Az őszi búza vetésterülete ismét egymillió hektár fölé emelkedett. A csapadékban most nincs hiány, ami fontos feltétele a baktériumtrágya kijuttatásnak. Mert a baktériumtrágya az őszi búzának is jár!
Idén ősszel sok termelő tette le a voksát az őszi kalászosokra. Nyilván nem előzmények nélküli a váltás, az idei rendkívül kedvezőtlen időjárási tapasztalatok miatt vetettek az őszi szezonban sokkal több kalászost. Az őszi búza vetésterülete hosszú idő után ismét egymillió hektár fölé emelkedett, így számíthatunk rá, hogy a kukorica vetésterülete 2023 tavaszán jelentősen visszaeshet, ami szintén hatással lehet a hazai gabonapiacra.
Mi történik télen az őszi búzával? Nyugodtan hátradőlhetünk?
A hideg idő beálltával számítani lehet egyes kórokozók esetében a fertőzési nyomás drasztikus csökkenésére, szerencsés esetben teljes visszaszorulására. A biotróf életmódú kórokozók fagytűrő képessége kisebb, amint a lombozat egy része áldozatául esik a hidegnek, a biotróf kórokozók a tápnövénnyel együtt pusztulnak el. A már elfagyott levélrészeken található lisztharmat telepek konídiumot, újabb micélium szálakat nem képeznek.
Mielőtt azonban hátradőlnénk, hogy a fagyok érkeztével a természet majd elvégzi helyettünk a növényvédelmi munkákat, nem szabad elfelejtenünk, hogy a fagy csak az arra érzékenyebb fajtákkal tud leszámolni, vagy legalább egy időre visszaszorítani őket. Hiszen ott van a porondon egy rendkívül szívós, nekrotróf életvitelű kórokozó, a barna levélfoltosság, amelynek teljesen mindegy volt, hogy milyen hideg van a szántóföldön.
A nekrotróf kórokozók a levélzet elpusztítása után a halott növényi szövetben szaporodnak, vagyis a növényzet pusztulása nemhogy gátolja, hanem éppen elősegíti ezeknek a kórokozóknak a terjedését.
Nagyon fontos lesz a kora tavasz folyamán az őszi vetésű búza (és általában az őszi kalászosok) tábláinak gondos szemlézése. Bár mind az őszi búza, mind az őszi árpa esetében drasztikus fertőzöttségi különbségek várhatóak az egyes táblák közt, a domináns kórokozó valószínűleg a barna levélfoltosság marad. A kellő időben elvégzett korai fejtrágyázás mellett mindenképpen szükség lehet egy olyan gombaölő szeres beavatkozásra is, amely képes ezt a meglehetősen szívós, nehezen elpusztítható kórokozót a szükséges mértékben visszaszorítani.
A téli időjárás okozta károsító hatások
Előfordul, hogy az őszi búza télen is ápolásra szorul, ami az időjárás okozta káros hatások mérséklését jelenti. Ezek a károsító hatások a következők:
-
- a téli hótakaró hiánya
- túl vastag hótakaró, amelynek a felülete eljegesedett
- az őszi és kora tavaszi pangó vizek
- a tavaszi felfagyás
- a tél folyamán összetömődött talaj
A búzafajták fagytűrő képessége eltérő. A télálló fajták hótakaró nélkül is elviselik a -20℃ körüli hideget, hótakaró alatt pedig -25℃ hideget is.
Ha jégkérges hótakaró alakul ki, akkor azt fel kell törni, hogy a növények levegőhöz jussanak.
Az őszi esőzések és a tavaszi hóolvadás idején keletkezett pangó vizeket minél előbb le kell vezetni, mert ritkulást és gyomosodást okozhatnak.
Tél végén, kora tavasszal a felfagyott vetést a fagyok elmúltával, mihelyt a talaj megszikkad, le kell hengerezni (középnehéz simahengerrel például). A hengerezéssel a felfagyott növények gyökereit visszanyomjuk a talajba és ezzel elősegítjük a növények legyökerezését.
Amikor a hónyomás hatására nagyon összetömődik a talaj, szükség lehet a talajfelszín porhanyítására is, amely a lazításon kívül a kelőfélben lévő gyomok irtására is alkalmas. A porhanyítást, ha egyáltalán szükséges, ne fogassal, hanem küllős kapával végezzük, amikor a talaj megszikkadt és a hengerezés után a növények már jól legyökereztek.
Forrás: Hírős Agrária
HIRDETÉS
