Mikor stresszel a növény?

Ezt a kifejezést Selye János használta elsőként az élő szervezetek élettani válaszreakcióinak leírására, míg a stresszor kifejezést a környezeti hatásokra. Stressznek az olyan helyzeteket nevezzük, melyek megterhelést jelentenek az élő szervezet számára, és a normális működéstől való eltérést okoznak. A növényi biostimulátorok olyan hatóanyagokat és sokszor mikroorganizmusokat tartalmazó készítmények, amelyek közvetlenül aktiválják és szabályozzák a gyökér és gyökérzóna működését, valamint lombra permetezve képesek pozitívan befolyásolni a növény anyagcsere-folyamatait. Alkalmazásuk célja a tápanyagfelvétel intenzitásának, hatékonyságának javítása, a stressztolerancia növelése, a jobb termésminőség és nagyobb termés mennyiség elérése. A növényi biostimulátorok lehetnek humuszanyagok, komplex szerves anyagok, növényekben termelődő jótékony kémiai anyagok, szervetlen sók, algakivonatok, kitin- és kitozánszármazékok, anti-transzpiráns anyagok, szabad aminosavak, valamint hasznos élő mikroszervezetek.

A hőmérésklet, mint stresszor

A növényeknek is kihívást jelentenek a klimatikus változással összefüggő szélsőséges időjárási jelenségek, amelyeknek főleg a kiszámíthatatlansága okoz gondot. Az ilyenekre egyik élő szervezet sem tud rendesen felkészülni, és mindegyik számára megterhelő. A kisebb mértékű stresszhelyzeteket jól kezelik a növények, de esetenként már segítségre van szükségük. A korábbi telekhez képest alig van hótakaró, valamint a tél folyamán a fagypont alatti hőmérsékletű időszakok sem tartanak hosszú ideig. Ellenben késő tavasszal, még áprilisban-májusban is előfordul egyes éjszakákon fagypont alatti hőmérséklet, ami nagyon veszélyes a növényekre nézve hiszen az, hogy egy növény télálló, az nem jelenti azt, hogy tavasszal, rügypattanás után, vagy virágzáskor ezen a szervei is fagyállóak lennének. A fagytűrő növények akkor megbízhatóan fagytűrők, ha a hideghatás a nyugalmi időszakukban akkor éri őket, amikor ezt felkészülten várják. A késő tavaszi nagy hőingadozások, a nappali és éjszakai hőmérséklet közötti nagy különbségek kedvezőtlenek, de van, amikor a viszonylag nagy hőingadozás kedvező is lehet.

Hazánk kontinentális éghajlatán a nyári időszakban is jelentős a különbség a nappali és éjszakai hőmérsékletek között, és ez jó hatással van sok növényünk termésének az ízére. Például görögdinnye esetén a lazább szerkezetű homokosabb talajokon ízletesebb a gyümölcs, mert ez a talajtípus nappal jobban felmelegszik, éjjel jobban lehűl, azaz nagyobb hőmérséklet ingadozást okoz, ami a dinnye zamatanyagaiban is megmutatkozik.

Rengeteg káros hatás érheti a növényeket

A növények élőhelyükön különféle terheléseknek vannak kitéve, melyek fejlődésüket, szaporodásukat korlátozhatják. A növények bizonyos határok között anyagcsere folyamataikkal tudnak alkalmazkodni ezekhez a körülményekhez. Az ilyen alkalmazkodási reakcióik miatt tudnak számukra kevésbé kedvező körülmények között is fejlődni, így az életüket fenntartani. A növényi stressz az a fiziológiai állapot, amelyben a növények növekedése, fejlődése és szaporodása a környezeti terhelés miatt a genetikailag meghatározott lehetőségek alatt marad.

Stresszhatásokat természetes tényezők, de az ember is okozhat a növénynek. Természetesnek tekintjük a természeti környezet szélsőséges megváltozásait: a nagy fényintenzitás (perzselést okoz), a hőhatást, az alacsony hőmérsékletet, a hirtelen fagyot, a szárazságot, az ásványi tápanyag hiányt, a nagy só koncentrációt. De ember által okozott antropogén tényezők lehetnek a herbicidek: például egy gyomirtószeres kezelésnél, ha a szer elsodródik, azzal a termesztő is jelentős stresszhelyzetet tud teremteni.

Stresszorok lehetnek még a légszennyező anyagok, a savas eső, a talajsavanyodás, a toxikus nehézfémek feldúsulását a környezetben, vagy a fokozott UV-sugárzást. A növény parazitái, a vírusok, baktériumok, gombák, de ide soroljuk a rovarok, csigák rágása által okozott sebzéseket is, ezek mind stresszorok, amik visszavethetik a fejlődést.

Egy kis stressz-ismeret

A stressz-t kiváltó tényező hatására a növényi szervezetben lezajló folyamatok egy eseménysort indítanak el, aminek a tünetcsoportját stressz szindrómának nevezik. Az első vészreakció az, amikor a stressz tényező hatására bekövetkező terhelés miatt a normális működéstől való eltérés jelentkezik, s aminek következménye a vitalitás csökkenése. Ekkortól az anyagcsere lebontó jellegű folyamatai dominálnak a szintetizáló, felépítő jellegűek felett. Ha a növény rezisztens, akkor a helyreálláson, edződésen keresztül bekövetkezik a második fázis, az ellenállás stádiuma, ebben a védekező és alkalmazkodási folyamatok eredményeként a növény ismét normális életműködést mutat. Ilyenkor az ellenálló képessége fokozódik, a növény edzettebbé válik. A kimerülés az alkalmazkodó képességet meghaladó tartamú és intenzitású igénybevétel esetén következik be, és fokozatos leromláson át krónikus károsodáshoz, később a pusztuláshoz vezet. Ha a stresszor hatása, akár az utolsó, kimerülési fázisban is, de megszűnik, a növény képes regenerálódni.

Tűr, vagy kerül?

A stressz-válasz során a növény a hatás eltűrésére vagy kikerülésére fókuszál. A hatás eltűrése az, amikor a növény gyenge stressz esetén képes a stressz nélküli állapothoz hasonló, magas anyagcsere-aktivitást fenntartani, súlyosabb stressz esetén pedig csökkentett aktivitással működni és biztosítani a túlélést. A hatás kikerülése pedig azt jelenti, hogy extrém intenzitású stressz hatás esetén az anyagcsere-aktivitás úgy lecsökken, hogy a növény nyugvó, „alvó” állapotba kerül. A növények többsége helyhez kötött, hiszen helyváltoztató mozgásra képtelen, ezért izolálja magát ilyen módon a stresszortól. A kikerülés egyik legismertebb módja a mérsékelt égövön a lombhullatás, ami az évszakok evolúciós időtávon át tartó rendszeresen visszetérő változása következtében alakult ki.

„Nyugtatók” a növényeinknek

Egyre elterjedtebbek a különféle baktériumtrágyák, melyek azon alapulnak, hogy amennyiben a talajélet megfelelő, sok, a növény számára hasznos baktérium él a területen, a talajban, az jó hatással van a növényekre. E baktériumok a talajban felszaporodva a gyökérzet felületén több kedvező hatást is kifejtenek. Stimulálják a gyökér növekedését, nagyobb felületet biztosítanak a víz és tápanyag forgalomnak, segítik a növény tápanyag felvételét. A baktériumtrágyák kijuttatása egyszerű, de pontosan követni kell a használati utasítást, melynek lényege általában az, hogy nedves talajra kell kijuttatni, és egyből bedolgozni a készítményt, mert a száraz talajban, vagy a talajfelszínen maradók a nem megfelelő életkörülmények híján kárba vesznek. Napjainkban már többféle baktériumtrágya készítmény kapható, sőt olyan is van, ami nem tartalmaz baktérium törzseket, csak olyan anyagokat, melyek javítják a talajban amúgy is jelen lévő hasznos baktériumok életkörülményeit, kondícióját, szaporaságát.

A növénykondicionáló készítmények, vagy biostimulátorok a környezeti tényezők kedvezőtlenségéből adódó stressz-hatást csökkentő termékek. Úgy hatnak, hogy a növényt jó kondícióban tartják, ennek köszönhetően megfelelő immunválaszokat ad például az aszályra, vagy akár a fagyérzékenység is csökkenthető ezekkel. E készítmények sokszor levélen, száron, gyökéren, sőt még törzsön keresztül is képesek felszívódni, és hatást kifejteni. A kelátképző összetevők miatt sűrűbb gyökérzet fejlődik, így a tápanyagfelvétel is intenzívebbé válik. A növénykondicionálók segítik az idősebb szövetek regenerálódását, erősödik a növény természetes immunrendszere, ezzel csökkenthetők a növényvédelemre fordítandó költségek, mert sok esetben a vegyszerhasználat is csökkenthető.

Ma már számos ilyen készítmény érhető el és kísérletek szerint akár 20-30 százalékos is lehet a termésnövekedés, vagy termésmentés, amit eredményeznek. Ezek kiváló hatásúak, ám mindig nézni kell a kezelések költségét, és hogy ezekkel milyen mértékű javulás érhető el a termés mennyiségében, vagy minőségében, hiszen a jó hatás kevés, mert e plusz kezelések növelik az önköltséget, ennek pedig eladáskor az árban is realizálódnia kell(ene).

Forrás: agronapló

A Egyre többen használnak növénykondicionáló szert a kertjükben itthon is: Te kipróbálnád? bejegyzés először Növénykondicionálás-én jelent meg.

Mi is az Albit?

Az Albit hatóanyaga egy mikrobiális úton, baktériumok segítségével előállított természetes biopolimer, a poli-β-hidroxibutirát, rövidítve: PHB.

A PHB nem más, mint a talajban is megtalálható hasznos baktériumok természetes tartalék tápanyag tároló vegyülete, olyan, mint a keményítő a növények, vagy a zsír és a glikogén az állatok esetében.

Az Albit olyan többfeladatos védő- és stimulálószerként működik, mely érinti a növényéletének minden létfontosságú területét.

Az Albit növénykondicionáló alkalmazásával elérhető célok

• a Paprika / Paradicsom növények ellenálló képesség növelése a kedvezőtlen környezetei tényezőkkel szemben
• a pesticidek használatakor jelentkező stresszhatások csökkentése
• a Paprika / Paradicsom növekedésének és fejlődésének felgyorsítása
• a védelem biztosítása a betegségek ellen
• a terméshozam és bogyóméret növelése
• az érés gyorsítása
• a Paprika / Paradicsom beltartalmának javítása, vitamintartalom növelése, nitráttartalom csökkentése

Ajánlott dózis

Alkalmazás permetező öntözésnél: 100 liter öntözővízhez 10 ml Albit adagolásával.

Az Albit csepegtető öntözésnél is alkalmazható, ilyenkor 2 ml/10 liter arányú oldatot keverjünk az öntözővízhez.
Intenzív vegyszerhasználat esetén (főleg üvegházi technológiák esetében) indokolt az Albit 2 hetenkénti antidotumként (védőszerként) történő alkalmazása, maximum 10 alkalommal a tenyészidőszak folyamán.

A Albit növénykondicionáló alkalmazása paprika és paradicsom intenzív üvegházi termesztésben bejegyzés először Növénykondicionálás-én jelent meg.

Az állásfoglalásból kiderül, hogy a növénykondicionáló készítmények felhasználása szigorúbbá vált, mint a növényvédő szerek felhasználása. A növényvédő szerek esetében meghatározott a kezelések maximális száma, de nem kötelező ennyiszer kezelni. A növénykondicionáló szereknél kötelező annyi alkalommal felhasználni, amennyi alkalom a gyártói ajánlásban szerepel.

A probléma abból adódik, hogy ez az állásfoglalás most május közepén született, amikor már a termelők nagy része felhasználta a növénykondicionáló készítményt – általában egy alkalommal, pedig az engedély okiratban többszöri felhasználás szerepel – és ezt el szeretné ismertetni az AÖP-ben. Ha ez az állásfoglalás korábban a termelők tudomására jut, talán nem választották volna az adott növénykondicionáló készítményt, de ezen már változtatni nem lehet.

Ez a probléma nagyon sok növénykondicionáló szert érint. Eddig ez nem volt gond, mert a növénykondicionáló szerek kijuttatásának gyakoriságát szinte minden gyártó cég a gazdálkodókra bízta, a megfelelő dózis betartásával, legfeljebb ajánlásokat fogalmazott meg.

Felhívjuk a felhasználók figyelmét, hogy a fentiek figyelembevételével csak a kiadott állásfoglalásnak megfelelően kijuttatott termékeket írják be az Agrár-ökológiai Programban felhasznált növénykondicionáló termékek közé.

Az útmutatót teljes terjedelmében az alábbiakban ismertetjük:

A KAP Nemzeti Irányító Hatóság 4/2023. sz. közleménye az Agro-ökológiai Programban (AÖP) felhasznált mikrobiológiai készítmények, kondicionálók és biológiai ágensek engedélyokirat szerint kijuttatandó mennyiségeiről.

A 15/2023. (IV.19.) AM rendeletben szabályozott Agro-ökológiai Program (a továbbiakban: AÖP) egyes gyakorlataiban kijuttatandó mikrobiológiai készítmények, talaj- és növénykondicionálók, nitrogénmegkötő készítmények, valamint biológiai ágensek körét a KAP Nemzeti Irányító Hatóság 3/2023. sz. közleménye határozza meg.

Amint azt a rendelet 14.§ (2) bekezdésének c) pontja, 15.§ (2) bekezdésének c) pontja, 27.§ (2) bekezdésének c) pontja, 28.§ (2) bekezdésének c) pontja, valamint 29.§ (2) bekezdésének c) pontja egyaránt rögzíti, az egyes készítmények kijuttatása kizárólag akkor fogadható el az adott AÖP gyakorlat teljesítéseként, ha azt minden tekintetben az engedélyokiratnak megfelelően használták fel.

Az engedélyokiratok sok esetben egyetlen konkrét dózis helyett kijuttatható dózis-tartományokat határoznak meg – minimum és maximum értékekkel –, akár felhasználási növénykultúránként eltérőeket. Ugyanígy a kezelések száma is változhat az engedélyokiratban rögzített értékek között. Gyakori, hogy az engedélyokirat szóhasználatában az „ajánlott” kifejezés jelenik meg; akár a dózis, akár a kezelések száma tekintetében.

Ezek a dózisok és kezelésszámok azonban ugyanolyan kötelező paramétereknek tekintendők az AÖP gyakorlatainak teljesítése keretében, mint bármely más szabály.

Az engedélyokirat ugyanis ellenőrzött körülmények között elvégzett, objektív hatásossági és hatékonysági vizsgálatok eredményein alapul. Ennélfogva az egyetlen hivatalos dokumentum, amihez a gyakorlati felhasználást igazítani kell. Az engedélyokiratban foglaltaktól eltérni akkor sincs lehetőség az AÖP-ben, ha a gyártó vagy a forgalmazó erre kifejezett javaslatokat fogalmaz meg.

Amennyiben például egy készítmény 2-4 kezelést és kezelésenként 10-30 liter/hektár dózist határoz meg, úgy az AÖP keretében akkor fogadható el teljesítésként a készítmény kijuttatása, ha legalább 2 alkalommal és alkalmanként legalább 10 liter/hektár dózissal juttatták ki a megfelelő kultúrában.

Amennyiben az engedélyokirat napszakra, évszakra, a kijuttatás technológiájára vagy bármely egyéb körülményre nézve további előírásokat fogalmaz meg, úgy azokat maradéktalanul be kell tartani.

Fokozott figyelmet kíván a termelőtől, hogy bizonyos – jellemzően őszi vetésű – kultúrákban történő felhasználás során a készítmények engedélyokirata úgy határozza meg a kezelések számát és időzítését, hogy azok egy része a vetés évére, míg fennmaradó része a vetést követő évre kell hogy essen. Az AÖP gyakorlatok azonban az igénylés naptári évére vonatkoznak; így kizárólag azok a kezelések vehetők figyelembe, amelyeket az igénylés évében végeztek el.

Ha például egy növénykondicionáló készítményt 2-4 alkalommal szükséges kijuttatni egy őszi búza kultúrában a kelés és a virágzás közötti időszakban, akkor a kérelmezés évében legalább 2 kezelésnek kell történnie, de a búza teljes vegetációs idejében a kezelések száma nem haladhatja meg a 4-et.

Különleges helyzetet jelent, amikor egy készítmény (pl. biológiai ágens) növényegészségügyi okokból ún. szükséghelyzeti engedélyt kap olyan felhasználásra, ami az eredeti engedélyokiratában nem szerepel. Természetesen az ilyen készítmény-felhasználás is elfogadható lehet az AÖP megfelelő gyakorlatában, ha a termelő maradéktalanul betartja a szükséghelyzeti engedélyben foglaltakat, s a készítmény szerepel a KAP Nemzeti Irányító Hatóság 3/2023. sz. közleményében közzétett listán.

A Útmutató a NÉBIH által engedélyezett növénykondicionáló készítmények használatához bejegyzés először Növénykondicionálás-én jelent meg.

A növénykondicionáló szereket általában a termelők a növényeket ért stressz kezelésére használják. Ha valami probléma van, fagykár, hideg, növényvédő szer elsodródás, stb., ami a növények fejlődését hátrányosan érinti, akkor veszik elő ezeket a készítményeket.

Normál körülmények között, ha nincs semmi probléma, a növénykondicionáló szerek használata nem eredményez 5-10%-nál nagyobb terméstöbbletet. Ha úgy állítjuk be a kísérleteket, hogy előtte stresszt okozunk a növényeknek és kezeljük ezen növények egy részét, a kezelt növények növekedése és termése jóval meg fogja haladni a kezeletlen növényekét.

A növényeket ért stresszfaktorok káros hatása és a növénykondicionálók használata során fellépő folyamatok jól mérhetők. Dr. Pónya Zsolt a MATE kaposvári kampuszának kutatója foglalkozik ezzel a kérdéskörrel, aki a kísérletei során ezeket a folyamatokat pontosan leírja és mérni is tudja.

A növénykondicionáló szerek használata mindig okszerű, akkor permetezünk, ha szükség van rá

A növénykondicionáló szerek használata mindig okszerű, akkor permetezünk, ha szükség van rá. A probléma abból adódik, ha e szerek használatát növénytermesztési technológiai elemnek tekintjük és pontot adunk az AÖP-ben a használatukért. Ezzel azt sugalljuk, hogy a növénykondicionáló szerekkel akkor is kell permetezni, ha nincs probléma és nincs stressz. Ekkor viszont ne várjunk csodát, mert a terméstöbblet nem fogja meghaladni az 5-10%-ot.

Ha valami egészséges, minden jól megy, van víz és tápanyag, nem csináltunk hibát, akkor ezt már nagyon nehéz fokozni. Ha viszont probléma van, akkor a növénykondicionáló szerek használatával látványos lehet a segítség.

Nem elégséges engedélyezési kísérletek?

Mivel az engedélyezési kísérletek során nem provokálnak stresszt a növénynek, így nehéz megállapítani, hogy melyik készítmény, milyen mértékben és milyen típusú stresszt tud jól kezelni. A termelők ezeket a készítményeket kipróbálva véleményt mondanak, látják az eredményeket és tudni fogják, hogy mely készítményt, mikor és hogyan kell használni. Ehhez idő és tapasztalat kell.

A természetben el kell fogadnunk, hogy nem tudunk mindent meghatározni és szabályozni, még akkor is, ha néha azt hisszük, hogy igen és ez alól a növénykondicionáló szerek sem kivételek.

Forrás: Agronapló

A Növénykondicionáló szerek – okszerű kezelés, vagy technológiába illesztés? bejegyzés először Növénykondicionálás-én jelent meg.

Fontos, hogy a növény fel legyen töltve tápelemekkel, mert így tud gyorsan reagálni a külső károsító tényezőkre. Célszerű a növényeket lombon keresztül kezelni annak érdekében, hogy ellenállóbbak legyenek a káros behatásokkal szemben. Erre kiválóan alkalmasak a növénykondicionáló készítmények.

Évről évre fontosabb feladattá válik a növényállomány megfelelő támogatása, hogy az a stressz által okozott hatásokra sikeres válaszokat tudjon adni, és a terméseredmények ennek függvényében ne csökkenjenek.

Konkrétan hogyan erősíti a növénykondicionáló a növényt?

1. A megfelelő gyökérzet kialakítása. Ezt olyan készítményekkel érhetjük el, amelyek összetétele a gyökér fejlődését stimulálja. Minél nagyobb, szerteágazóbb és erősebb a gyökér, annál jobban tud teljesíteni a tápanyagért folytatott harcban. Kiemelten fontos hatóanyagok ezekben a termékekben a nitrogén, a foszfor és a cink, valamint az egyéb, ezek hatását felerősítő stimuláns anyagok.

2. A növény vegetatív növekedésének a serkentése. A növények vegetatív fejlődése a csírázástól a virágzás kezdetéig tart. Célunk a megfelelő lombtömeg kialakítása, és általában a fotoszintézis magas szinten tartása. Ha ugyanis nő a fotoszintézis aktivitása, javul a kondíció, jobb a növény egészségügyi állapota, jobban meg tud birkózni a stressz okozta helyzetekkel, ahogyan a kórokozókkal és a kártevőkkel is.

3. A terméskötődés javítása. Olyan anyagokat juttatunk ki, amelyekre a virágzás során a legnagyobb szükség van (pl. növényi aminosavak), illetve amelyek támogatják a termékenyülést követő intenzív sejtosztódást.

Az AÖP is jutalmazza a növénykondicionáló használatát

A növénykondicionáló használata pontot hoz az Agrár-ökológiai programban!

Ha a szántóterületek legalább 50%-án növénykondicionáló, talajkondicionáló vagy N-megkötő készítményeket alkalmazunk, 1 pontot szerzünk. A feltétel rugalmas, mert nem azt jelenti, hogy egyféle készítménnyel kell kezelni a terület 50%-át, mi magunk választhatjuk ki azokat az okszerű kezeléseket, amelyekből a legtöbbet profitálhatjuk.

Arra azonban figyelnünk kell, hogy az alkalmazott készítmény engedélyokirata szerint is talaj-, illetve növénykondicináló legyen. 

Összegezve

A növénykondicionáló segít a növényeknek átvészelni az időjárási viszontagságokat, a stressz helyzeteket, a tápanyaghiányt és gyorsítja a stressz utáni regenerációt. A nagyobb, jobb minőségű termés eléréséhez, a betegségnek és tápanyaghiánynak ellenállóbb növények termesztéséhez mindenképpen ajánlott a megfelelő növénykondicionáló készítménnyel történő kezelés. 

Forrás: Hírös Agrária

A Növénykondícionáló készítmények a környezeti stressz ellen bejegyzés először Növénykondicionálás-én jelent meg.

A tradicionális gyógynövények növénykondícionálás és termésnövelés területén tapasztalható hatásairól mind több és több tudományos teszt és kísérlet lát napvilágot. A téma igazi reneszánszát éli nem csak a kiskerti biotermesztés, de a szántóföldi nagyüzemi növénytermesztés területén is.

A következőkben egy 2022-ben publikált anyagot szeretnénk megosztani, ami a tavaszi kezelésekhez rendkívül időszerű:

HIRDETÉS

A A növénykondícionálás tradícionális gyógynövényei bejegyzés először Növénykondicionálás-én jelent meg.

Mutatjuk mivel:

Az általunk is tesztelt Balance System Product Family REGEN L&T NOVA az Agro-ökológiai Program (AÖP) során kiválóan használható talajkondícionáló, baktérium és fermentált gyógynövénykivonatot tartalmazó biostimulátor.

A gyártó a már 2015. óta engedéllyel rendelkező Balance System Product Family REGEN márkanevű, szennyezett területek mentesítésére szolgáló termék felhasználásával és egyéb kiegészítőkkel létre hozott új talaj és növénykondicionáló, biostimultor terméke, mely a Balance System Product Family REGEN L&T NOVA márkanevet kapta.

Alapanyagok:
Élő baktériumflóra mellett fokhagyma és fekete nadálytő gyökér fermentált kivonata, valamint Dudarit, Alginit mikroörlemény, Bio ricinus olaj.

Felhasználás:
Szántőföldi és kertészeti kultúrákban talajkezelésre, 30 liter/ hektár dózissal.

A termék ökotermesztésben is engedélyezett, rendelkezik a Biokontroll minősítéssel.

Tesztek

Két egymást követő évben végezték el a talakondícionáló biostimulátor vizsgálatát melyek nagyon jó eredményeket hoztak.

A vizsgálatokat két fajta technológia alkalmazásával kivitelezték:

1. az egyik alkalmazási módnál a talaj előkészítéskor 30 liter/hektár dózissal évente egy alkalommal
2. a másik alkalmazási lehetőség a növény termesztési ciklusa alatt 6 alkalommal, alkalmanként 5 liter/hektár dózissal történő kijuttatás.

Mivel mindkét alkalmazás megfelelő eredményt produkált, így a termelő azt választhatja a biostimulátor kijuttatásához, amelyik a legköltséghatékonyabban illeszthető alkalmazott technológiájába. A kijuttatáshoz mindig a termelő által már megszokott vízmennyiséget lehet használni, ezáltal ez sem jelent többlet erőforrást.

Ipari sárgarépa kísérlet

A kísérlet 3 hektáros földterületen lett kivitelezve. A területet elfelezték, felét kezelték a Balance System Product Family REGEN L&T NOVA márkanevű biostimulátor és talajkondicionáló permetező szerrel. Az ajánlott 30 liter/hektáros dózist figyelembe véve a kezelt területre (1,5 ha) 45 liter NOVA termék lett kijuttatva, 880 liter vízzel keverve. Ezt követően azonnal bedolgozásra került a felső 10-15cm-es rétegbe.

A kezelt és kezeletlen terület is azonos növényvédelmet kapott, az eltérés csak a kezelt terület talajoltása volt.

Külön időpontban történt a kezelt és kezeletlen területeken a répa betakarítása így mérni lehetett a két terület közötti mennyiségek eltérését. A kezeletlen területről 65 115 kg, míg a kezelt területről 70 980 kg ipari répa került betakarításra. Ez 5 865 kg többletet jelent a kezelt terület javára.

Ipari sárgarépa kísérlet a második évben

A második évben is sor került a sárgarépa talajoltási teszt elvégzésére. Kijuttatás szántóföldön, a fronthidraulikán lévő permetezővel történt 30 l/ha dózisban, művelőeszköz szélességben és egymenetben bedolgozásra került.

A biostimulátor és talajkondícionáló tesztje az alábbi adatokat eredményezte:

– Bakhátak száma: 168
– Kezelt bakhátak: 62
– Kontrol bakhátak: 106

– Betakarított összes termés: 15 3315 kg
– Kezelt terület termés: 61 250 kg
– Kontroll terület termés: 92 065 kg

– Kezelt terület átlag: 61250 : 62 = 987,9 kg / bakhát
– Kontroll terület átlag: 92065 : 106 = 868,5 kg / bakhát

Azonos bakhát számmal számolva (62 bakhát) a kezelt területről 7 403 kg sárgarépa többlet volt betakarítható.

A területet kezelő növényorvos gyakorlati tapasztalatai a termék használatakor:
 

– Homoktalajon nőtt a hozam, a szár maradványok bomlása javult.
– Magasabb humusz tartalmú homokos vályogtalajon a talaj szerkezete, szemcsézettsége javult, a növények jobban fejlődtek.
– Talajélet regenerálására, talajkolloidokhoz kötődött, a növények számára elérhetetlen tápelemek felszabadítására alkalmazható, így csökkenthető a kijuttatandó foszfor, kálcium tartalmú műtrágyák mennyisége.
– Sárgarépa kísérletben a kezeletlen kontrollhoz képest nőtt a hozam, 9-10 % terméstöbblet mellett a jobb minőség, és osztályozottság is látható volt.

A Balance System Product Family REGEN L&T NOVA biostimulátor és talajkondícionáló terméket saját ültetőládás kísérletben is kipróbáltuk, mely szintén remek eredményt hozott lsd. korábbi cikkünket.

A Talajkondícionálás? Mutatjuk a tökéletes megoldást! bejegyzés először Növénykondicionálás-én jelent meg.

Huminsav kontra Baktériumtrágya – az eredeti elképzelés

Eredetileg egy Huminsav kontra Baktériumtrágya vizsgálatot szerettünk volna kivitelezni, hogy választ tudjunk adni arra a kérdésre, hogy a talajkezelés során a Huminsav tartalmú szereknek, vagy a Baktérum kultúrákat tartalmazó Baktériumtrágyáknak van-e inkább létjogosultsága.

Be is állítottuk a 3 ültetőládát, egy Huminsav tartalmú szerrel kezeltet, egy élő Baktérumflórával rendelkező Baktériumtrágya készítménnyel kezeltet és egy Kontrolt.

Pár nappal a beállítást követően hozzánk került a Balance System Product Family Talaj- és Növénykondícionáló termékcsalád gyártójának talajkondícionálás célirányú készítménye a Balance System Product Family REGEN L&T NOVA.
Bár már pár napos késésben voltunk beállítottunk egy negyedik ültetőládát is, amit a BSPF REGEN L&T NOVA talajkondícionáló szerrel kezeltünk.

A 14. napon történt szemrevételezés minket is meglepett.

A Huminsav tartalmú minta és a Baktériumtrágya használatával kezelt minta is jobb képet mutatott, mint a Kontroll.
A 4 nappal később indított Balance System Product Family REGEN L&T NOVA talajkondícionáló szerrel kezelt ültetőládában lévő állomány viszont szinte kilőtt a többi minta közül és olyan képet mutatott, mintha a többihez képes nem később, hanem korábban történt volna az ültetés. A növények nem csak nagyobbak és erősebbek voltak, de a kelési arány is sokkal jobbnak mutatkozott, akár a Huminsav, akár a Baktériumtrágya készítményhez viszonyítva. A különbség magáért beszélt!

A Balance System Product Family REGEN L&T NOVA egy olyan kombinált talajkondícionáló, melyben a hasznos baktériumok magas száma mellett a baktériumkultúrával fermentált gyógynövények kivonatai is megtalálhatók. Az egyik ilyen összetevő a Fekete Nadálytő, ami gyökeresedést, magindulást segítő hatásáról már régóta ismert. Ezen túlmenően az ásványianyag és mikroelem tartalomról a BSPF REGEN L&T NOVA összetevői közt jelentős mennyiségben megtalálható ásványi kőporok keveréke gondoskodik.

Megállapíthatjuk, hogy a megfelelő ismeretekkel és népies tudással felvértezett termékgyártó a gondosan összeválogatott alapanyagokból összerakott és megfelelő baktériumkultúrával történő fermentációval életre keltett termékével találkoztunk, amit bátran ajánlunk akár kiskertes, akár szántóföldi taljkondícionáláshoz.

A Huminsav, Baktériumtrágya és Fermentált gyógynövénykivonat teszt bejegyzés először Növénykondicionálás-én jelent meg.

A Kísérlet beállítása a kb. 100 ha területű egybefüggő vetőmag előállítású napraforgótábla egy közösen kijelölt, homogénnek tűnő részében történt.

A kísérlet során két kezelési időpontot alkalmaztunk:

első kezelés 2022.06.28-án
és
második kezelés 2022.07.12-én.

Szemrevételezés és első mintavétel 2022.08.01-én

A vetőmagnemesítő cég munkatársával közösen szemrevételezésre került a kísérleti terület és külön-külön az egyes parcellák. Az egész terület homogén képet mutatott, mind magasság, mind tőszám tekintetében. A területen megjelent enyhébb, barnulást okozó fertőzés is egyenletes eloszlást mutatott.

Az egyes parcellákat a drón kontrollerével, a kontroller képernyőjén fél méteres pontossággal mutatott helymeghatározás és az abban rögzített parcellakijelölések összevetésével azonosítottuk.
Minden egyes parcella esetében annak középpontjáig haladtunk, ami apasorokra esett. Az apasoroktól 2-3 sorral távolabb lévő sorokból 2 x 5 mintát vizsgáltunk. Mintának 5 – 5 egymás melletti növényt választottunk azokon a részeken, ahol láthatólag nem volt tőkimaradás, vagy egyéb, külső hatás miatti hiány.

A 2 x 5 db-os mintában szemrevételezéssel történt a termékenyülés becslése, meg lett mérve a tányérátmérő, illetve a második 5 darabos minta középső 3 tányérját leszedtük és azok a telekgerendási üzembe lettek küldve kaszatszám meghatározásra.

Az adatok kiértékelésénél megállapítható, hogy az egyes szerek és a kontroll között kisebb különbségek adódtak, mint az egyes parcellákon belüli minták esetében meglévő eltérések. Ezek alapján jelentős, kiugró különbséget megállapítani nem lehet egyik szer javára sem.

Reprezentatív mintavételezés 2022.08.15-én

A mintavételezés a teljes tábla desszikálását követően az vetőmagnemesítő cég munkatársával egyeztetett időpontban történt.
A mintavételezés során a parcellák elhelyezkedését és azokban saját pillanatnyi helyzetünket a drón kontrollerének segítségével állapítottuk meg.

A parcella középső részét meghatározva, attól a kezelések során tapasztalt széljárással ellentétes irányban, az apasoroktól 3-4 sornyi távolságra történt a mintavétel. Így a minták biztosan megfelelő mennyiségű kezelést kaptak, illetve az apasorok közelsége nem volt befolyással a termékenyülésre.

A kezelt parcellákból és 3 kontrollparcellából reprezentatív mintának 10 – 10 tányért szedtünk le. Azok kiválasztásához az előzőek szerint behatárol területen olyan egymás utáni növényeket kerestünk, ahol láthatóan nem volt tőszámkimaradás, vagy egyéb külső hatásra történt károsodás. Az így kiválasztott sorból 10 egymás utáni tányért szedtünk le mintának és szállítottunk el kiértékelésre.
A kiértékelés során az egyes parcellák mintáit külön-külön vizsgáltuk.

A vizsgálat során megmértük a tányérátmérőket, minden tányérból egyenkénti ellenőrzéssel kivettük a megtermékenyült magokat (a megfelelő bélzettel rendelkező kaszatokat), meghatároztuk azok tányéronkénti darabszámát és tömegét, illetve ezekből az adatokból meghatároztuk az átlagos ezermagtömeget.

Megvizsgáltuk a termékenyülést a kontrollparcellákról szedett minták átlagához viszonyítva. Különös figyelmet fordítottunk a tányérok közepén lévő szemek termékenyülésére.

A tányérokból vegyesen kiszedtünk 35-40g kaszatot, amit csírázásvizsgálatra elküldtünk az vetőmagnemesítő cég vizsgálati laboratóriuma részére. A mintavételezés során nagyon meleg, napos idő volt, viszont pár nap múlva időjárásváltozás történt és a jelentős eső miatti párásodás pár mintatányéron befülledést okozott. A beküldött mintában csak olyan szemeket küldtünk, melyeket ez nem érintett.

A minták egyidejű értékelése alapján az egész állományra elmondható, hogy nagyobb, jelentős különbségek nem jelentkeztek az egyes szerek között, illetve a kontrollhoz képest. Az egyes parcellákhoz tartozó mintákban nagyobb szórás mutatkozott, mint a szerek közötti, vagy a kontrollhoz képest megfigyelhető eltérések.

Pár mintánál azonban megfontolásra okot adó megfigyeléseket tehetünk:

A termékenyülés szemrevételezéssel történő vizsgálatakor a termékenyülési átlaghoz képest az emBIO esetében kettő, a HumicQuattro esetében egy parcellánál jobb termékenyülést mutató mintákat találtunk. Az Atonic egy parcellájánál pedig kicsit jobb képet mutatott a termékenyülés.

A Trainer mind a három parcellájánál az átlaghoz képest nagyobb szemeket, két parcella esetében pedig ezen túlmenően nagyobb tányérátmérőt is megfigyeltünk. A Flavo Plant egy parcellája esetében szintén nagyobb szemméretet találtunk. Az adatok alapján ezekben a mintákban az átlagos ezermagtömeg is nagyobb értéket mutatott. Viszont ezekben az esetekben a termékenyült szemszám (bélzettel rendelkező kaszatszám) az átlaghoz képest kevesebb volt.

Az Albit esetében az átlaghoz képest kisebb szemméretet, ugyanakkor az átlaghoz képes nagyobb szemszámot mutattak a minták.

Összegzés és javaslattétel

A kísérleti feladat elvégzése a drónos kijuttatással a kisparcellák esetében is sikerrel megoldható. A drón 24 műholdkapcsolata és az azokból kapott helymeghatározás és területkijelölés tökéletesen működik, nincs szükség kézi karózásra a parcellák kijelöléséhez, kezeléséhez, kiértékeléséhez, a parcellák beazonosításához. A teljes kísérleti terület négy sarokpontját jelöltük fehér karókkal, ami a külső, kontroller nélküli beazonosításhoz volt csak szükséges.

A drón alkalmazása óriási segítséget jelentett több szer egyidejű vizsgálatában, a kezelések elvégzésében.
A kísérlet során kapott eredmények és megfigyelések alapján elmondható, hogy az egyes szerek mintáiban mért szórás legalább akkora volt, mint a szerek és a kontroll között mért eltérések. Kiugró, jelentősen eltérő eredményt az átlaghoz képest egyik vizsgált paraméter esetében sem lehetett megfigyelni.

Kisebb eltérések azonban mutatkoztak, amik okot adnak a további vizsgálódásra.

Ezen eltérések közül kiemelendő az EM baktériumkészítmény (emBIO) jobbnak ítélt termékenyülése, valamint az aminosav készítmény (Trainer) tányérátmérő és szemméret (kaszatméret) növelő hatása. Szintén kiemelendő az Albit szemszám (kaszatszám) növelő hatása.

Javasoljuk ezeknek a szereknek az együtt alkalmazott – kombinált használattal – nagyobb területen történő kipróbálását, kísérleti beállítását.

NOVENYKONDI.HU 2022.09.08.

A Növénykondicionáló szerek vizsgálata vetőmagcélú Napraforgóban bejegyzés először Növénykondicionálás-én jelent meg.

Mik azok a mikotoxinok?

A mikotoxinok olyan mérgező anyagok, amelyeket különféle, gabonákat is fertőző gombafajok termelnek. Mint nevük is mutatja toxinok – azaz mérgek. Jelenlétük jelentős kockázatot jelent a fertőzött gabonát fogyasztó emberek és állatok egészségére. A legtöbb takarmányként hasznosított gabonafélében előfordulnak, így az állattenyésztési ágazatban is jelentős gazdasági veszteségeket okoznak.

A mikotoxinok története a középkorig vezethető vissza, ekkor dokumentálták először emberek és állatok penészmérgezéses eseteit. Sokáig nem fordítottak komolyabb figyelmet a lokális esetekre, azonban a 20. században kezdték szélesebb körben is vizsgálni jelenlétüket, mint komoly egészségügyi és gazdasági fenyegetést.

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) adatai szerint manapság a mikotoxinokat tartják az élelmiszer- és takarmánytermékek egyik legfontosabb szennyezőanyagának, a becslések szerint a világ élelmiszereinek akár egynegyede is tartalmaz mikotoxinokat.

Mai ismereteink szerint több, mint 250 olyan gombafaj létezik, melyek több száz különböző mikotoxint termelnek. Ezek közül a trichotecének, az aflatoxinok, a patulin, az ochratoxinok és a zearalenon a leggyakoribbak és a legveszélyesebbek az emberi és állati egészségre, súlyosabb esetben akár halált is okozhatnak. Ismertebb fajok például az Aspergillus ochraceus és a Penicillium viridicatum, melyek az ochratoxinok termelői.

Mikotoxinok és az EU szabályozás

A mikotoxinok élelmiszerekben és takarmányokban való széles körben történt elterjedése indokoltá tette a mikotoxinok szintjére vonatkozó szabályozás bevezetését.

Az Európai Unióban (EU) a T-2 toxin megengedett legnagyobb koncentrációja az élelmiszerekben 0,1 mg/kg. Ezt a határértéket az 1881/2006 számú EU-rendelet határozza meg, és célja, hogy megvédje az emberi egészséget az e mikotoxinnak való kitettség lehetséges káros hatásaitól.

A deoxinivalenol (DON), más néven vomitoxin, megengedett legnagyobb koncentrációja az élelmiszerekben az Európai Unióban (EU) az élelmiszer típusától függően különböző szinteken van meghatározva. Az 1881/2006-os EU-rendelet értelmében az emberi fogyasztásra szánt gabonafélék és gabonaalapú termékek határértéke általában 750 μg/kg, de a konkrét határértékek eltérőek lehetnek a különböző élelmiszer- és élelmiszertermékek esetében. Például a feldolgozatlan gabonafélék határértéke magasabb, 1250 μg/kg, míg a feldolgozott gabonaalapú élelmiszerekre és takarmányokra alacsonyabb, 500 μg/kg.

Az aflatoxinok határértéke a földimogyoró és a dió kivételével 8 μg/kg. A földimogyoró és a dió esetében a határérték alacsonyabb, 2 μg/kg. Ezeket a határértékeket a fogyasztók egészségének védelme és annak biztosítása érdekében határozták meg, hogy az EU-ban az élelmiszerek emberi fogyasztásra alkalmasak legyenek.

A fumonizinek esetében az élelmiszer- és takarmánytermékekben megengedett legnagyobb koncentrációja a feldolgozatlan kukorica esetében 4000 μg/kg, a közvetlen emberi fogyasztásra szánt kukorica esetében 1000 μg/kg.

Albit – a biztató lehetőség

Az Albit alkalmazását több esetben vizsgálták külföldi kísérletek során, azzal a céllal, hogy megállapítsák az Albit hatását a betakarított gabona mikotoxin-tartalmára.
Az elsődleges kutatási eredmények szerint az Albit ajánlott dózisban történő alkalmazása csökkenti az ochratoxin és a trichotecének jelenlétét.

A részletesebb vizsgálatokat zabon végezték, mely szinte feldolgozatlan formában kerül emberi és állati fogyasztásra. A zab abból a szempontból is jó vizsgálati alany, mert a korábbi tapasztalatok alapján a toxinok koncentrációja magasabb a zabban, mint más gabonafélékben.

2012-ben részletes kísérletet végeztek a kísérleti zabtáblán különböző Albit dózisokat alkalmazva. Az Albit csávázószerként különböző, 10 – 100 ml/tonna dózisokkal használták, majd a kelés szakaszában állománypermetezéssel is juttattak ki Albit oldatot. Az Albit hatásának vizsgálatához a legveszélyesebb mikotoxinokat (T-2, HT-2, DON és ochratoxin A) választották ki értékelésre.

Az eredmények azt mutatták, hogy az Albit alkalmazása 8-12%-kal növelte a zab termését a 3,55 t/ha kontrollhoz képest.
Nagyon csekély mértékben (1-2%) figyelték meg a területen olyan, jellemzően a zabban előforduló betegségek, mint például a levél vörösbarna foltosodása és a Septoria levélfoltosság.

A gabona jelentős mikotoxin-szennyezettsége ellenére (kb. 1 mg/kg), az Albit alkalmazása segített csökkenteni a gabona betakarításkori mikotoxintartalmát. A csökkenés az Albit kezelés nélküli kontorllhoz képest 25% és 71% között mozgott.

Albit kísérlet kukoricában – kimutatható mikotoxin csökkenés

Olaszországban két egymást követő évben, 2021-ben és 2022-ben vizsgálták az Albit mikotoxin csökkentő hatását kukorica esetében.
A kísérlet során a Deoxinivalenol (DON), Aflatoxin B1, Aflatoxin B2, Aflatoxin G1, Aflatoxin G2, Fumonizin B1 és Fumonizin B2 koncentrációját mérték az Albit -tal kezelt és a kezeletlen kontroll csoportok betakarított kukorica szemterméseiben.

A 2021-es vizsgálatban a deoxinivalenol (DON) koncentrációja 166 μg/kg volt a kontrollcsoportban és 0 μg/kg az Albit kezelést kapott csoportban. Az aflatoxin B1 3,7 μg/kg mennyiségben volt jelen a kontrollcsoportban és 0 μg/kg az Albit -tal kezelt csoportban. Az Aflatoxin B2 koncentrációja 0,5 μg/kg volt a kontrollcsoportban és 0 μg/kg az Albit -tal kezelt csoportban. Nem volt kimutatható Aflatoxin G1 vagy Aflatoxin G2 sem a kontroll, sem az Albit -tal kezelt csoportban. A Fumonizin B1 koncentrációja 5803 μg/kg volt a kontrollcsoportban és 5237 μg/kg az Albit -talkezelt csoportban. A Fumonizin B2 koncentrációja 1962 μg/kg volt a kontrollcsoportban és 1790 μg/kg az Albit -tal kezelt csoportban.

A 2022-es vizsgálatban a deoxinivalenol (DON) koncentrációja 317,6 μg/kg volt a kontrollcsoportban és 0 μg/kg az Albit -tal kezelt csoportban. Nem volt kimutatható Aflatoxin B1 vagy Aflatoxin B2 sem a kontroll, sem az Albit -tal kezelt csoportban. Nem volt kimutatható Aflatoxin G1 vagy Aflatoxin G2 sem a kontroll, sem az Albit -tal kezelt csoportban. A Fumonizin B1 koncentrációja 1589 μg/kg volt a kontrollcsoportban és 391 μg/kg az Albit -tal kezelt csoportban. A Fumonizin B2 koncentrációja 321 μg/kg volt a kontrollcsoportban és 0 μg/kg az Albit -tal kezelt csoportban.

A 2021-ben végzett olaszországi kukoricakísérlet eredményei:

A 2022-ben végzett olaszországi kukoricakísérlet eredményei:

A vizsgálatok alapján megállapítható, hogy az Albit hatékonyan csökkentette egyes mikotoxinok, különösen a deoxinivalenol (DON) és a fumonizin B1 és B2 koncentrációját a kukoricaszemekben.

Bár világszerte egyre nagyobb problémát okoznak a mitotoxinok és jelenlétük a gabona termőterületeken egyre aggasztóbb, biztató kísérleti eredmények azt mutatják, hogy az Albit alkalmazása csávázószerként és kelés utáni lombtrágyaként jelentősen csökkenteni tudja a kockázatot.

A Mikotoxinok a gabonában – van megoldás! bejegyzés először Növénykondicionálás-én jelent meg.