A legfontosabb a megelőzés

Mint minden betegség esetében, első a megfelelő fajtaválasztás, a jó minőségű vetőmag és palánta, a megfelelő külső feltételek biztosítása. Az időjárást ugyan nem tudod befolyásolni, de a növénysűrűség csökkentése, az árnyékos, pangóvizes helyek kerülése mind egy-egy pofon a gombafertőzésnek.

A sorokat az uralkodó széliránynak megfelelően telepítsd, nem szabad elhanyagolni a zöldmunkát, minden esetben a széllel jól átjárható sorok és lomb biztosítása a cél.

A növényt segít ellenállóvá tenni a tejes permetezés (egyharmad tej/kétharmad esővíz), sőt a hatást tovább fokozhatod, ha csalánlével hígítod a tejet. Nem muszáj orrfacsaró erjesztett csalánlét használni, megteszi a csalántea is.

A különböző növénykondicionáló szerek hozzákeverése, további extrákkal szolgáltat a növényeknek. A permetezést saját tapasztalatunk szerint hetente, de szükség esetén, pl. gombaveszély esetén, a növénykondicionáló szert kihagyva akár naponta permetezhetsz a csalánleveles-tejes permetlével.

Ha már megjelentek a lisztharmat fertőzés tünetei

Miután ezek a beavatkozások is szelídek, nem zárható ki, hogy a legnagyobb igyekezet ellenére is megjelenik a gombafertőzés. Ha már felütötte a fejét, SOS be kell avatkozni! Gyenge fertőzés esetén el kell távolítani a fertőzött részeket, azonban sokszor még ez sem elég. Ekkor jöhet a szódabikarbóna!

A szódabikarbóna (nátrium hidrogén karbonát) por formában szerezhető be a legegyszerűbben.

A szódabikarbóna gombaölő tulajdonságán túl a hangyák, csigák és egyéb földön gyalogló kártevők távol tartásának is hatékony szere. Védekezésnél a szódabikarbóna port a hangyák útjába kell szórni, és garantáltan új csapásirányt vesznek, illetve eltűnnek a helyszínről. Kertben azért ne szórjuk ki nyakló nélkül a talajra, mert lúgosítja a talajt.

A kutatók vizsgálatai, és a tapasztalatokra alapuló kertészkedés tapasztalatai is arra a következtetésre jutottak, hogy a szódabikarbóna gombaölő és mohairtó hatású. Tehát a szódabikarbóna használata nem bűvészmutatvány, hanem tudományos háttere is van.

A Nébih is elfogadja

A szódabikarbóna használatát a Nébih is elfogadja. A Nébih ajánlása szerint zöldségfélékben, bogyósokban, dísznövényekben lisztharmatok (Podosphaera spp., Oidium spp.) ellen a szódabikarbóna 0,33-1%-os oldatából (33-100 g (kb. öt kávéskanál szódabikarbóna 10 liter vízhez) hektáronként 300-600 l-t szükséges kijuttatni.

Szőlőben felhasználható adagja: 25-50 g/100 m2 2-6 l vízben feloldva (A permetlé töménysége minimum 0,42% maximum 2% lehet).
A kezeléseket minden esetben 1-8 alkalommal, minimum 10 napos permetezési időközök beiktatásával a növények kétleveles fejlettségi állapotától a teljes érésig lehet elvégezni.

Komolyabb fertőzés esetén

Ha még mindig fennáll a probléma, jöhetnek a drasztikusabb, de ökológiai gazdálkodásban is használható kén tartalmú szerek. A kén a gombába jutva kénhidrogénné alakul, ami fungicid hatású, atkagyérítô hatása is van.

A réz a lebontó folyamatokat gátolja, fungicid hatása abban rejlik, hogy a spórában felhalmozódik a CU2+-ion, ami blokkolja a gombák szénhidrát anyagcseréjét. Jellemző rá a széles hatásspektrum: baktériumos betegségek, peronoszpóra, tűzelhalás, monília, levélfodrosodás. De sajnos lisztharmat ellen önmagában nem hatásos!

Kontakt és felszívódó hatóanyagú készítményeket egyaránt bevethetünk a védekezés során, azonban virágzást követően óvatosan kell alkalmazni őket!

A Szódabikarbóna a lisztharmat ellen bejegyzés először Növénykondicionálás-én jelent meg.

A tradicionális gyógynövények növénykondícionálás és termésnövelés területén tapasztalható hatásairól mind több és több tudományos teszt és kísérlet lát napvilágot. A téma igazi reneszánszát éli nem csak a kiskerti biotermesztés, de a szántóföldi nagyüzemi növénytermesztés területén is.

A következőkben egy 2022-ben publikált anyagot szeretnénk megosztani, ami a tavaszi kezelésekhez rendkívül időszerű:

HIRDETÉS

A A növénykondícionálás tradícionális gyógynövényei bejegyzés először Növénykondicionálás-én jelent meg.

Mik azok a mikotoxinok?

A mikotoxinok olyan mérgező anyagok, amelyeket különféle, gabonákat is fertőző gombafajok termelnek. Mint nevük is mutatja toxinok – azaz mérgek. Jelenlétük jelentős kockázatot jelent a fertőzött gabonát fogyasztó emberek és állatok egészségére. A legtöbb takarmányként hasznosított gabonafélében előfordulnak, így az állattenyésztési ágazatban is jelentős gazdasági veszteségeket okoznak.

A mikotoxinok története a középkorig vezethető vissza, ekkor dokumentálták először emberek és állatok penészmérgezéses eseteit. Sokáig nem fordítottak komolyabb figyelmet a lokális esetekre, azonban a 20. században kezdték szélesebb körben is vizsgálni jelenlétüket, mint komoly egészségügyi és gazdasági fenyegetést.

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) adatai szerint manapság a mikotoxinokat tartják az élelmiszer- és takarmánytermékek egyik legfontosabb szennyezőanyagának, a becslések szerint a világ élelmiszereinek akár egynegyede is tartalmaz mikotoxinokat.

Mai ismereteink szerint több, mint 250 olyan gombafaj létezik, melyek több száz különböző mikotoxint termelnek. Ezek közül a trichotecének, az aflatoxinok, a patulin, az ochratoxinok és a zearalenon a leggyakoribbak és a legveszélyesebbek az emberi és állati egészségre, súlyosabb esetben akár halált is okozhatnak. Ismertebb fajok például az Aspergillus ochraceus és a Penicillium viridicatum, melyek az ochratoxinok termelői.

Mikotoxinok és az EU szabályozás

A mikotoxinok élelmiszerekben és takarmányokban való széles körben történt elterjedése indokoltá tette a mikotoxinok szintjére vonatkozó szabályozás bevezetését.

Az Európai Unióban (EU) a T-2 toxin megengedett legnagyobb koncentrációja az élelmiszerekben 0,1 mg/kg. Ezt a határértéket az 1881/2006 számú EU-rendelet határozza meg, és célja, hogy megvédje az emberi egészséget az e mikotoxinnak való kitettség lehetséges káros hatásaitól.

A deoxinivalenol (DON), más néven vomitoxin, megengedett legnagyobb koncentrációja az élelmiszerekben az Európai Unióban (EU) az élelmiszer típusától függően különböző szinteken van meghatározva. Az 1881/2006-os EU-rendelet értelmében az emberi fogyasztásra szánt gabonafélék és gabonaalapú termékek határértéke általában 750 μg/kg, de a konkrét határértékek eltérőek lehetnek a különböző élelmiszer- és élelmiszertermékek esetében. Például a feldolgozatlan gabonafélék határértéke magasabb, 1250 μg/kg, míg a feldolgozott gabonaalapú élelmiszerekre és takarmányokra alacsonyabb, 500 μg/kg.

Az aflatoxinok határértéke a földimogyoró és a dió kivételével 8 μg/kg. A földimogyoró és a dió esetében a határérték alacsonyabb, 2 μg/kg. Ezeket a határértékeket a fogyasztók egészségének védelme és annak biztosítása érdekében határozták meg, hogy az EU-ban az élelmiszerek emberi fogyasztásra alkalmasak legyenek.

A fumonizinek esetében az élelmiszer- és takarmánytermékekben megengedett legnagyobb koncentrációja a feldolgozatlan kukorica esetében 4000 μg/kg, a közvetlen emberi fogyasztásra szánt kukorica esetében 1000 μg/kg.

Albit – a biztató lehetőség

Az Albit alkalmazását több esetben vizsgálták külföldi kísérletek során, azzal a céllal, hogy megállapítsák az Albit hatását a betakarított gabona mikotoxin-tartalmára.
Az elsődleges kutatási eredmények szerint az Albit ajánlott dózisban történő alkalmazása csökkenti az ochratoxin és a trichotecének jelenlétét.

A részletesebb vizsgálatokat zabon végezték, mely szinte feldolgozatlan formában kerül emberi és állati fogyasztásra. A zab abból a szempontból is jó vizsgálati alany, mert a korábbi tapasztalatok alapján a toxinok koncentrációja magasabb a zabban, mint más gabonafélékben.

2012-ben részletes kísérletet végeztek a kísérleti zabtáblán különböző Albit dózisokat alkalmazva. Az Albit csávázószerként különböző, 10 – 100 ml/tonna dózisokkal használták, majd a kelés szakaszában állománypermetezéssel is juttattak ki Albit oldatot. Az Albit hatásának vizsgálatához a legveszélyesebb mikotoxinokat (T-2, HT-2, DON és ochratoxin A) választották ki értékelésre.

Az eredmények azt mutatták, hogy az Albit alkalmazása 8-12%-kal növelte a zab termését a 3,55 t/ha kontrollhoz képest.
Nagyon csekély mértékben (1-2%) figyelték meg a területen olyan, jellemzően a zabban előforduló betegségek, mint például a levél vörösbarna foltosodása és a Septoria levélfoltosság.

A gabona jelentős mikotoxin-szennyezettsége ellenére (kb. 1 mg/kg), az Albit alkalmazása segített csökkenteni a gabona betakarításkori mikotoxintartalmát. A csökkenés az Albit kezelés nélküli kontorllhoz képest 25% és 71% között mozgott.

Albit kísérlet kukoricában – kimutatható mikotoxin csökkenés

Olaszországban két egymást követő évben, 2021-ben és 2022-ben vizsgálták az Albit mikotoxin csökkentő hatását kukorica esetében.
A kísérlet során a Deoxinivalenol (DON), Aflatoxin B1, Aflatoxin B2, Aflatoxin G1, Aflatoxin G2, Fumonizin B1 és Fumonizin B2 koncentrációját mérték az Albit -tal kezelt és a kezeletlen kontroll csoportok betakarított kukorica szemterméseiben.

A 2021-es vizsgálatban a deoxinivalenol (DON) koncentrációja 166 μg/kg volt a kontrollcsoportban és 0 μg/kg az Albit kezelést kapott csoportban. Az aflatoxin B1 3,7 μg/kg mennyiségben volt jelen a kontrollcsoportban és 0 μg/kg az Albit -tal kezelt csoportban. Az Aflatoxin B2 koncentrációja 0,5 μg/kg volt a kontrollcsoportban és 0 μg/kg az Albit -tal kezelt csoportban. Nem volt kimutatható Aflatoxin G1 vagy Aflatoxin G2 sem a kontroll, sem az Albit -tal kezelt csoportban. A Fumonizin B1 koncentrációja 5803 μg/kg volt a kontrollcsoportban és 5237 μg/kg az Albit -talkezelt csoportban. A Fumonizin B2 koncentrációja 1962 μg/kg volt a kontrollcsoportban és 1790 μg/kg az Albit -tal kezelt csoportban.

A 2022-es vizsgálatban a deoxinivalenol (DON) koncentrációja 317,6 μg/kg volt a kontrollcsoportban és 0 μg/kg az Albit -tal kezelt csoportban. Nem volt kimutatható Aflatoxin B1 vagy Aflatoxin B2 sem a kontroll, sem az Albit -tal kezelt csoportban. Nem volt kimutatható Aflatoxin G1 vagy Aflatoxin G2 sem a kontroll, sem az Albit -tal kezelt csoportban. A Fumonizin B1 koncentrációja 1589 μg/kg volt a kontrollcsoportban és 391 μg/kg az Albit -tal kezelt csoportban. A Fumonizin B2 koncentrációja 321 μg/kg volt a kontrollcsoportban és 0 μg/kg az Albit -tal kezelt csoportban.

A 2021-ben végzett olaszországi kukoricakísérlet eredményei:

A 2022-ben végzett olaszországi kukoricakísérlet eredményei:

A vizsgálatok alapján megállapítható, hogy az Albit hatékonyan csökkentette egyes mikotoxinok, különösen a deoxinivalenol (DON) és a fumonizin B1 és B2 koncentrációját a kukoricaszemekben.

Bár világszerte egyre nagyobb problémát okoznak a mitotoxinok és jelenlétük a gabona termőterületeken egyre aggasztóbb, biztató kísérleti eredmények azt mutatják, hogy az Albit alkalmazása csávázószerként és kelés utáni lombtrágyaként jelentősen csökkenteni tudja a kockázatot.

A Mikotoxinok a gabonában – van megoldás! bejegyzés először Növénykondicionálás-én jelent meg.

Idén ősszel sok termelő tette le a voksát az őszi kalászosokra. Nyilván nem előzmények nélküli a váltás, az idei rendkívül kedvezőtlen időjárási tapasztalatok miatt vetettek az őszi szezonban sokkal több kalászost. Az őszi búza vetésterülete hosszú idő után ismét egymillió hektár fölé emelkedett, így számíthatunk rá, hogy a kukorica vetésterülete 2023 tavaszán jelentősen visszaeshet, ami szintén hatással lehet a hazai gabonapiacra.

Mi történik télen az őszi búzával? Nyugodtan hátradőlhetünk?

A hideg idő beálltával számítani lehet egyes kórokozók esetében a fertőzési nyomás drasztikus csökkenésére, szerencsés esetben teljes visszaszorulására. A biotróf életmódú kórokozók fagytűrő képessége kisebb, amint a lombozat egy része áldozatául esik a hidegnek, a biotróf kórokozók a tápnövénnyel együtt pusztulnak el. A már elfagyott levélrészeken található lisztharmat telepek konídiumot, újabb micélium szálakat nem képeznek.

Mielőtt azonban hátradőlnénk, hogy a fagyok érkeztével a természet majd elvégzi helyettünk a növényvédelmi munkákat, nem szabad elfelejtenünk, hogy a fagy csak az arra érzékenyebb fajtákkal tud leszámolni, vagy legalább egy időre visszaszorítani őket. Hiszen ott van a porondon egy rendkívül szívós, nekrotróf életvitelű kórokozó, a barna levélfoltosság, amelynek teljesen mindegy volt, hogy milyen hideg van a szántóföldön.

A nekrotróf kórokozók a levélzet elpusztítása után a halott növényi szövetben szaporodnak, vagyis a növényzet pusztulása nemhogy gátolja, hanem éppen elősegíti ezeknek a kórokozóknak a terjedését.

Nagyon fontos lesz a kora tavasz folyamán az őszi vetésű búza (és általában az őszi kalászosok) tábláinak gondos szemlézése. Bár mind az őszi búza, mind az őszi árpa esetében drasztikus fertőzöttségi különbségek várhatóak az egyes táblák közt, a domináns kórokozó valószínűleg a barna levélfoltosság marad. A kellő időben elvégzett korai fejtrágyázás mellett mindenképpen szükség lehet egy olyan gombaölő szeres beavatkozásra is, amely képes ezt a meglehetősen szívós, nehezen elpusztítható kórokozót a szükséges mértékben visszaszorítani.

A téli időjárás okozta károsító hatások

Előfordul, hogy az őszi búza télen is ápolásra szorul, ami az időjárás okozta káros hatások mérséklését jelenti. Ezek a károsító hatások a következők:

• • a téli hótakaró hiánya
  • túl vastag hótakaró, amelynek a felülete eljegesedett
  • az őszi és kora tavaszi pangó vizek
  • a tavaszi felfagyás
  • a tél folyamán összetömődött talaj

A búzafajták fagytűrő képessége eltérő. A télálló fajták hótakaró nélkül is elviselik a -20℃ körüli hideget, hótakaró alatt pedig -25℃ hideget is.

Ha jégkérges hótakaró alakul ki, akkor azt fel kell törni, hogy a növények levegőhöz jussanak.

Az őszi esőzések és a tavaszi hóolvadás idején keletkezett pangó vizeket minél előbb le kell vezetni, mert ritkulást és gyomosodást okozhatnak.

Tél végén, kora tavasszal a felfagyott vetést a fagyok elmúltával, mihelyt a talaj megszikkad, le kell hengerezni (középnehéz simahengerrel például). A hengerezéssel a felfagyott növények gyökereit visszanyomjuk a talajba és ezzel elősegítjük a növények legyökerezését.

Amikor a hónyomás hatására nagyon összetömődik a talaj, szükség lehet a talajfelszín porhanyítására is, amely a lazításon kívül a kelőfélben lévő gyomok irtására is alkalmas. A porhanyítást, ha egyáltalán szükséges, ne fogassal, hanem küllős kapával végezzük, amikor a talaj megszikkadt és a hengerezés után a növények már jól legyökereztek.

Forrás: Hírős Agrária

A Baktériumtrágya az őszi búza vetésnek is jár bejegyzés először Növénykondicionálás-én jelent meg.

Sokan úgy gondolják, és még néha az erről a munkáról készített képek is ezt sugallják, hogy a drónok használata növényvédelemben tulajdonképpen gyerekjáték, mert a drón irányítására még egy gyerek is képes – mondta bevezetőjében a Nébih igazgatója, hozzátéve, hogy mindez azonban nem igaz, a drónok növényvédelmi alkalmazásához elengedhetetlen a magas fokú szaktudás. A drónhasználathoz ezen a területen alapvetően három dolog szükséges: a drón, a növényvédő-szer, valamint a megfelelő jogszabályi környezet. Ahhoz, hogy a permetező drónt a lehető legcélszerűbben lehessen használni, ki kell választani azt a típust, amellyel a permetezést végezni szeretnénk. Nagyon sok típusú ilyen munkaeszköz áll rendelkezésre, amiből ki lehet választani az aktuális munkára legmegfelelőbbet.

Egy dolog azonban közös kell, hogy legyen bennük, azaz mindenféle és fajta permetező drónnak rendelkeznie kell típusminősítéssel.

Ez azt jelenti, hogy olyan vizsgálatra kell vinni a repülő eszközt, amelynek során a szakemberek ellenőrzik, hogy megfelelő minőségű munkavégzésre alkalmas-e a drón mind a hatékonyságot mind pedig a környezetvédelmi szempontokat figyelembe véve. Ezt a minősítést a drón forgalomba hozatala előtt kell elvégezni. Ezért ezt a feladatot a kereskedőknek kell elvégezniük az adott típus első magyarországi forgalomba hozatala előtt. Mindez nem egy új történet – hívta fel a figyelmet a szakember –, mivel régóta van, és kötelező is a típusminősítés a permetező gépekre, csak a drónokra nem volt érvényes szabvány. Nem volt kidolgozott követelményrendszer, így a drónok típusminősítése nem is működött sokáig.

Mára azonban a szakemberek kidolgozták a követelményrendszert, és az kikerült a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) honlapjára, mert ez az az intézmény, ami a növényvédelmi drónok típusminősítését végzi mint a Mezőgazdasági Gépesítési Intézet jogutódja. Amennyiben a MATÉ-tól az adott permetező dróntípus megkapta a tanúsítást, attól kezdve lehet ezt a típust Magyarországon forgalmazni. Az ezt szabályozó rendelet 2021 decemberében jelent meg. Eddig az időpontig nem volt lehetőség a drónok típusminősítésére, ezzel együtt a jogszerű forgalmazására sem.

Azok a forgalmazók, akik, illetve amelyek a rendelet megjelenése előtt hoztak forgalomba permetező drónokat, ez év április 30-ig kaptak haladékot, hogy minősíttessék az általuk értékesített dróntípust. Ezt az időpontot azonban június 30-ig meghosszabbítottuk, mert tapasztalható volt, hogy a korábban forgalomba hozott drónok típusminősítésével nem tudnak végezni a szakemberek az először közzétett határidőig. Tehát azoknak a forgalmazóknak, akik, illetve amelyek a múlt év december 1-je előtt értékesítettek permetező drónokat, ez év június 30-ig pótolniuk kell a típusminősítést. Amennyiben egy adott permetező drón ezután sem rendelkezik típusminősítéssel, úgy ezzel az eszközzel növényvédelmi munkát nem lehet végezni.

A másik fontos üzemeltetési kérdés a növényvédő szerek használata a permetező drón alkalmazásakor. Amikor az első hírek megérkeztek Magyarországra a permetező drónok használatáról, azokban az egyik kulcskijelentés az volt, hogy sokkal kevesebb permetlével lehet használni a növényvédelemben a drónt, mint más permetező eszközt, és a drón hatékonyabb is, mint a hagyományos permetező eszközök, ezért kevesebb hatóanyagot is elegendő kijuttatni. Ez azonban nem bizonyosodott be! Nem lehet tudni, hogy egy drónos kijuttatás mennyire hatékony addig, amíg ez gyakorlati tapasztalatok és mérések alapján nincs alátámasztva.

Ezért Magyarországon a szakmai szabályozás abba az irányba indult el, hogy amely növényvédő szert drónról kívánnak kijuttatni, egy egyszerűsített engedélyezési eljáráson kell keresztülvinni Ez azt jelenti, hogy hatékonysági és elsodródási vizsgálatokat kell végezni. Nem kell azonban minden egyes kultúrnövényre és károsítóra elvégezni ezeket a méréseket, kultúracsoportokat és károsítócsoportokat lehet alkotni (pl. kalászosok levélbetegségei), így jóval gyorsabban, kisebb költséggel hozzá lehet jutni a megfelelő vizsgálati adatokhoz. Erre több vállalkozás van Magyarországon, ami ezt a vizsgálatot el tudja végezni (GEP tanúsított vizsgálóhelyek). Amennyiben a hatékonyság és az elsodródási paraméter is megfelelő, úgy a Nébih módosítja a növényvédő szer engedélyokiratát, és lehetővé válik ezzel a szerrel a drónos permetezés is, mivel szerepel az engedélyokiratban. Ez az engedélyezés hasonló a légi kijuttatás engedélyezéséhez. Eddig hat készítményre nyújtottak be drónos kijuttatásra engedélykiterjesztési kérelmet, de ezt a Nébih egyik esetben sem tudta kiadni a megfelelő eredmények hiánya miatt. Volt, hogy nem volt elfogadható a hatékonyság, de volt olyan szer, amelynek még alapengedélye sem volt kiadva, azaz igen sokrétű volt az az okcsoport, ami miatt a szakhatóság megtagadta az engedélykiadást egyes szerek drónról történő permetezésére. Így Magyarországon még egyetlen engedélyokirat sincs kiadva arra, hogy drónnal lehessen kijuttatni.

A különböző médiákban elérhető drónos vizsgálati eredményeket általában némi távolságtartással kell kezelni, mert gyakran szerepelnek marketing jellegű eredmények, amelyekkel kapcsolatban minden szép és jó, de a minőségbiztosított vizsgálat ezt nem támasztja alá, sokszor mást mutat- hívta fel a figyelmet Jordán László.

De akkor mégis milyen lehetőség van a drónos permetezés alkalmazására – tette fel a kérdést a Nébih szakterületi igazgatója. Amire maga válaszolt, jelezve: korábban többen is megkeresték a szakhatóságot azzal a kéréssel, hogy adjon ki úgynevezett szükséghelyzeti engedélyt kutatásra, hogy permetezhessenek a drónjukkal. Ezt azonban el kellett utasítani, mert nem volt semmilyen jogszabályi környezet, amihez tarthatták volna magukat a permeteződrón-használók, és kevés volt a szakmai tapasztalat ezen a területen. Ez e helyzet mára megváltozott, és így, ha megfelelően indokolt kérelmet nyújtanak be a gazdálkodók szükséghelyzeti engedélyre, akkor esetenként a Nébih kiadja a szükséghelyzeti engedélyt, ha minden egyéb feltétel teljesül. Ezért a növényvédő szeres kérdéskör már nem olyan sötét és kilátástalan, mint korábban volt.

A jogszabályi feltételrendszer, ami a drónos növényvédelemhez szükséges, az még nem teljes mértékben kidolgozott. Az első igények 2018-ban érkeztek a szakhatósághoz arra, hogy a gazdálkodók drónos növényvédelmet kívánnak folytatni területeiken. Azt mindenképpen figyelembe kellett venni, hogy a növényvédelmet a polgári törvénykönyv veszélyes tevékenységnek minősíti. Így itt nem az érvényes, mint bárhol máshol, hogy amit a jogszabály nem tilt, azt meg lehet tenni, ezen a területen éppen fordítva van: amit jogszabály nem szabályoz, azt nem lehet megtenni. Vagyis csak azt lehet megtenni, amit és ahogyan a jogszabály engedélyez.

Tehát drónos permetezést csak akkor lehet végezni, ha van jogszabály arra, hogy ezt a munkafolyamatot miként lehet elvégezni. Ameddig ilyen jogszabály nem volt, addig minden drónos permetezés gyakorlatilag illegális volt Magyarországon – kivéve a szabályos kísérleteket. Ez tavaly december 1-je óta változott meg. A jogszabály megírásakor el kellett dönteni, hogy a drónos növényvédelem légi vagy nem légi növényvédelemnek minősül-e. Az volt a cél, hogy a drónos növényvédelem ne legyen légi növényvédelmi kategória, mert akkor nagyon sok feltételnek kellett volna megfelelnie mind a kijuttatási felkészítés mind pedig az úgynevezett lejelentési kötelezettség terén is a légi kijuttatás feltételeinek kellett volna megfelelni. Ezért lett volna ez egy új terület. Az Európai Bizottság akkori elnöke azonban kiadott egy állásfoglalást, miszerint a drónos növényvédelem légi növényvédelmi tevékenység. Ennek alapján aztán a magyar szakhatóság is felülvizsgálta álláspontját, és „beállt a sorba”. Ennek megfelelően módosította a légi növényvédelemről szóló magyar rendeletet a szóban forgó tevékenységnek megfelelő módon. Így került be a rendeletbe a repülőgépek és helikopterek mellé a pilóta nélküli légi járművek kifejezés is. Így aztán a módosított jogszabály hatóköre a drónokra is kiterjedt. Ami új előírás a rendeletben, az a drón irányításának eszközrendszerét írja pontosan körül. Azaz meghatározza, hogy ki lehet növényvédelmi drónpilóta és milyen feltételeknek kell megfelelnie, hogyan végezhet munkát a drónnal.

A növényvédelmi drónpilóta képzés egy kiegészítő, ráépülő képzés. Bemeneti követelmények az oktatásán való részvételhez a B kategóriás jogosítvány, legalább az „Engedély II. forgalmi kategóriába sorolt növényvédő szerek vásárlására és felhasználására” (zöld könyv), valamint a légiközlekedési hatóság által meghatározott drónpilóta képzés elvégzése. Ez utóbbi képzés még el sem indult, előkészítés alatt áll – a korábbi információkkal ellentétben nem azonos az A2 engedéllyel. Aki teljesíti a bemeneti feltételeket, az kezdheti meg a növényvédelmi drónpilóta tanfolyamot. A képző intézmények listája a Nébih honlapján lesz elérhető rövidesen.

A felsorolt feltételek teljesítésével (típusminősítés, növényvédő szer engedélyezés és speciális, szakmai jogszabályi környezet kialakítása) az agrár igazgatás eleget tett annak az elvárásnak, hogy megteremtse a szükséges feltételrendszert a drónos növényvédelem jogszerű használatához. Ez azonban még kevés, mivel a drón egy repülő eszköz, és ezért a légi közlekedési szabályokat is be kell tartani a használata során, és ezen a területen van még néhány olyan dolog – tájékoztatott Jordán László –, amit még meg kell vitatni, illetve a szükséges feltételeket biztosítani kell.

Az már eldöntött tény, hogy drónról növényvédő szert kijuttatni a növényekre az úgynevezett speciális műveleti kategóriába tartozik, Erről azonban azt is kell tudni, hogy mielőtt a drónos növényvédelmet megkezdi valaki, műveleti engedélyt kell kérnie. A műveleti engedély pedig területre vonatkozik, és nem végtelen ideig érvényes, hanem azt időről időre (évente) újra meg kell kérni. Ez bonyolult és nehézkes dolog jelenleg. Ez jelenleg a szolgáltatóknak jelenthet nagy gondot, mert ha minden területre megkérik a műveleti engedélyt, várhatóan a profitjuk nem lesz elég ennek a finanszírozására. Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket kell még tisztázni a közeljövőben.

Az Agrárminisztérium tárgyal az ITM-el annak érdekében, hogy a drónos növényvédelmet végzők a jelenleg rendkívül sokrétű és nagy adminisztrációs igényű engedélykérelmeknek egyszerűbb módon tegyenek eleget, a működtethető gyakorlat érdekében. Egyet azonban nem szabad elfelejteni – húzta alá az igazgató –, hogy a drón repül, és működtetése bonyolult és összetett ismereteket, nagy szakértelmet igényel. Hiszen a repülőgépet vagy a helikoptert sem vezetheti akárki. Ezért fontos a szakszerű adminisztráció.

Jordán László összegzésként elmondta, hogy a növényvédelmi alkalmazásban használt drónok működtetéséhez megvannak a növényvédelmi szakmai előírások, amiket jogszabályban is rögzítettek, és ezek az előírások be is tarthatók. A légi közlekedéssel kapcsolatos szabályozásban vannak még finomítani való területek, például az „általános” drónpilótaképzésre vonatkozó rendelet még nem jelent meg, de várhatóan hamarosan közzéteszik. Most még ugyanis nem tudható pontosan, hogy mit is jelent, milyen területeket fed le a drónpilóta-képzés. A műveleti engedéllyel kapcsolatban szintén vannak még egyeztetésre váró kérdéskörök. Amíg mindez nem tisztázódik, addig továbbra is maradnak csak a kísérletek.

Forrás: Agro Napló

A Népszerű a drónos növényvédelem, de érteni is kell hozzá bejegyzés először Növénykondicionálás-én jelent meg.

A termékek biotermesztésben is használhatóak, az egész tenyészidőben, ÉVI: 0 nap.

A Natur Biokal 01 a kertészeti és a szántóföldi növények támogatója. 5%-os dózisban, 7-10 naponta kijuttatva egészséges, jól fejlődő növények termeszthetőek.

A Natur Biokal 02 fahamuval kiegészítve a fás szárú növények fejlődéséhez járul hozzá. 5%-os-dózisban, 7-10 naponta kijuttatva gombagátló és rovarriasztó hatással bír.

A Natur Biokal 01M megemelt gyógynövénytartalmú, így még jobb a rovarriasztó hatása. Levélre 5%-os dózisban, talajra permetezve, majd belocsolva a talajlakó kártevők ellen 10 l/ha mennyiségben 10 naponta kell kijuttatni.

A gazdák tapasztalata a termékkel kapcsolatban
Papp István, Zákányszék: Az őszi betakarítású répában lisztharmatfertőzés nem volt. A termék használatával 2 növényvédelmi kezelést kihagyhattunk. A növény ellenálló képessége, a tápanyagfelvevő képessége sokkal jobb, ránézésre teli van élettel a növény.

Kopaszné Éva, Mórahalom: A késő őszi felszedésű hagyma esetén régóta használjuk a terméket a csapadékos, állandó párás, ködös, nehezen felszáradó időszakban, a peronoszpóra elleni védelemben óriási segítséget jelent.

Sipos József, Földeák: Őszi búzában közel 10%-kal több termést takarítottunk be a Natur Biokal 01 termékkel kezelt területen. Fejlett, egészséges növény, haragoszöld szín, erősebb szövetállomány jellemzi. A szárazságtűrése is tovább tartott a Biokalnak köszönhetően.

Szunyogh Attila, Zákányszék: Botritiszre érzékeny szamócafajtát termesztünk, tavasszal megjelentek a tünetek, a Biokal növénykondicionáló rendszeres használatával a fertőzés nem terjedt tovább.

A CPR Európa Kft. petricsészés agar-agar tenyészeten 2 héten keresztül vizsgálta a Natur Biokal 01 hatását Fusarium graminearummal szemben. Az alábbi ábrán látható, hogy a kezeletlen petricsészéhez képest a Natur Biokal 01 5%-os kezelése 91,5%-ban gátolta a Fusarium graminearum fejlődését.

Natur Biokal 01 növénykondicionáló készítmény biológiai hatásvizsgálata Fusarium graminearummal szemben.

Forrás: AgrárUnió

A Natur Biokal, a természet csodája bejegyzés először Növénykondicionálás-én jelent meg.

A levéltetvekkel teli, még bimbós rózsát egyszer kezeltük le a Balance System Product Family L&S Lomb 3%-os oldatával. Az oldat elkészítése rendkívül egyszerű: 3 dl BSPF L&S Lomb-ot vízzel 10 literre töltjük fel, illetve a mi esetünkben az 1 literes kézi permetezőbe 30 ml BSPF L&S Lomb került és ezt töltöttük fel vízzel.

Mivel a BSPF L&S Lomb rendkívül jól oldódik a vízben az elkészítés során semmiféle “trükkre” sincs szükség. Ezt igazán azok tudják értékelni, akik használtak már neem olajat és próbálták azt oldatban tartani, emulgeálni. Itt erre nincs szükség, a szer készítői megoldották helyettünk a neem olaj problémáját.

A kiszórás alapos volt, a levelek fonákára is bőségesen került a permetből. Különös figyelmet szenteltünk a friss hajtásokon és bimbókon tanyázó levéltetű telepekre.

A kezelést követő pár nap folyamán látszólag semmi sem történt, illetve annyi, hogy láthatóan nem lett több levéltetű. Az eredmény 2 hét múlva jött igazán elő.

A kezelt részekről és a kezelt rózsatövekről a levéltetvek teljesen eltűntek.

E mellett megmutatkozott a BSPF L&S Lomb növénykondicionáló hatása is: a bimbók száma szinte megduplázódott és a kezelt rózsák virágba borultak, míg a kezelést nem kapó pórul járt tövek még mindig nem kezdtek el virágozni.

Rózsáink szépek, egészségesek és élénk színűek, a levéltetvek pedig láthatóan messzire elkerülik őket.

A Balance System Product Family L&S Lomb növénykondicionáló nem fog hiányozni a rózsakezelésünk kelléktárából, és a gyártó által javasolt 2 – 3 hetes ciklusokban folyamatosan használni fogjuk.

Teszük mindezt növényeink boldogságára és a levéltetvek szomorúságára:)

A Rózsa teszt bejegyzés először Növénykondicionálás-én jelent meg.

A Neem olaj

A neem olajat egy trópusi területeken honos, örökzöld fafaj olivabogyóra hasonlító termésének magjából préselik. A neem-fa és a terméséből sajtolt olaj Afrikában már évszázadok óta egyet jelent a gyógyítással, Indiában pedig az ayurvédikus orvoslás széles körben alkalmazott gyógynövénye.

A neem olaj zsírsavakban, E vitaminban, valamint esszenciális aminosavakban gazdag, igazán különleges olaj. Állaga csak 24 fok felett folyékony, ez alatt a hőmérséklet alatt krémszerű, sűrű kenőcs-állagúvá válik.
Illata meglehetősen megosztó: van, aki szerint dióra vagy fokhagymára emlékeztető, és van, aki a világból is kifutna tőle. Meglehetősen karakteres, erős és földszagú illat, ha egyszer valaki megszagolja, sosem felejti el többet.

Az illat feltárja az olaj igazi valóját: baktérium-, vírus- gombaölő hatása erőteljes, paraziták és rovarok ellen is hatékony. Nagy koncentrációban tartalmaz antibakteriális és gyulladáscsökkentő hatású összetevőket is.

A neem olaj hatása a rovarokra

A neem olajnak számtalan, komplex és aktív összetevője van. Az egyszerű mérgektől eltérően a neem összetevői hasonlóak azokhoz a hormonokhoz, melyeket a rovarok is termelnek. Ezért, amikor bejut a rovarok testébe leállítja a hormonok normál működését és az alábbi hatásokat lehet megfigyelni:

A rovarok “elfelejtenek” enni, párosodni és petéiket lerakni. Ezen túlmenően szinte képtelenné válnak a repülésre.

Táplálkozás hiányában a saját testnedveiket kezdik el felélni és lassan “kiszáradnak”. A populáció lassan csökkenni kezd, végül el is tűnik.

Sok, különböző, aktív összetevője miatt minden rovarfaj különbözően reagál a neem rovarölő tulajdonságára.

A neem olaj nem bántja a hasznos rovarokat

Meglehetősen csodálatra méltó, hogy csak a rágó és szívó rovarokra van hatással. Fő oka, hogy a rovarnak meg kell emésztenie a neem olajat a hatás eléréséhez, és a hasznos rovarok nem táplálkoznak a növényekkel. Mivel beszívódik a növényszöveteibe, ezért  csak azok a rovarok kerülnek vele kapcsolatba, melyek a növényi részeket és nedveket fogyasztják.

Azonban elpusztíthatja a hasznos rovarokat is, ha közvetlenül kerülnek érintkezésbe az olajjal. Ezért a kijuttatásnál óvatosnak kell lenni!

A hasznos rovarok nappal a legaktívabbak. A permetezéshez a kora reggeli órák a legalkalmasabbak, mert így a permet megszáradhat, mielőtt a hasznos rovarok aktívvá válnak. Késő délután vagy az este órák is jó időpontok, amikor a beporzást végző hasznos rovarok, méhek már nem repülnek. A már megszáradt permet nem veszélyezteti a méheket, katicabogarakat, zöldfátyolkákat stb.

Működik! Adjon neki időt

A valós hormonokhoz hasonlóan a neem olaj is nagyon alacsony koncentrációban dolgozik. A növénybe jutva kis mennyiségben is hosszú ideig tart.
A hatása nem egy éjszakás esemény! Ne várjuk, hogy egy permetezést követően minden és azonnal elpusztuljon. Ezt csak a kémiai mérgektől lehet elvárni, de pont azokat nem szeretnénk használni. A neem olaj kerti, termőhelyi felhasználás során napok, vagy hetek szükségek a teljes hatás eléréséhez, ezért sokan nem tartják hatékony eszköznek. Pedig működik!

A szöcske és a neem olaj története

Szereplők: két üveg, két levél és két szöcske.

Az egyik levelet befújták kémiai rovarölővel, a másikat neem olajjal.
A két szöcskét a két üvegbe tették, 1-1 levéllel.
Az első szöcske megette a levelet és azonnal elpusztult.
A másik, a neem olajjal befújt levelet meg sem érintette. Két nap után éhen halt.

A neem olaj nagyon erőteljesen gátolja a rovarok táplálkozását. A rovar “elfelejt” táplálkozni miután kapcsolatba kerül a neem olajjal. A valóságban a neem olaj szaga is kiválthatja ezt. 

A neem olaj a növény belsejéből dolgozik

A legtöbb kémiai eredetű rovarölő termék azonnal, vagy igen gyorsan lebomlik, vagy az első eső lemossa a növények felületéről. Ezért állandóan permetezni kell. A másik megoldás, hogy olyan stabil szert kell használni, mely hosszú ideig megtartja a hatását, beépül a növény szöveteibe. Ez egyben azt is jelenti, hogy kémiai anyagok épülnek be, melyek mindent megmérgeznek, beleértve a fogyasztót is.

A neem olaj emberre és a háziállatokra veszélytelen, így kiváló választás a vegyszer nélküli termesztésben alkalmazott védekezésekhez.

A Neem olaj a rovarkártevők ellen bejegyzés először Növénykondicionálás-én jelent meg.

Mi a baj a levéltetvekkel?

A levéltetvek levélen, hajtáson, virágon, termésen szívogatnak. Szívásuk nyomán a levél bepödrődik, a hajtás elsatnyul, a levél, a termés deformálódik, a levél megsárgul, elhal, lehullik. A levéltetvek szivogatásukkal maguk nem fogják megölni a növényeit, de sok más problémákat okozhatnak.

Többnyire különösebb rendszer nélküli csoportokban élnek. Táplálékuk számos növény rügyeinek, friss hajtásainak, leveleinek édes nedve. Szekrétumuk, a nagy cukortartalmú mézharmat sok apró állat kiegészítő tápláléka. Egyes hangyák nemcsak összeszedik a mézharmatot, de meg is „fejik” a levéltetveket, mások pedig egyenesen szimbiózisra lépnek velük: őrzik, terjesztik a levéltetveket.

A legnagyobb gond a levéltetvekkel, hogy szívásuk nyomán sok növénybetegséget, így például vírusokat terjesztenek (vírusvektorok). A fertőzött növények fogékonyabbá válnak a bakteriális és gombás fertőzések széles skálájára is.

Mi a kovaföld?

A kovaföld egy természetes, bányászott termék. A kovaföld fő összetevői olyan aprócska élőlények maradványai: amőbák, fitoplanktonok és egysejtű életformák, amelyek a tápláléklánc legalján léteznek, és fotoszintézis segítségével a szén-dioxidot és a vizet oxigénné alakítják át. Amikor meghalnak, a tavak és folyók mélyén az iszap részévé válnak. A kovaföld az üledékes kőzet egyik formája, amely a vízi utak mentén található meg. Ez a kőzet tartalmazza a kis életformák megkövesedett maradványait – szilícium-dioxidban gazdag mikroszkopikus organizmusokat.

A kovaföld porrá őrölve a szerves kártevőirtás méreg nélküli formája. Használata ártalmatlan a nagyobb állatok számára, de a kovaföld halálos a rovarok, pókféle és más apró kerti kártevők számára.

Hogyan öl a kovaföld?

A kovaföld működésének titka kevésbé rejtélyes, mint amilyennek elsőre tűnhet.
A por alakú kőzetben lévő kovafélék szilicium-dioxid kristályai túl kicsik ahhoz, hogy nagyobb állatokat károsítson, de elég nagyok ahhoz, hogy hatással legyenek rovarvilág és a puha testű élőlények életére.

Amikor egy csúszómászó, vagy rovar érintkezésbe kerül a porral, a kovakristályok éles pereme megsérti a viaszos bevonatot a rovar külső vázán. Hasítások keletkeznek annak felületén, ami miatt a nedvesség távozik a rovar testéből. A kártevők ezután kiszáradnak és elpusztulnak.

A jó hír, hogy több kártevőt is elpusztítható használatával, többek között:
• Hangyák
• Levéltetvek
• Ágy poloska
• Csótányok
• Fülbevalók
• Bolhák
• Csipkésszárnyúak
• Csigák
• Pókok

A rossz hír viszont, hogy olyan hasznos rovarokat is elpusztít, mint a katicabogarak és a beporzók. Ezt soha nem szabad elfelejteni kovaföld használatakor. Mindig célzott kezelést kell alkalmazni, a hasznos rovarok megóvása érdekében.
Kerülni kell a kovaföld használatát virágzásban, vagy olyan kerti növényeken, amelyek vonzzák a beporzást végző rovarokat.

A kovaföld használata a levéltetvek ellen

A védekezést kezdje azzal, hogy a kovaföldet az érintett növények körüli talajra szórja. Így a kovaföld gátat hoz létre a hangyák ellen, amelyek a növényre feljutva terjesztenék levéltetveket.
Magukra a növényekre kovaföldet szórhatunk, amihez legjobb poroló eszköz használata.

Akár egy régi ecsetet is felhasználhatunk a kovaföld felvitelére. Ilyenkor enyhén le kell porolni a leveleket és a szárakat, valamint a növény minden egyéb szabadon álló részét. A kovaföld felhordását minden eső után meg kell ismételni, mert a vízzel könnyen lemosódik.

Mivel a levéltetvek inkább a levelek alsó oldalán táplálkoznak, előnyösebb a poroló eszköz használata, mivel azzal könnyebben elérhető az egyenletes kiszórás a fonáki részekre is.

A kovaföld nem azonnali gyilkos, de idővel a hatása felülmúlhatatlan a méreg nélküli védekezések sorában. Pár napos várakozást követően a komolyabb levéltetű fertőzések is megszűnnek, a levéltetvek populációja látványosan csökkenni kezd.

A A kovaföld használata levéltetvek ellen bejegyzés először Növénykondicionálás-én jelent meg.

A mezei zsurló gombaölő hatása régóta ismert. Hatása a növény ellenálló képességének javításán alapul. Tudományos kísérletek bizonyították hatását, amelyekben többek közt venturiás varasodással és lisztharmattal fertőzött alma, valamint tafrinával fertőzött őszibarack leveleit permetezték zsurlólével. A permetezést 7 naponta ismételték.

Állománykezelés permetezéssel

Megelőzésként a zsurlókivonatot tavasztól őszig kell a növényekre permetezni 7-14 napos ciklusokban. Párás időjárási viszonyok vagy erős gomba, illetve rovarfertőzés esetén rövidebb permetezési intervallumok javasoltak. A legjobb hatás száraz növényekre alkalmazva érhető el.

Nem csak a tafrinára

Gyümölcsfák (alma, őszibarack) gombák okozta betegségei (alma ventúriás varasodása – Venturia inaequalis, almafalisztharmat – Podosphaera leucotricha, őszibarack tafrinás levélfodrosodása – Taphrina deformans) ellen egérfüles állapottól (BBCH53) 50-70 %-os sziromhullásig (BBCH57), 2-6 alkalommal, a hektáronként 5 – 10 liter mezei zsurló koncentrátum 500 liter vízben kijuttatva. A kezelések között minimum 7 napos időközt szükséges beiktatni.

Bogyósokban (szamóca, málna) hajtatott és szabadföldi körülmények között szürkepenész (Botrytis cinerea), lisztharmat (Podosphaera aphanis, P. macularis), fitoftórás betegség (Phytopthora fragariae), valamint antraknózis (Colletotrichum acutatum) ellen a levélfejlődés kezdetétől (BBCH1) a termésszedést követően nyár végéig (BBCH89), 4-8 alkalommal, 5-14 naponta, 1,5 – 2%-os oldatból hektáronként 300 litert kijuttatva. A permetezések nagy léghőmérséklet mellett nem végezhetők. A kijuttatást a csapadékos időszakban javasolt végrehajtani.

Szőlőben peronoszpóra (Plasmopara viticola) és lisztharmat (Erysiphe necator) ellen a levélfejlődés kezdetétől (BBCH10) a virágzat kifejlődéséig (BBCH57), 2-6 alkalommal. A kezelések között minimum 7 napos időközt szükséges beiktatni.

Burgonyában hajtatott és szabadföldi körülmények között burgonyavész (Phytophthora infestans), alternáriás betegség (Alternaria solani) és lisztharmat (Golovinomyces cichoracearum) ellen a lombfejlődés kezdetétől 4-8 alkalommal, 5-14 naponta. A permetezések nagy léghőmérséklet mellett nem végezhetők. A kijuttatást a csapadékos időszakban javasolt végrehajtani.

Hajtatott uborkában a főszáron lévő 9. levél kiterülésétől (BBCH19) a virágzás előtti állapotig (BBCH49) gyökérrothadást és palántadőlést okozó gombák (Pythium spp.) ellen a gyökérzóna beöntözésével, 2 alkalommal illetve lisztharmat (Podosphaera xanthii, Golovinomyces cichoracearum) ellen permetezéssel, szintén 2 alkalommal. A kezelések között minimum 3 napos időközt szükséges beiktatni.

Paradicsomban alternáriás betegség (Alternaria solani) és szeptóriás levélfoltosság (Septoria lycopsersici) ellen a virágkezdemények megjelenésétől (BBCH51) az első virág nyílásáig (BBCH59), 2 alkalommal. A kezelések között minimum 14 napos időközt szükséges beiktatni.

Prunus nemzetségbe tartozó díszfákban és rózsában: diplokarponos levélfoltosság (csillagfoltosság) (Diplocarpon rosae), rózsarozsda (Phragmidium mucronatum), levélsodródást okozó gombák, moníliás betegségek, valamint lisztharmatok ellen 7 -10 napos ciklusokban javallott permetezni.

A Tafrina ellen: mezei zsurló! bejegyzés először Növénykondicionálás-én jelent meg.