Az ökoszisztémák összeomlása a küszöbön áll. Minden tőlünk telhető lépést meg kell tennünk és minden, ennek elkerülésére lehetőséget adó döntést meg kell hoznunk, hogy megóvjuk a biológiai sokféleséget és csökkentsük az éghajlatváltozás okozta károkat.

Az EU vizes élőhelyeinek, folyóinak, erdőinek, gyepeinek, tengeri ökoszisztémáinak, városi környezeteinek és a bennük élő fajoknak a megóvása kulcsfontosságú a társadalmi jólét és az emberek egészségének megóvása szempontjából.
Ugyanakkor meg kell óvnunk a termőföldet is, mely az utóbbi években soha nem tapasztalt minőségi romlásnak indult, mérsékelni kell azokat gazdasági veszteségeket, amik a beporzás kiesés miatti terméscsökkenésekkel jellemezhetőek. Ezek a célok vezetnek a vegyszerek a peszticidek folyamatos és fokozatos kivonására, ideális esetben radikális csökkentésére.

A természet helyreállítási törvényjavaslatok jogilag kötelező érvényű célok és minden EU tagállamra vonatkoznak, a meglévő jogszabályokkal kiegészítve. A cél, hogy 2030-ra az EU tengeri és szárazföldi területének legalább 20%-át lefedjék a természet-helyreállítási intézkedések, valamint ezt 2050-re minden károsodott, helyreállításra szoruló területre kiterjesszék.

A természet helyreállítás nem egyenlő e természetvédelemmel

A természet helyreállítás nem egyenlő e természetvédelemmel, ezért nem vezet automatikusan több védett területhez. Nem szükséges minden helyreállított területnek természetvédelmi területté válnia, a helyreállítás nem zárja ki a művelhetőséget, a gazdasági tevékenységet. A helyreállítás a természettel való együttélésről szól, amibe a termelés is beletartozik, ugyanakkor megőrizve a biológiai sokféleséget.

A helyreállítási célokat tekintve a szén-dioxid eltávolítás és tárolás, valamint a természeti katasztrófák megelőzésében, vagy azok hatásainak csökkentésében legnagyobb potenciált jelentő ökoszisztémák lesznek a prioritások.

A megállapított többéves pénzügyi keretben körülbelül 100 milliárd euró áll majd rendelkezésre a helyreállítási és biológiai sokféleség megőrzéssel kapcsolatos kiadásokra.

Az elérni kívánt célok

Az intézkedésekkel elérni kívánt célok az alábbiak:

• A beporzópopulációk csökkenésének megfordítása 2030-ra és onnan folyamatos növelésük
• Az európai városokban a lombkorona-takarás 10%-osra növelése 2050-re
• A mezőgazdasági ökoszisztémákban a biodiverzitás általános növelése, a termőtalajok szerves szén tartalmának növelése
• A lecsapolt tőzeglápok helyreállítása
• Az erdők ökoszisztémáiban a biológiai diverzitás általános növelése
• A tengeri élőhelyek helyreállítása
• A folyók legalább 25 000 kilométernyi szakaszán a szabad folyás biztosítása

Európa példát mutat

Európa példát kíván mutatni a biológiai sokféleség csökkenésének visszafordítása és a természet helyreállítása terén, és ez egy kulcsfontosságú hozzájárulás a biodiverzitási keretrendszerről folyó tárgyalásokhoz, melyet a Biológiai Sokféleségről szóló egyezmény alapján idén december 7 és 15 között a COP15-ön Montreálban kell elfogadni.

Szigorú szabályok a vegyi peszticidek használatának csökkentésére

A jogilag kötelező érvényű uniós célkitűzések keretében megvalósuló mezőgazdasági termelésben használt vegyi peszticidek folyamatos kivonása a „farmtól az asztalig” stratégiával összhangban elősegíti a fenntartható élelmiszer-rendszerek kiépítését, miközben biztosítja az élelmiszer-biztonságot.

A tagállamoknak növényspecifikus szabályokat kell megállapítaniuk, melyek meghatározzák a peszticidek helyett használható alternatív biológiai megoldásokat. Az átálláshoz támogatást nyújtanak a gazdálkodóknak segítve a fenntarthatóbb élelmiszer-termelési rendszerekre történő átállást.

Globális szállítás ellenőrzés

Globális szállítás ellenőrzésével a Bizottság a harmadik országokból érkező tiltott peszticideket tartalmazó termékek forgalmát is korlátozni kívánja. A tiametoxam és a klotianidin szermaradványainak nullára csökkentése a cél, mivel erről a két anyagról ismert, hogy jelentősen hozzájárul a beporzók számának világszerte történő csökkenéséhez. Mivel ezek az EU-ban már nem engedélyezett anyagok, ezért a szermaradványaikat tartalmazó élelmiszerek sem kerülhetnek forgalomba az EU-ban.

És mi indokolja mindezt?

Az egészséges és ellenálló ökoszisztémák a társadalmi jólét gerincét is képezik. A világ GDP-jének több mint a fele a természettől és annak hasznosításától függ, a világ élelmiszernövényeinek több mint 75%-ának termékenyülése a rovarok beporzására épül.

Mindezek ellenére Európa természeti környezete riasztó mértékben hanyatlik. A vizes élőhelyek 1970 óta 50%-kal csökkentek. A halállomány 71%-a és a kétéltűek 60%-a eltűnt az elmúlt évtizedben. Ha számokban szeretnénk kifejezni azt mondhatjuk, hogy 1997 és 2011 között a biológiai sokféleség csökkenése évi 3,5 – 18,5 billió eurós veszteséget jelentett.

A természet-helyreállítási törvény hatásvizsgálata kimutatta, hogy a természet-helyreállítás előnyei messze meghaladják a költségeket, becslések szerint nyolcszorosával.

Mindezek mellett Európa polgárai az ilyen témájú konferenciákon a vegyszer alapú növényvédő szerek és műtrágyák drasztikus csökkentését, ugyanakkor a fenntartható mezőgazdaság fejlesztését javasolják, beleértve a természet tiszteletét és az ökológiai egyensúly helyreállítását.

A Európa jövője a tét bejegyzés először Növénykondicionálás-én jelent meg.

A biostimulátorok nem új találmányok, már évek óta rendelkezésre állnak a növénytermesztők palettáján. Bár kezdetben a tünetkezelés eszközeiként tekintettek rájuk és elsősorban a gyengébb kultúrák erősítésére és feljavítására korlátozódott használatuk. Napjainkban a technológia és a szerek is sokat fejlődtek és egy professzionális termelő termesztés technológiájában már magától értetődően szerepelnek a biostimulátorok.

A biostimulátorok alkalmazásával kivédhetőek a hektikus időjárás okozta stresszhelyzetek csakúgy, mint a kártevők, vagy a szermaradványok által okozott hatások, mivel a biostimulátorok a növény élettani folyamatainak szabályozását segítő komplex készítmények. A velük kezelt a kultúra ellenálló képességét nagymértékben javíthatjuk, és ezek mellett tovább növelhető az egyéb imputanyagok hasznosulásának aránya is.

Fontos, hogy a korábbi eredményeket, tapasztalatokat és adatokat rögzítsük, azokat folyamatosan monitoringozzuk. Ezek elemzésével és figyelembe vételével lehet megtenni a biostimulátorokhoz tartozó komplex technológiai ajánlásokat. Szem előtt kell tartani, hogy a legjobb készítmény is csak az ismert cél és termesztési körülmények figyelembevételével képes kifejteni a tökéletes hatást, ez teszi lehetővé egy-egy termék hatékonyságának maximális kihasználását.

A kiszámíthatatlan időjárás által okozott kritikus helyzetek kezeléséhez és kivédéséhez bevetett biostimulátorok létjogosultsága ma már senkiben sem merül fel kérdésként.

A A klímaváltozás hatásainak kivédése elképzelhetetlen biostimulátorok használata nélkül bejegyzés először Növénykondicionálás-én jelent meg.