Világszerte egyre nagyobb problémát okoznak a mitotoxinok. Jelenlétük a gabona termőterületeken már évszázadok óta ismert. A fertőzöttség keseríti a termesztők életét és a helyzet nem javul. Megoldást jelenthet egy növénykodicionáló?
Mik azok a mikotoxinok?
A mikotoxinok olyan mérgező anyagok, amelyeket különféle, gabonákat is fertőző gombafajok termelnek. Mint nevük is mutatja toxinok – azaz mérgek. Jelenlétük jelentős kockázatot jelent a fertőzött gabonát fogyasztó emberek és állatok egészségére. A legtöbb takarmányként hasznosított gabonafélében előfordulnak, így az állattenyésztési ágazatban is jelentős gazdasági veszteségeket okoznak.
A mikotoxinok története a középkorig vezethető vissza, ekkor dokumentálták először emberek és állatok penészmérgezéses eseteit. Sokáig nem fordítottak komolyabb figyelmet a lokális esetekre, azonban a 20. században kezdték szélesebb körben is vizsgálni jelenlétüket, mint komoly egészségügyi és gazdasági fenyegetést.
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) adatai szerint manapság a mikotoxinokat tartják az élelmiszer- és takarmánytermékek egyik legfontosabb szennyezőanyagának, a becslések szerint a világ élelmiszereinek akár egynegyede is tartalmaz mikotoxinokat.
Mai ismereteink szerint több, mint 250 olyan gombafaj létezik, melyek több száz különböző mikotoxint termelnek. Ezek közül a trichotecének, az aflatoxinok, a patulin, az ochratoxinok és a zearalenon a leggyakoribbak és a legveszélyesebbek az emberi és állati egészségre, súlyosabb esetben akár halált is okozhatnak. Ismertebb fajok például az Aspergillus ochraceus és a Penicillium viridicatum, melyek az ochratoxinok termelői.
Mikotoxinok és az EU szabályozás
A mikotoxinok élelmiszerekben és takarmányokban való széles körben történt elterjedése indokoltá tette a mikotoxinok szintjére vonatkozó szabályozás bevezetését.
Az Európai Unióban (EU) a T-2 toxin megengedett legnagyobb koncentrációja az élelmiszerekben 0,1 mg/kg. Ezt a határértéket az 1881/2006 számú EU-rendelet határozza meg, és célja, hogy megvédje az emberi egészséget az e mikotoxinnak való kitettség lehetséges káros hatásaitól.
A deoxinivalenol (DON), más néven vomitoxin, megengedett legnagyobb koncentrációja az élelmiszerekben az Európai Unióban (EU) az élelmiszer típusától függően különböző szinteken van meghatározva. Az 1881/2006-os EU-rendelet értelmében az emberi fogyasztásra szánt gabonafélék és gabonaalapú termékek határértéke általában 750 μg/kg, de a konkrét határértékek eltérőek lehetnek a különböző élelmiszer- és élelmiszertermékek esetében. Például a feldolgozatlan gabonafélék határértéke magasabb, 1250 μg/kg, míg a feldolgozott gabonaalapú élelmiszerekre és takarmányokra alacsonyabb, 500 μg/kg.
Az aflatoxinok határértéke a földimogyoró és a dió kivételével 8 μg/kg. A földimogyoró és a dió esetében a határérték alacsonyabb, 2 μg/kg. Ezeket a határértékeket a fogyasztók egészségének védelme és annak biztosítása érdekében határozták meg, hogy az EU-ban az élelmiszerek emberi fogyasztásra alkalmasak legyenek.
A fumonizinek esetében az élelmiszer- és takarmánytermékekben megengedett legnagyobb koncentrációja a feldolgozatlan kukorica esetében 4000 μg/kg, a közvetlen emberi fogyasztásra szánt kukorica esetében 1000 μg/kg.
Albit – a biztató lehetőség
Az Albit alkalmazását több esetben vizsgálták külföldi kísérletek során, azzal a céllal, hogy megállapítsák az Albit hatását a betakarított gabona mikotoxin-tartalmára.
Az elsődleges kutatási eredmények szerint az Albit ajánlott dózisban történő alkalmazása csökkenti az ochratoxin és a trichotecének jelenlétét.
A részletesebb vizsgálatokat zabon végezték, mely szinte feldolgozatlan formában kerül emberi és állati fogyasztásra. A zab abból a szempontból is jó vizsgálati alany, mert a korábbi tapasztalatok alapján a toxinok koncentrációja magasabb a zabban, mint más gabonafélékben.
2012-ben részletes kísérletet végeztek a kísérleti zabtáblán különböző Albit dózisokat alkalmazva. Az Albit csávázószerként különböző, 10 – 100 ml/tonna dózisokkal használták, majd a kelés szakaszában állománypermetezéssel is juttattak ki Albit oldatot. Az Albit hatásának vizsgálatához a legveszélyesebb mikotoxinokat (T-2, HT-2, DON és ochratoxin A) választották ki értékelésre.
Az eredmények azt mutatták, hogy az Albit alkalmazása 8-12%-kal növelte a zab termését a 3,55 t/ha kontrollhoz képest.
Nagyon csekély mértékben (1-2%) figyelték meg a területen olyan, jellemzően a zabban előforduló betegségek, mint például a levél vörösbarna foltosodása és a Septoria levélfoltosság.
A gabona jelentős mikotoxin-szennyezettsége ellenére (kb. 1 mg/kg), az Albit alkalmazása segített csökkenteni a gabona betakarításkori mikotoxintartalmát. A csökkenés az Albit kezelés nélküli kontorllhoz képest 25% és 71% között mozgott.
Albit kísérlet kukoricában – kimutatható mikotoxin csökkenés
Olaszországban két egymást követő évben, 2021-ben és 2022-ben vizsgálták az Albit mikotoxin csökkentő hatását kukorica esetében.
A kísérlet során a Deoxinivalenol (DON), Aflatoxin B1, Aflatoxin B2, Aflatoxin G1, Aflatoxin G2, Fumonizin B1 és Fumonizin B2 koncentrációját mérték az Albit -tal kezelt és a kezeletlen kontroll csoportok betakarított kukorica szemterméseiben.
A 2021-es vizsgálatban a deoxinivalenol (DON) koncentrációja 166 μg/kg volt a kontrollcsoportban és 0 μg/kg az Albit kezelést kapott csoportban. Az aflatoxin B1 3,7 μg/kg mennyiségben volt jelen a kontrollcsoportban és 0 μg/kg az Albit -tal kezelt csoportban. Az Aflatoxin B2 koncentrációja 0,5 μg/kg volt a kontrollcsoportban és 0 μg/kg az Albit -tal kezelt csoportban. Nem volt kimutatható Aflatoxin G1 vagy Aflatoxin G2 sem a kontroll, sem az Albit -tal kezelt csoportban. A Fumonizin B1 koncentrációja 5803 μg/kg volt a kontrollcsoportban és 5237 μg/kg az Albit -talkezelt csoportban. A Fumonizin B2 koncentrációja 1962 μg/kg volt a kontrollcsoportban és 1790 μg/kg az Albit -tal kezelt csoportban.
A 2022-es vizsgálatban a deoxinivalenol (DON) koncentrációja 317,6 μg/kg volt a kontrollcsoportban és 0 μg/kg az Albit -tal kezelt csoportban. Nem volt kimutatható Aflatoxin B1 vagy Aflatoxin B2 sem a kontroll, sem az Albit -tal kezelt csoportban. Nem volt kimutatható Aflatoxin G1 vagy Aflatoxin G2 sem a kontroll, sem az Albit -tal kezelt csoportban. A Fumonizin B1 koncentrációja 1589 μg/kg volt a kontrollcsoportban és 391 μg/kg az Albit -tal kezelt csoportban. A Fumonizin B2 koncentrációja 321 μg/kg volt a kontrollcsoportban és 0 μg/kg az Albit -tal kezelt csoportban.
A 2021-ben végzett olaszországi kukoricakísérlet eredményei:
| Mikotoxin | Kontroll | Albit-tal kezelt | |
| 1 | Deoxynivalenol (DON), μg/kg | 166,0 | 0,0 |
| 2 | Aflatoxin B1, μg/kg | 3,7 | 0,0 |
| 3 | Aflatoxin B2, μg/kg | 0.5 | 0,0 |
| 4 | Aflatoxin G1, μg/kg | 0,0 | 0,0 |
| 5 | Aflatoxin G2, μg/kg | 0,0 | 0,0 |
| 6 | Fumonisin B1, μg/kg | 5 803,0 | 5 237,0 |
| 7 | Fumonisin B2, μg/kg | 1 962,0 | 1 790,0 |
A 2022-ben végzett olaszországi kukoricakísérlet eredményei:
| Mikotoxin | Kontroll | Albit-tal kezelt | |
| 1 | Deoxynivalenol (DON), μg/kg | 317.6 | 0,0 |
| 2 | Aflatoxin B1, μg/kg | 0,0 | 0,0 |
| 3 | Aflatoxin B2, μg/kg | 0,0 | 0,0 |
| 4 | Aflatoxin G1, μg/kg | 0,0 | 0,0 |
| 5 | Aflatoxin G2, μg/kg | 0,0 | 0,0 |
| 6 | Fumonisin B1, μg/kg | 1 589,0 | 391,0 |
| 7 | Fumonisin B2, μg/kg | 321,0 | 0,0 |
A vizsgálatok alapján megállapítható, hogy az Albit hatékonyan csökkentette egyes mikotoxinok, különösen a deoxinivalenol (DON) és a fumonizin B1 és B2 koncentrációját a kukoricaszemekben.
Bár világszerte egyre nagyobb problémát okoznak a mitotoxinok és jelenlétük a gabona termőterületeken egyre aggasztóbb, biztató kísérleti eredmények azt mutatják, hogy az Albit alkalmazása csávázószerként és kelés utáni lombtrágyaként jelentősen csökkenteni tudja a kockázatot.
HIRDETÉS
