A kovaföld majdnem olyan jól ismert, mint a levéltetvek, de míg ez utóbbiaknak rossz hírük van – mondhatnánk, hogy a növényvilág vámpírjai – addig a kovaföld egy többfunkciós „varázspor”.
Mi a baj a levéltetvekkel?
A levéltetvek levélen, hajtáson, virágon, termésen szívogatnak. Szívásuk nyomán a levél bepödrődik, a hajtás elsatnyul, a levél, a termés deformálódik, a levél megsárgul, elhal, lehullik. A levéltetvek szivogatásukkal maguk nem fogják megölni a növényeit, de sok más problémákat okozhatnak.
Többnyire különösebb rendszer nélküli csoportokban élnek. Táplálékuk számos növény rügyeinek, friss hajtásainak, leveleinek édes nedve. Szekrétumuk, a nagy cukortartalmú mézharmat sok apró állat kiegészítő tápláléka. Egyes hangyák nemcsak összeszedik a mézharmatot, de meg is „fejik” a levéltetveket, mások pedig egyenesen szimbiózisra lépnek velük: őrzik, terjesztik a levéltetveket.
A legnagyobb gond a levéltetvekkel, hogy szívásuk nyomán sok növénybetegséget, így például vírusokat terjesztenek (vírusvektorok). A fertőzött növények fogékonyabbá válnak a bakteriális és gombás fertőzések széles skálájára is.
Mi a kovaföld?
A kovaföld egy természetes, bányászott termék. A kovaföld fő összetevői olyan aprócska élőlények maradványai: amőbák, fitoplanktonok és egysejtű életformák, amelyek a tápláléklánc legalján léteznek, és fotoszintézis segítségével a szén-dioxidot és a vizet oxigénné alakítják át. Amikor meghalnak, a tavak és folyók mélyén az iszap részévé válnak. A kovaföld az üledékes kőzet egyik formája, amely a vízi utak mentén található meg. Ez a kőzet tartalmazza a kis életformák megkövesedett maradványait – szilícium-dioxidban gazdag mikroszkopikus organizmusokat.
A kovaföld porrá őrölve a szerves kártevőirtás méreg nélküli formája. Használata ártalmatlan a nagyobb állatok számára, de a kovaföld halálos a rovarok, pókféle és más apró kerti kártevők számára.
Hogyan öl a kovaföld?
A kovaföld működésének titka kevésbé rejtélyes, mint amilyennek elsőre tűnhet.
A por alakú kőzetben lévő kovafélék szilicium-dioxid kristályai túl kicsik ahhoz, hogy nagyobb állatokat károsítson, de elég nagyok ahhoz, hogy hatással legyenek rovarvilág és a puha testű élőlények életére.
Amikor egy csúszómászó, vagy rovar érintkezésbe kerül a porral, a kovakristályok éles pereme megsérti a viaszos bevonatot a rovar külső vázán. Hasítások keletkeznek annak felületén, ami miatt a nedvesség távozik a rovar testéből. A kártevők ezután kiszáradnak és elpusztulnak.
A jó hír, hogy több kártevőt is elpusztítható használatával, többek között:
• Hangyák
• Levéltetvek
• Ágy poloska
• Csótányok
• Fülbevalók
• Bolhák
• Csipkésszárnyúak
• Csigák
• Pókok
A rossz hír viszont, hogy olyan hasznos rovarokat is elpusztít, mint a katicabogarak és a beporzók. Ezt soha nem szabad elfelejteni kovaföld használatakor. Mindig célzott kezelést kell alkalmazni, a hasznos rovarok megóvása érdekében.
Kerülni kell a kovaföld használatát virágzásban, vagy olyan kerti növényeken, amelyek vonzzák a beporzást végző rovarokat.
A kovaföld használata a levéltetvek ellen
A védekezést kezdje azzal, hogy a kovaföldet az érintett növények körüli talajra szórja. Így a kovaföld gátat hoz létre a hangyák ellen, amelyek a növényre feljutva terjesztenék levéltetveket.
Magukra a növényekre kovaföldet szórhatunk, amihez legjobb poroló eszköz használata.
Akár egy régi ecsetet is felhasználhatunk a kovaföld felvitelére. Ilyenkor enyhén le kell porolni a leveleket és a szárakat, valamint a növény minden egyéb szabadon álló részét. A kovaföld felhordását minden eső után meg kell ismételni, mert a vízzel könnyen lemosódik.
Mivel a levéltetvek inkább a levelek alsó oldalán táplálkoznak, előnyösebb a poroló eszköz használata, mivel azzal könnyebben elérhető az egyenletes kiszórás a fonáki részekre is.
A kovaföld nem azonnali gyilkos, de idővel a hatása felülmúlhatatlan a méreg nélküli védekezések sorában. Pár napos várakozást követően a komolyabb levéltetű fertőzések is megszűnnek, a levéltetvek populációja látványosan csökkenni kezd.
HIRDETÉS
