Az Agrár-ökológia Program első évében több problémával is szembesültek a termelők. Lassan megtanulva ezt a Programot is, kiismerjük, hogy mely gyakorlatokat érdemes vállalni, melyek azok, amelyek túlzott kockázattal vagy többletmunkával járnak. Egyszerűnek látszott a növénykondicionáló vagy mikrobiológiai készítmények vásárlása, de itt át kellett gondolni az eddigi termesztési gyakorlatot.
A növénykondicionáló szereket általában a termelők a növényeket ért stressz kezelésére használják. Ha valami probléma van, fagykár, hideg, növényvédő szer elsodródás stb., ami a növények fejlődését hátrányosan érinti, akkor veszik elő ezeket a készítményeket. Normál körülmények között, ha nincs semmi probléma, a növénykondicionáló szerek használata nem eredményez 5-10 %-nál nagyobb terméstöbbletet. Ha úgy állítjuk be a kísérleteket, hogy előtte stresszt okozunk a növényeknek és kezeljük ezen növények egy részét, a kezelt növények növekedése és termése jóval meg fogja haladni a kezeletlen növényekét. A növényeket ért stressz faktorok káros hatása és a növénykondicionálók használata során fellépő folyamatok jól mérhetőek.
A növénykondicionáló szerek használata okszerű, akkor permetezünk, ha szükség van rá. Az Agrár-ökológiai Programban a növénykondicionáló szerek használatát előre be kell tervezni a technológiába. Ez az eddigi gyakorlattal ellentmondásban áll, hiszen így a növénykondicionáló szerek használatát növénytermesztési technológiai elemnek tekintjük, beépítjük a technológiába, mint kötelező felhasználást és pontot kapunk az AÖP-ben a használatukért.
Több termelő már technológiai elemként használja a növénykondicionáló szereket, de ez függ a termesztett növény érzékenységétől, az évjárattól, a terület adottságaitól és még sok mindentől is. Ha ismerjük azokat a környezeti hatásokat, amelyekre a termesztett növényünk szinte biztosan stressz fellépésével reagál, ezekre a pontokra tervezhető a növénykondicionáló szerek használata.
2023-ban nagy változás történt a talaj- és növénykondicionálók, baktériumkészítmények hazai piacán, melyek alapvetően két tényezőre vezethetőek vissza. Egyrészről a termelők nehéz gazdasági helyzete általános költségcsökkentő gondolkozáshoz, és ezzel párhuzamosan egyes technológiai elemek részleges vagy teljes elhagyásához vezetett. Ez természetesen komoly hatással van a termékkör felhasználására is. Másrészről az AÖP bevezetése is komolyan befolyásolta a piaci helyzetet, hiszen azt a célt szolgálja, hogy felgyorsítsa a nem konvencionális termékek szélesebb körű alkalmazását, ezáltal növelve a hazai termésbiztonságot és a fenntartható gazdálkodást.
Valószínűsíthető, hogy a támogatás hatására összességében jelentősen növekedett ezen termékkörök felhasználása Magyarországon, ugyanakkor az alkalmazott készítmények tekintetében nagy átalakulás tapasztalható. Ennek oka, hogy az AÖP-vel kapcsolatban gyakran pusztán matematikai szempontok érvényesülnek. Lényegében minél olcsóbb a készítmény, amellyel meg tudjuk szerezni a támogatáshoz szükséges 1 vagy 2 pontot, annál nagyobb kereslet tapasztalható iránta. Ez a szemlélet viszont nincs összefüggésben a termék használatának valódi hasznával.
Ebben a nehéz gazdasági környezetben a gazdáknak alapvető érdeke, hogy minden lehetőséget maximálisan kihasználjanak, amely javíthatja az eredményességüket, ebből adódóan pedig – sok esetben – csak a felhasználható termék ára alapján hozzák meg a döntésüket a készítmény kiválasztásakor.
Arra viszont – érthető módon – nem tud megoldást találni a feltételrendszer, hogy a támogatás mértéke arányosan igazodjon az alkalmazott termék hatékonyságához. Ennek köszönhető, hogy az elfogadott termékek kategóriánként egy kalap alá kerültek az AÖP szempontjából, pedig köztudott, hogy mind a készítmény minőségében és hatékonyságban, mind pedig a terméktámogatásban óriási különbségek vannak az egyes készítmények között.
Hosszú távon ez a helyzet olyan piaci szegmens megerősödését hozhatja, amely nélkülözi a szakmai hátteret, és „kispórol” a működéséből minden költségelemet azért, hogy kedvező helyzetben legyen az árversenyben. Tehát nem fog költeni hazai termékfelhasználási vizsgálatokra, technológiai adaptációra, sem a termékek felhasználását segítő szaktanácsadásra, ezáltal lényegében értéktelen terméket forgalmaz. Pedig a vevőnek értékes, hasznos termékre lenne szüksége, nem pedig olcsóra…
Ezzel párhuzamosan azok a cégek, amelyek a leghatékonyabb készítményeket a legmagasabb szakmai támogatással forgalmazzák, egyre hátrányosabb helyzetbe kerülnek, holott ez az a forgalmazói szemlélet, ami tényleges pozitív hatással tud lenni a termelési színvonal fejlődésére.
Erre a termékkörre fokozottan igaz, hogy a hatékonyság szempontjából meghatározó az alkalmazás módja és időzítése, tehát a készítmény értéke csak megfelelő terméktámogatás mellett biztosított.
Ebben a helyzetben sajnos fennáll annak a veszélye, hogy ezek a nehezen építhető, mára azonban már elfogadottan hasznos termékkörök évről évre degradálódnak, és csak azon termelők technológiáiban tudnak tartósan fennmaradni, akik képesek a szakmai döntéseiket előtérbe helyezni.
Szerencsére sok olyan gazdálkodó van jelenleg is a hazai növénytermesztésben, aki képes felmérni a termék valódi értékeket, és ez biztató. Így megvan rá az esély, hogy a szakmai szempontok a későbbiekben sokkal inkább előtérbe kerüljenek, és ne vesszenek el azok az értékek, melyek az elmúlt évtizedekben beépültek a hazai termesztéstechnológiákba.
Forrás: Agro Napló / Heti fókusz: Talaj és növénykondicionáló, baktériumkészítmények és AÖP
HIRDETÉS
