A drónok használata egyre szélesebb körben terjedt már el a magyar agráriumban is, a sok célra használható repülőszerkezetekkel most leginkább a növényvédelemben, permetezés után érdeklődnek a gazdálkodók. Hogy ez a munkafolyamat szakszerű legyen és a szabályokat is be lehessen tartani, Jordán László, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Növény-, Talaj- és Agrár-környezetvédelmi Igazgatóságának (NTAI) igazgatója adott szakszerű tanácsokat az idei PREGA-n.
Sokan úgy gondolják, és még néha az erről a munkáról készített képek is ezt sugallják, hogy a drónok használata növényvédelemben tulajdonképpen gyerekjáték, mert a drón irányítására még egy gyerek is képes – mondta bevezetőjében a Nébih igazgatója, hozzátéve, hogy mindez azonban nem igaz, a drónok növényvédelmi alkalmazásához elengedhetetlen a magas fokú szaktudás. A drónhasználathoz ezen a területen alapvetően három dolog szükséges: a drón, a növényvédő-szer, valamint a megfelelő jogszabályi környezet. Ahhoz, hogy a permetező drónt a lehető legcélszerűbben lehessen használni, ki kell választani azt a típust, amellyel a permetezést végezni szeretnénk. Nagyon sok típusú ilyen munkaeszköz áll rendelkezésre, amiből ki lehet választani az aktuális munkára legmegfelelőbbet.
Egy dolog azonban közös kell, hogy legyen bennük, azaz mindenféle és fajta permetező drónnak rendelkeznie kell típusminősítéssel.
Ez azt jelenti, hogy olyan vizsgálatra kell vinni a repülő eszközt, amelynek során a szakemberek ellenőrzik, hogy megfelelő minőségű munkavégzésre alkalmas-e a drón mind a hatékonyságot mind pedig a környezetvédelmi szempontokat figyelembe véve. Ezt a minősítést a drón forgalomba hozatala előtt kell elvégezni. Ezért ezt a feladatot a kereskedőknek kell elvégezniük az adott típus első magyarországi forgalomba hozatala előtt. Mindez nem egy új történet – hívta fel a figyelmet a szakember –, mivel régóta van, és kötelező is a típusminősítés a permetező gépekre, csak a drónokra nem volt érvényes szabvány. Nem volt kidolgozott követelményrendszer, így a drónok típusminősítése nem is működött sokáig.
Mára azonban a szakemberek kidolgozták a követelményrendszert, és az kikerült a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) honlapjára, mert ez az az intézmény, ami a növényvédelmi drónok típusminősítését végzi mint a Mezőgazdasági Gépesítési Intézet jogutódja. Amennyiben a MATÉ-tól az adott permetező dróntípus megkapta a tanúsítást, attól kezdve lehet ezt a típust Magyarországon forgalmazni. Az ezt szabályozó rendelet 2021 decemberében jelent meg. Eddig az időpontig nem volt lehetőség a drónok típusminősítésére, ezzel együtt a jogszerű forgalmazására sem.
Azok a forgalmazók, akik, illetve amelyek a rendelet megjelenése előtt hoztak forgalomba permetező drónokat, ez év április 30-ig kaptak haladékot, hogy minősíttessék az általuk értékesített dróntípust. Ezt az időpontot azonban június 30-ig meghosszabbítottuk, mert tapasztalható volt, hogy a korábban forgalomba hozott drónok típusminősítésével nem tudnak végezni a szakemberek az először közzétett határidőig. Tehát azoknak a forgalmazóknak, akik, illetve amelyek a múlt év december 1-je előtt értékesítettek permetező drónokat, ez év június 30-ig pótolniuk kell a típusminősítést. Amennyiben egy adott permetező drón ezután sem rendelkezik típusminősítéssel, úgy ezzel az eszközzel növényvédelmi munkát nem lehet végezni.
A másik fontos üzemeltetési kérdés a növényvédő szerek használata a permetező drón alkalmazásakor. Amikor az első hírek megérkeztek Magyarországra a permetező drónok használatáról, azokban az egyik kulcskijelentés az volt, hogy sokkal kevesebb permetlével lehet használni a növényvédelemben a drónt, mint más permetező eszközt, és a drón hatékonyabb is, mint a hagyományos permetező eszközök, ezért kevesebb hatóanyagot is elegendő kijuttatni. Ez azonban nem bizonyosodott be! Nem lehet tudni, hogy egy drónos kijuttatás mennyire hatékony addig, amíg ez gyakorlati tapasztalatok és mérések alapján nincs alátámasztva.
Ezért Magyarországon a szakmai szabályozás abba az irányba indult el, hogy amely növényvédő szert drónról kívánnak kijuttatni, egy egyszerűsített engedélyezési eljáráson kell keresztülvinni Ez azt jelenti, hogy hatékonysági és elsodródási vizsgálatokat kell végezni. Nem kell azonban minden egyes kultúrnövényre és károsítóra elvégezni ezeket a méréseket, kultúracsoportokat és károsítócsoportokat lehet alkotni (pl. kalászosok levélbetegségei), így jóval gyorsabban, kisebb költséggel hozzá lehet jutni a megfelelő vizsgálati adatokhoz. Erre több vállalkozás van Magyarországon, ami ezt a vizsgálatot el tudja végezni (GEP tanúsított vizsgálóhelyek). Amennyiben a hatékonyság és az elsodródási paraméter is megfelelő, úgy a Nébih módosítja a növényvédő szer engedélyokiratát, és lehetővé válik ezzel a szerrel a drónos permetezés is, mivel szerepel az engedélyokiratban. Ez az engedélyezés hasonló a légi kijuttatás engedélyezéséhez. Eddig hat készítményre nyújtottak be drónos kijuttatásra engedélykiterjesztési kérelmet, de ezt a Nébih egyik esetben sem tudta kiadni a megfelelő eredmények hiánya miatt. Volt, hogy nem volt elfogadható a hatékonyság, de volt olyan szer, amelynek még alapengedélye sem volt kiadva, azaz igen sokrétű volt az az okcsoport, ami miatt a szakhatóság megtagadta az engedélykiadást egyes szerek drónról történő permetezésére. Így Magyarországon még egyetlen engedélyokirat sincs kiadva arra, hogy drónnal lehessen kijuttatni.
A különböző médiákban elérhető drónos vizsgálati eredményeket általában némi távolságtartással kell kezelni, mert gyakran szerepelnek marketing jellegű eredmények, amelyekkel kapcsolatban minden szép és jó, de a minőségbiztosított vizsgálat ezt nem támasztja alá, sokszor mást mutat- hívta fel a figyelmet Jordán László.
De akkor mégis milyen lehetőség van a drónos permetezés alkalmazására – tette fel a kérdést a Nébih szakterületi igazgatója. Amire maga válaszolt, jelezve: korábban többen is megkeresték a szakhatóságot azzal a kéréssel, hogy adjon ki úgynevezett szükséghelyzeti engedélyt kutatásra, hogy permetezhessenek a drónjukkal. Ezt azonban el kellett utasítani, mert nem volt semmilyen jogszabályi környezet, amihez tarthatták volna magukat a permeteződrón-használók, és kevés volt a szakmai tapasztalat ezen a területen. Ez e helyzet mára megváltozott, és így, ha megfelelően indokolt kérelmet nyújtanak be a gazdálkodók szükséghelyzeti engedélyre, akkor esetenként a Nébih kiadja a szükséghelyzeti engedélyt, ha minden egyéb feltétel teljesül. Ezért a növényvédő szeres kérdéskör már nem olyan sötét és kilátástalan, mint korábban volt.
A jogszabályi feltételrendszer, ami a drónos növényvédelemhez szükséges, az még nem teljes mértékben kidolgozott. Az első igények 2018-ban érkeztek a szakhatósághoz arra, hogy a gazdálkodók drónos növényvédelmet kívánnak folytatni területeiken. Azt mindenképpen figyelembe kellett venni, hogy a növényvédelmet a polgári törvénykönyv veszélyes tevékenységnek minősíti. Így itt nem az érvényes, mint bárhol máshol, hogy amit a jogszabály nem tilt, azt meg lehet tenni, ezen a területen éppen fordítva van: amit jogszabály nem szabályoz, azt nem lehet megtenni. Vagyis csak azt lehet megtenni, amit és ahogyan a jogszabály engedélyez.
Tehát drónos permetezést csak akkor lehet végezni, ha van jogszabály arra, hogy ezt a munkafolyamatot miként lehet elvégezni. Ameddig ilyen jogszabály nem volt, addig minden drónos permetezés gyakorlatilag illegális volt Magyarországon – kivéve a szabályos kísérleteket. Ez tavaly december 1-je óta változott meg. A jogszabály megírásakor el kellett dönteni, hogy a drónos növényvédelem légi vagy nem légi növényvédelemnek minősül-e. Az volt a cél, hogy a drónos növényvédelem ne legyen légi növényvédelmi kategória, mert akkor nagyon sok feltételnek kellett volna megfelelnie mind a kijuttatási felkészítés mind pedig az úgynevezett lejelentési kötelezettség terén is a légi kijuttatás feltételeinek kellett volna megfelelni. Ezért lett volna ez egy új terület. Az Európai Bizottság akkori elnöke azonban kiadott egy állásfoglalást, miszerint a drónos növényvédelem légi növényvédelmi tevékenység. Ennek alapján aztán a magyar szakhatóság is felülvizsgálta álláspontját, és „beállt a sorba”. Ennek megfelelően módosította a légi növényvédelemről szóló magyar rendeletet a szóban forgó tevékenységnek megfelelő módon. Így került be a rendeletbe a repülőgépek és helikopterek mellé a pilóta nélküli légi járművek kifejezés is. Így aztán a módosított jogszabály hatóköre a drónokra is kiterjedt. Ami új előírás a rendeletben, az a drón irányításának eszközrendszerét írja pontosan körül. Azaz meghatározza, hogy ki lehet növényvédelmi drónpilóta és milyen feltételeknek kell megfelelnie, hogyan végezhet munkát a drónnal.
A növényvédelmi drónpilóta képzés egy kiegészítő, ráépülő képzés. Bemeneti követelmények az oktatásán való részvételhez a B kategóriás jogosítvány, legalább az „Engedély II. forgalmi kategóriába sorolt növényvédő szerek vásárlására és felhasználására” (zöld könyv), valamint a légiközlekedési hatóság által meghatározott drónpilóta képzés elvégzése. Ez utóbbi képzés még el sem indult, előkészítés alatt áll – a korábbi információkkal ellentétben nem azonos az A2 engedéllyel. Aki teljesíti a bemeneti feltételeket, az kezdheti meg a növényvédelmi drónpilóta tanfolyamot. A képző intézmények listája a Nébih honlapján lesz elérhető rövidesen.
A felsorolt feltételek teljesítésével (típusminősítés, növényvédő szer engedélyezés és speciális, szakmai jogszabályi környezet kialakítása) az agrár igazgatás eleget tett annak az elvárásnak, hogy megteremtse a szükséges feltételrendszert a drónos növényvédelem jogszerű használatához. Ez azonban még kevés, mivel a drón egy repülő eszköz, és ezért a légi közlekedési szabályokat is be kell tartani a használata során, és ezen a területen van még néhány olyan dolog – tájékoztatott Jordán László –, amit még meg kell vitatni, illetve a szükséges feltételeket biztosítani kell.
Az már eldöntött tény, hogy drónról növényvédő szert kijuttatni a növényekre az úgynevezett speciális műveleti kategóriába tartozik, Erről azonban azt is kell tudni, hogy mielőtt a drónos növényvédelmet megkezdi valaki, műveleti engedélyt kell kérnie. A műveleti engedély pedig területre vonatkozik, és nem végtelen ideig érvényes, hanem azt időről időre (évente) újra meg kell kérni. Ez bonyolult és nehézkes dolog jelenleg. Ez jelenleg a szolgáltatóknak jelenthet nagy gondot, mert ha minden területre megkérik a műveleti engedélyt, várhatóan a profitjuk nem lesz elég ennek a finanszírozására. Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket kell még tisztázni a közeljövőben.
Az Agrárminisztérium tárgyal az ITM-el annak érdekében, hogy a drónos növényvédelmet végzők a jelenleg rendkívül sokrétű és nagy adminisztrációs igényű engedélykérelmeknek egyszerűbb módon tegyenek eleget, a működtethető gyakorlat érdekében. Egyet azonban nem szabad elfelejteni – húzta alá az igazgató –, hogy a drón repül, és működtetése bonyolult és összetett ismereteket, nagy szakértelmet igényel. Hiszen a repülőgépet vagy a helikoptert sem vezetheti akárki. Ezért fontos a szakszerű adminisztráció.
Jordán László összegzésként elmondta, hogy a növényvédelmi alkalmazásban használt drónok működtetéséhez megvannak a növényvédelmi szakmai előírások, amiket jogszabályban is rögzítettek, és ezek az előírások be is tarthatók. A légi közlekedéssel kapcsolatos szabályozásban vannak még finomítani való területek, például az „általános” drónpilótaképzésre vonatkozó rendelet még nem jelent meg, de várhatóan hamarosan közzéteszik. Most még ugyanis nem tudható pontosan, hogy mit is jelent, milyen területeket fed le a drónpilóta-képzés. A műveleti engedéllyel kapcsolatban szintén vannak még egyeztetésre váró kérdéskörök. Amíg mindez nem tisztázódik, addig továbbra is maradnak csak a kísérletek.
Forrás: Agro Napló
HIRDETÉS
