jelentő ökoszisztémák lesznek a prioritások.

A megállapított többéves pénzügyi keretben körülbelül 100 milliárd euró áll majd rendelkezésre a helyreállítási és biológiai sokféleség megőrzéssel kapcsolatos kiadásokra.

Az elérni kívánt célok

Az intézkedésekkel elérni kívánt célok az alábbiak:

• A beporzópopulációk csökkenésének megfordítása 2030-ra és onnan folyamatos növelésük
• Az európai városokban a lombkorona-takarás 10%-osra növelése 2050-re
• A mezőgazdasági ökoszisztémákban a biodiverzitás általános növelése, a termőtalajok szerves szén tartalmának növelése
• A lecsapolt tőzeglápok helyreállítása
• Az erdők ökoszisztémáiban a biológiai diverzitás általános növelése
• A tengeri élőhelyek helyreállítása
• A folyók legalább 25 000 kilométernyi szakaszán a szabad folyás biztosítása

Európa példát mutat

Európa példát kíván mutatni a biológiai sokféleség csökkenésének visszafordítása és a természet helyreállítása terén, és ez egy kulcsfontosságú hozzájárulás a biodiverzitási keretrendszerről folyó tárgyalásokhoz, melyet a Biológiai Sokféleségről szóló egyezmény alapján idén december 7 és 15 között a COP15-ön Montreálban kell elfogadni.

Szigorú szabályok a vegyi peszticidek használatának csökkentésére

A jogilag kötelező érvényű uniós célkitűzések keretében megvalósuló mezőgazdasági termelésben használt vegyi peszticidek folyamatos kivonása a „farmtól az asztalig” stratégiával összhangban elősegíti a fenntartható élelmiszer-rendszerek kiépítését, miközben biztosítja az élelmiszer-biztonságot.

A tagállamoknak növényspecifikus szabályokat kell megállapítaniuk, melyek meghatározzák a peszticidek helyett használható alternatív biológiai megoldásokat. Az átálláshoz támogatást nyújtanak a gazdálkodóknak segítve a fenntarthatóbb élelmiszer-termelési rendszerekre történő átállást.

Globális szállítás ellenőrzés

Globális szállítás ellenőrzésével a Bizottság a harmadik országokból érkező tiltott peszticideket tartalmazó termékek forgalmát is korlátozni kívánja. A tiametoxam és a klotianidin szermaradványainak nullára csökkentése a cél, mivel erről a két anyagról ismert, hogy jelentősen hozzájárul a beporzók számának világszerte történő csökkenéséhez. Mivel ezek az EU-ban már nem engedélyezett anyagok, ezért a szermaradványaikat tartalmazó élelmiszerek sem kerülhetnek forgalomba az EU-ban.

És mi indokolja mindezt?

Az egészséges és ellenálló ökoszisztémák a társadalmi jólét gerincét is képezik. A világ GDP-jének több mint a fele a természettől és annak hasznosításától függ, a világ élelmiszernövényeinek több mint 75%-ának termékenyülése a rovarok beporzására épül.

Mindezek ellenére Európa természeti környezete riasztó mértékben hanyatlik. A vizes élőhelyek 1970 óta 50%-kal csökkentek. A halállomány 71%-a és a kétéltűek 60%-a eltűnt az elmúlt évtizedben. Ha számokban szeretnénk kifejezni azt mondhatjuk, hogy 1997 és 2011 között a biológiai sokféleség csökkenése évi 3,5 – 18,5 billió eurós veszteséget jelentett.

A természet-helyreállítási törvény hatásvizsgálata kimutatta, hogy a természet-helyreállítás előnyei messze meghaladják a költségeket, becslések szerint nyolcszorosával.

Mindezek mellett Európa polgárai az ilyen témájú konferenciákon a vegyszer alapú növényvédő szerek és műtrágyák drasztikus csökkentését, ugyanakkor a fenntartható mezőgazdaság fejlesztését javasolják, beleértve a természet tiszteletét és az ökológiai egyensúly helyreállítását.

A Európa jövője a tét bejegyzés először Növénykondicionálás-én jelent meg.

2022-ben az AKG-ben nem alkalmazható növényvédő készítmények az alábbiak:

Szántóföld

Horizontális ültetvények

Rovarölő anyagok

Forrás: PALYAZAT.gov.hu

A Az AKG program során 2022-ben nem alkalmazható növényvédő készítmények listája bejegyzés először Növénykondicionálás-én jelent meg.

Az európai Green Deal célkitűzései mind a növényvédőszer-forgalmazók, mind a termelők, mind a fogyasztók, sőt, a környezet szempontjából is kételyeket vetnek fel. A termelésben versenyhátrányba hozzák az európai gazdákat a nemzetközi piacon, a kevesebb és csökkentett mennyiségű szer pedig a rezisztencia esélyét növeli a károsítók körében – hangzott el december 9-én, a Portfolio Agrárszektor konferenciáján egy növényvédelmi kerekasztal-beszélgetésen. Mégis van esély rá, hogy a gazdák és a növényvédelmi iparág is megerősödve kerüljön ki a szabályozók gyűrűjéből.

A kockázatokat kell csökkenteni

A szigorodó fenntarthatósági követelmények új kihívások elé állítják az agrárium szereplőit, de egyben innovációira is késztetik. Jordán László, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnövény-, talaj- és agrár-környezetvédelmi igazgatója hangsúlyozta: nem a szermennyiség felezését várja el az EU 2030-ra, hanem a szerhasználatból eredő kockázatok csökkentését. Ehhez kategóriákat fognak felállítani a szerek potenciális környezeti veszélyessége alapján, és ezek szorzójával súlyozott kockázati értéket kell majd csökkenteni a 2011–2013-as évek átlagos szintjének 50 százaléka alá. Magyarország máris nagyjából 75 százalékra mérsékelte a korábbi veszélyszintet, amivel jobban áll, mint az uniós átlag – tudtuk meg.

Ezzel kapcsolatban Borsos László, a Corteva Agriscience ügyvezető igazgatója megjegyezte: a szakmának mihamarabb pontos információval kell rendelkeznie arról, hogyan fogja számolni a kockázatokat az EU. Ez fontos jelzés lenne a fejlesztők számára, hogy milyen irányban érdemes további kutatásokat végezniük. Hozzátette: az iparágnak meg kell tanulnia a társadalommal is kommunikálni, hogy az emberek megértsék: a növényvédelemnek nem célja a mérgező élelmiszerek termelése.

Szalkai Gábor, a Bayer Hungária Kft. közkapcsolati és fenntarthatósági vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a mezőgazdaság egyik legdrágább és leginnovatívabb terepe a növényvédőszer-fejlesztés. Olyan mennyiségű, jól dokumentált anyag keletkezik egy engedélyezési eljárás során, hogy az már önmagában is garancia a biztonságos készítményekre – vélekedett.

Rohamosan fejlődő technológia

Szabóné József Csilla, a Syngenta növényvédőszer-engedélyeztetési vezetője az integrált növényvédelem következetesebb alkalmazásában lát még mozgásteret a termelők számára, ennek éppúgy része a talajművelés, mint az ellenálló fajták választása.

A gazdálkodók képviseletében Bakos István, az Agroprodukt Zrt. vezérigazgatója úgy vélte, a digitális technológiák jelentősen csökkentik a szerfelhasználást. Az előrejelzés-alapon, akár foltszerűen végzett kezelés kevesebb vegyszer kijuttatásával is hatékonyabb beavatkozást jelent, mint a fenofázisokhoz kötött állománypermetezés.

Jordán László szerint is a technológiai fejlődés önmagában csökkenti a kijuttatott szermennyiséget. Emellett rengeteget fejlődött a növények immunerősítése, a biostimulátorok alkalmazása is. Megjegyezte: a növényvédelemhez egyre több szaktudás szükséges, a szaktanácsadók alkalmazása már elengedhetetlen.

Forrás: Mezőhír

A A zöldszabályok innovációs ereje a növényvédelemben bejegyzés először Növénykondicionálás-én jelent meg.

Magyarországon minden, a termelők földjeire kijutó anyag engedélyeztetési kötelezettség alatt áll, ez alól csak néhány kivétel van, az olyan anyagok, melyek nyilvánvalóan problémamentesek és nem jelentenek veszélyt ha bekerülnek az élelmiszerláncba.

Ilyen kivételek például az öntözővíz, a csak meghatározott szervetlen anyagokat tartalmazó EK-műtrágyák, a kezeletlen istálótrágya, vagy a csupán fizikai hatást biztosító anyagok mint a perlit vagy a mulcs.

A magyarországi szabályozástól világviszonylatban sem igen találni szigorúbbat. Az engedélyeztetési eljárás hosszú és költséges. Ennek során igazolni kell a készítmény összetételét, az összetevők pontos mennyiségét és arányát, azok valós jelenlétét. El kell készíttetni egy kémiai és fizikai analízist, valamint a készítményhez megadott felhasználási területeknek és dózisoknak megfelelő hatásvizsgálatokat. Az elkészített anyagot be kell nyújtani a Nébih-hez elbírálásra, amit jelenleg 5 -6 hónapos elbírálási határidővel igazolnak vissza.

Ha minden rendben ment és nincs szükség korrekcióra, hiánypótlásra a folyamat végén a termék megkapja a forgalombahozatali és felhasználási engedélyt, ami alapján az elbírálás részét képező címketervnek megfelelő címkével megkezdődhet annak piaci bevezetése.

Az engedélyeztetés nehézségei miatt sok kisebb piaci szereplő kétszer is meggondolja egy új szer fejlesztését, hazai forgalmazását. Sokan az eljárás végigvitele helyett megpróbálják kijátszani a szabályozást, kiskapukat és kibúvókat keresve, termékeiket más anyagként feltüntetve, külföldi webshopos beszerzési lehetőségeket generálva és még sok egyéb módon.

A visszaszámlálás azonban a végéhez közeleg, mert 2022. július 16-tól új rendelet lép életbe, mely az Európai Unióban egységesíteni fogja az engedélyeztetést!

Az új szabályozás szerint az uniós tagországokban egy-egy megbízott hatóság bejelentő hatósággá válik (vélhetően Magyarországon továbbra is a Nébih fogja ellátni ezt a feladatot). Ezeknél a hatóságoknál kell majd bejelenteni az úgynevezett megfelelőségértékelő szervezeteket, amelyek a lényegi vizsgálatokat és az engedélyeztetést fogják elvégezni a mezőgazdasági használatra szánt anyagok esetében.

Csak akkreditált, egy előzetes engedélyeztetési eljárás során megfeleltnek ítélt szervezetek lehetnek a megfelelőségértékelő szervezetek. Nincs meghatározva, hogy a teljes engedélyeztetési folyamatot saját belső szervezetükkel kell megoldaniuk. Az is létrejöhet, hogy magát a tesztelési feladatokat kiszervezik külső laborok felé és csupán az engedélyeztetés papírmunkáit fogják ellátni.

Ha egy adott biostimulátor, növénykondicionáló vagy egyéb termésnövelő terméket felhasználásra alkalmasnak találnak, állásfoglalásuk és így az engedély a termék felhasználására nézve egész Európára érvényes lesz!

Bármely Európai Uniós tagországban engedélyezett termék esetében a magyar hatóságoknak egy ellenőrzési jogosultsága lesz, mely során azt vizsgálhatják, hogy a termék valóban azt tartalmazza, amit a címkén feltüntettek.

Az új engedély szükségessége esetén a gyártók, illetve forgalmazók eldönthetik, hogy az Unióban melyik megfelelőségértékelő szervezeténél indítják el az eljárást. A székhelyük, illetve a felhasználási helyként megcélzott tagország ellenőrző szervezetéhez már nem lesznek kötve.

Ez magával hozza annak veszélyét, hogy a növénykondicionáló és egyéb termésnövelő terméket engedélyeztetni kívánók annak az országnak a szervezetéhez adják be kérelmüket, ahol a legenyhébb a a szabályozás. Így egy korábbinál kevésbé szigorú eljárással is piacra tudják küldeni terméküket egész Európában. Mivel hazánkban a legerősebb a jelenlegi szabályozás, ez óriási könnyebbséget jelent új, Magyarországon még nem engedélyezett szerek hazai elterjesztésében.

A kisebb piaci szereplőknek ez előnyként, de ugyanakkor hátrányként is jelentkezhet: egyrészt lehetőségük lesz termékeiket könnyebben engedélyeztetni, másrészt megsokszorozódhat azon termékeknek a száma, melyek számukra konkurenciát jelentenek.

Magyarországon a korábbi engedélyeztetési eljáráson végigvitt, kipróbált és bizonyított szereket forgalmazó piaci szereplők joggal aggódnak a miatt, hogy a magyar feltételrendszernek nem megfelelő, kevésbé hatásos, kifogásolható minőségű szerek beözönlése miatt az ágazat akár hiteltelenné is válhat.

A termelők szempontjából viszont felmerül annak a lehetősége, hogy alaposabb vizsgálódással és információszerzéssel könnyebben hozzájutnak azokhoz a növénykondicionáló, termésnövelő készítményekhez, melyeket a korábbi szabályozás miatt nem tudtak használni, pedig az adott területen és kultúrában határozott eredményeket lehetne velük elérni.

A várható dömpingben a bizonyossághoz, a megfelelő szerek kiválasztásához minél több független kísérletre és megfelelő információáramlásra lesz szükség. Ehhez oldalunk a novenykondicionalas.hu is szeretne hozzájárulni.

Termelőknek, forgalmazóknak ajánljuk a saját magunk által végzett független kísérletek lehetőségét, ami alapján a legjobb választás biztosítható!

Bővebb információért keressen minket itt.

Ketyeg az óra, ideje felkészülni!

HIRDETÉS

A Növénykondicionáló készítmények 2022 július 16-tól: ketyeg az óra! bejegyzés először Növénykondicionálás-én jelent meg.

A korábbi években a fenti hírektől függetlenül is folyamatosan nőtt azoknak a hazai gazdálkodóknak a száma, akik az aratás után visszamaradó szár- és gyökérmaradványok bebálázása helyett azt a szántóföldön hagyják, hogy aztán baktériumos szárbontó készítményekkel szabadítsák fel a bennük rejlő tápanyagokat. De miért éri meg mindez?

Magyarországon a kukoricaszár és a búzaszalma éves mennyisége a 20 millió tonnát is megközelítheti, ám ennek csak a töredéke humifikálódik, jelentős része lekerül a szántóföldekről. Az újszerű szemlélet követői azonban a maradványokat a szántóföldeken hagyják, lebomlásukat pedig a megfelelő baktériumkészítményekkel segítik. Tisztában vannak ugyanis azzal, hogy a talajt ezáltal komoly tápanyag-utánpótlással látják el: a gyökérmaradványok jelentős mennyiségben tartalmaznak kötött állapotban lévő nitrogént, foszfort és káliumot is, melyek így a fejlődő növények számára könnyedén felvehetővé válnak.

A fenti megoldás különösen fontos a jövő gazdálkodásában kulcsszerepet játszó, az Európai Unió agrárpolitikájának középpontjában álló talajélet szempontjából is. Az elmúlt évtizedekben folytatott intenzív gazdálkodási gyakorlat, valamint a szervestrágyázás állattartással párhuzamos visszaszorulása nyomán drámai mértékben csökkent a talajban élő mikroorganizmusok száma és diverzitása, ezáltal nehezebben és lassabban bomlanak a növényi maradványok, szerves anyagok. Így lassul a humuszképződés is, ráadásul nehézkesebbé válnak a talajmunkák.

Erre nyújtanak megoldást a már említett baktériumkészítmények, melyek egyre nagyobb teret kapnak a hazai mezőgazdaságban is. A hazai talajokból izolált baktériumokat tartalmazó termékek újra életet visznek a talajba: segítik a maradványok gyors lebomlását, alkalmazásukkal így jelentős mértékben javíthatjuk a termőföld tápanyag-szolgáltató képességét, valamint fizikai-biológiai állapotát. A maradványok lebomlása által a talaj szervesanyag-tartalma növekszik, ami kedvező hatással van a talaj szerkezetére, hő-, vízgazdálkodására is.

A megfelelő készítmények használatával egyúttal a növényt is megvédjük a szármaradványokon esetlegesen fennmaradó kórokozók okozta fertőzésektől. A szklerotínia megelőzése szempontjából is nagy jelentősége van a szárbontásnak, ugyanis a betegség széles tápnövénykörét figyelembe véve szinte képtelenség csak vetésváltással védekezni. A kalászosok és a kukorica esetében a fuzárium elleni védekezésben jut kiemelt szerep a szárbontásnak.

A technológia növekvő népszerűségében természetesen az anyagi szempontok is szerepet játszanak. A kísérletek azt mutatják, hogy a szárbontó készítményeknek köszönhetően a megnövelt biológiai aktivitással bíró talaj már rövid távon is meghálálja a kezelést. A vizsgálatok eredményei évről évre akkora terméstöbbletet mutatnak a kezeletlen kontroll parcellákhoz képest, hogy a kezelés költsége a legtöbb esetben gyakorlatilag azonnal megtérülhet, sőt, extra bevételre is szert tehetnek a gazdálkodók.

A szemléletmód zászlóvivője hazánkban a Magyar Talajvédelmi Baktérium -gyártók és -forgalmazók Szakmai Szövetsége, mely szervezet a fent bemutatott készítmények gyártóit és forgalmazóit tömöríti. A Szövetség célja, hogy az abban részt vevő cégek az egészséges rivalizálás mellett közösen, egymást segítve küzdjenek a magyar talajélet megóvásáért, szemléletüket pedig hosszú távon általánossá és alapvetővé tegyék a magyar mezőgazdaságban. A tendenciák biztatóak, egyre több gazdálkodó dönt a természetes, egyben innovatív megoldás mellett.

Magyar Talajvédelmi Baktérium -gyártók és -forgalmazók Szakmai Szövetsége

Forrás: Agrárágazat

A A szármaradvány tápanyagforrás – így csökkenthető a műtrágya-felhasználás bejegyzés először Növénykondicionálás-én jelent meg.

Az USDA legfrissebb növényvédelmi jelentése összefoglalja azokat a kémiai hatóanyagokat, amelyeknek a közelmúltban járt le, vagy hamarosan lejár az engedélyük, illetve a hatóság most fontolgatja esetleges kivonásukat. Érdemes ezekre felkészülni, igen népszerű termékek hatóanyagit is megtaláljuk a felsoroltak között.

Nem rég járt le az engedélye:
• tiofanát-metil (2020. október 19.)
• imidakloprid (2020. december 1.)
• zéta-cipermetrin (2020. december 1.)
• fenbukonazol (2021. április 30.)
• karboxin (2021. május 31.)
• ciprokonazol (2021. május 31.)
• etridiazol (2021. május 31.)
• flutriafol (2021. május 31.)
• miklobutanil (2021. május 31.)
• orizalin (2021. május 31.)

Most jár le az engedélye:
• triazoxid (2021. szeptember 30.)
• azimszulfuron (2021. december 31.)
• flukinkonazol (2021. december 31.)

Kivonás alatt álló hatóanyagok:
• brómoxinil
• mankoceb
• etoxazol (csak dísznövényekre, üvegházakra)
• fenpirazamin
• alfa-cipermetrin
• famoxadon

Most zárul a felülvizsgálatukra adott határidő:
• spinetoram (2021. szeptember 30.)
• tienkarbazon (2021. szeptember 30.)
• valifenalát (2021. szeptember 30.)
• acequinocyl (2021. november 30.)
• emamektin (2021. november 30.)
• flubendiamid (2021. november 30.)
• ipkonazol (20210. november 30.)
• pendimetalin (2021. november 30.)
• aminopiralid (2021. december 31.)
• azoxystrobin (2021. december 31.)
• klorantraniliprol (2021. december 31.)
• oxifluorfen (2021. december 31.)
• fluroxipir (2021. december 31.)
• imazalil (2021. december 31.)
• kresoxim-metil (2021. december 31.)
• metaflumizon (2021. december 31.)
• teflutrin (2021. december 31.)
• piriofenon (2021. december 31.)

Megújításra nem javasolt/vitatott hatóanyagok:
• abamektin
• cipermetrin
• indoxacarb
• penflufen
• szulfoxaflor
• Pythium oligrandum mikroparazita gomba M1 törzse
• foszmet

Forrás: Mezőhír https://mezohir.hu/2021/09/29/hatoanyagok-felulvizsgalat-alatt-szerkivonas-mezogazdasag/

A Folytatódik a szerkivonás bejegyzés először Növénykondicionálás-én jelent meg.

A vegyszermentes, biokészítmények terjedése most már megszokott trend a mezőgazdaságban. Ez az egyik legdinamikusabban növekvő szegmens a növényvédelemben, köszönhetően a társadalmi nyomásnak és az erre épülő agrárpolitikának.

Korábban a biológiai növényvédelmet elsősorban a gyümölcs és zöldségtermesztés területén használták elterjedtebben, használatuk folyamatos növekedést mutatott az elmúlt években. Ez a trend mára a szántóföldi növénytermesztés esetén is megjelent. Olyan szántóföldi kultúrákban is kezdenek megjelenni a biokészítmények, ahol eddig használatuk ritkaságszámba ment, vagy elképzelhetetlen volt.

A felhasználható termékek palettája is folyamatosan bővül. Az igényeket felismerve és meglovagolva a kisebb, specializálódott gyártók mellett színre léptek a nagyobb agrokémiai gyárak is, és igyekeznek minél komolyabb szeletet kihasítani ebből a szegmensből.

Úgy látszik minden ebbe az irányba tereli a termesztőket is. A társadalmi elvárásoknak megfelelően a szintetikus vegyi anyagok csökkentésének igénye hívta életre a „termőföldtől az asztalig” stratégiát, mely érinti a növényvédő szerek és a műtrágyák piacát is. A mezőgazdasági támogatási rendszer szintén a biotermesztést helyezi előtérbe és ehhez társulnak még az EU folyamatos szerkivonásai is.

A környezetvédelem előtérbe kerülése, a talajélet helyreállítása azaz a talajregeneráló gazdálkodásra történő törekvés azok a fő pontok, amik megalapozzák a talaj és növénykondicionáló szerek valamint a biostimulátorok terjedését.

A Erősödő növénykondicionáló- és biostimulátorpiac bejegyzés először Növénykondicionálás-én jelent meg.

A többféle gombás betegségre az egyik legjelentősebb mennyiségben alkalmazott gombaölő szer hatóanyagot, a mankocebet, és minden készítményét 2021. július 4-ig kivonják az Európai Unió összes tagállamából az Európai Bizottság döntése értelmében.

A mankoceb a ditiokarbamát-származékok közé tartozik, amely 1934 óta ismert vegyületcsoport. A lisztharmatok kivételével több gombás betegség, mint például a peronoszpóra, a varasodás, vagy egyéb foltbetegségek ellen széles körben használható volt. Az EFSA 2019-ben megerősítette, hogy a mankoceb hatóanyag az emberi egészségre káros hatású lehet, emiatt kezdeményezte a hatóanyag 1B kategóriába (reprodukciót károsító anyag) történő besorolását. Az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) által a mankoceb 2020. márciusában reprotoxikus 1B és karcinogén Cat.2. osztályozást kapott. Az Európai Bizottság ezek után javaslatot tett a mankoceb hatóanyag visszavonására, amelyet a tagállamok elfogadtak.

Határidők:
A mankoceb hatóanyagot tartalmazó készítmények forgalomba hozatali és felhasználási engedély visszavonása értelmében 2021. július 4-i határidő után a készítmények nem hozhatóak be Magyarországra forgalomba hozatal céljából.
A legkésőbb 2021. július 4-ig hazánkba érkezett szerek esetében a nagy- és kiskereskedők meglévő raktérkészleteiket 2021. október 4-ig értékesíthetik, a készítmények pedig 2022. január 4-ig használhatók fel.

Az érintett készítmények:
• Alapengedélyek: Pergado MZ, Nautile WG, Moximate 725 WP , Profilux ,Quantum MZ , Baledo 75 WG , Baledo 80 WP, Baledo Gold, Cuprofix 30 DG, Micexanil WP,  Electis 75 WG, Ridomil Gold MZ 68 WG, Valis M, Dithane M-45, Dithane DG Neo-Tec, Equation Contact, Manfil 75 WG, Manfil 80 WP, Valbon, Vondozeb DG, Vondozeb Plus, Emzeb 80 WP, Cupertine, MFudan 75 WG, Fudan 80 WP ,Acrobat MZ WG, Moximate 725 WG
• Származtatott engedélyek: Cuprosan Super F, Roxam 75 WG, Milcozebe 80 WP, Avtar 75 NT, Manfil Plus 75 WG, Milcozebe DG, Indofil M 45 , Manco 80 WP ,Manzate 75 DF,Penncozeb DG,Trimanoc DG ,Penncozeb Plus, Tridex 750, Fudan Gold

Kapcsolódó jogszabály:
2020/2087 (EU) végrehajtási rendelet
Hatályos változat elérhető a https://njt.hu/ oldalon

HIRDETÉS

A A mankoceb hatóanyagú növényvédő szerek visszavonása bejegyzés először Növénykondicionálás-én jelent meg.