A nitrogén műtrágyázás komplex feladat, és az évek múlásával egyre összetettebbé válik.
A nitrogén műtrágyázás során egyszerre kell figyelni növényeink igényére, a fenntarthatósági szempontokra és nem utolsósorban arra, hogy a befektetésünk gazdaságos legyen, amit betakarításkor tudunk realizálni.
A hazai gazdálkodási gyakorlatban a nitrogén műtrágya egyik részét ősszel, a tavaszi fejtrágyaadagot pedig két részletben szórják ki. Ma már rengeteg típusú, formájú, összetevőjű műtrágya létezik a piacon, így sokszor nehéz lehet a választás. Ezért is fontos, hogy úgy vásároljunk, hogy tudjuk, miért akarunk trágyázni, illetve pontosan milyen összetevőkre van szüksége a növényünknek.
Nitrogénre szántóföldi növényeinknek teljes életciklusuk során szükségük van, mert részt vesz a klorofill, a nukleinsavak és a fehérjék építésében, szintézisében. Nitrogén hiányában a növények fejlődése visszamarad, az állomány gyenge lesz, a legsúlyosabb tünet pedig maga a termésveszteség.
A nitrogént alkalmazhatjuk mono– vagy komplex műtrágyaként, szórhatjuk a régóta használt ammóniumnitrátot, de a folyékony nitrogénfejtrágyákon keresztül a modern formában gyártott, úgynevezett szabályozott hatóanyag-leadású termékekig sok mindent választhatunk.
A nitrogén műtrágyázás 3 legfontosabb szempontja
1. A hozam
A nitrogénszükséglet szorosan összefügg az elvárt hozammal, azonban a puszta dózisemelés csak egy bizonyos szintig biztosítja a tervezett hozamnövekedést. A nitrogén műtrágyázás során olyan tényezőket kell párhuzamosan figyelembe venni, mint a talaj adottságai, az időjárás (elsősorban a csapadék), az esetleges tápelem-szinergiák (a tápelemek egymást erősítő hatása), de meghatározók lehetnek a kijuttatott tápelem minőségi paraméterei is.
2. A túladagolás buktatói
A nitrogén túladagolása nem csak felesleges kiadásokat generál. A helytelen nitrogén műtrágyázás következtében bekövetkezett túladagolás olyan problémákat okozhat, mint az állományok megdőlése, a betegségekre való fogékonyság növekedése, illetve a fel nem vett nitrogén a talajból kimosódva a szennyezi a talajvizet.
A nitrogén az egyik legkönnyebben kimosódó és elillanó tápelemek egyike, így egyszeri, nagy dózisú hatóanyag kijuttatása nem vezet eredményre, nem javasolt. Ezért jelentek meg a lassabban feltáródó műtrágyák (karbamidok), valamint léteznek olyan készítmények is, melyek lassítják a nitrogén hidrolízisét, ezzel biztosítva a szükséges tápanyag felvehetőségét a tenyészidőszak későbbi fázisaiban is.
Ősszel a kalászosok nitrogénigénye jellemzően alacsony. Kielégítéséhez a nitrogén műtrágyázás során sokszor elegendő annyi tápanyag, amennyit a magágyba bedolgozunk, ezt kiegészíti a talajunk természetes nitrogénszolgáltató képessége. Intenzív fajta vagy hibrid esetében előfordulhat, hogy további nitrogénadagot juttatnak ki.
3. Gazdaságosság
A nitrogénről elmondtuk már, hogy alapvetően meghatározza a termés mennyiségét és minőségét. Jelentős részt képvisel a termesztési költségekből, érthető tehát, hogy minden termelő a lehető leghatékonyabban szeretné megvalósítani a tápanyag-utánpótlás kérdését.
Elmondható, hogy a műtrágyák használatát – és így a nitrogén műtrágyázás során használt termékeket is – jelentős mértékben alakítják az árviszonyok, a piaci kockázatok kiszámíthatatlansága, a likviditási problémák. Ezért is célszerű szakértők szaktanácsadási szolgáltatásait igénybe venni, hogy mindig az igényeknek leginkább megfelelő terméket válasszuk.
HIRDETÉS
