Növénykondicionálás
A növénykondicionálás ma már nem csak egy biotermelői passzió, hanem egy komoly eszköz a termelők kezében, amivel természetes úton olyan védelmet és erőnlétet adhatunk növényeinknek, mellyel felvértezve ellenállnak a betegségeknek, képesek a fokozódó stresszhatásokat kivédeni, ugyanakkor a termésbetakarítás során mérhető minőségi és mennyiségi javulás is megfigyelhető.
Növénykondicionálás alatt azt a tevékenységet értjük, amely a növények kondíciójának javítását célozza. Ez hatással van és javítja a növények általános egészségi állapotát, ellenálló- és regenerációs képességét, fejlődési és növekedési ütemét, a minőségi és mennyiségi paramétereket, valamint a növény teljes tenyészidőszak alatti vigorát, erőnlétét.
A növénykondicionáláshoz használt készítmények a növénykondicionálók, melyek se nem műtrágyák, se nem növényvédő szerek, nem jelentenek közvetlen tápanyagforrást a növény számára ugyanakkor használatukkal a metabolikus folyamatokra hatva elő tudjuk segíteni a növények életfolyamatait, szöveti állományukra kifejtett hatással növelni tudjuk ellenálló képességüket, mind a betegségekkel, mind a kórokozókkal és kártevőkkel, valamint az olyan abiotikus stresszhatásokkal szemben, mint pl. a szárazság, hőtűrés, jégverés stb.
Bár az európai és a hazai termelők körében is megfigyelhető a növénykondicionáló szerek évről-évre növekvő használata, sokan máig sincsenek tisztában a fogalommal és keverik a növénykondicionálást a növénytáplálással. Ezen nem is lehet csodálkozni, hiszen a szakma a mai napig adós az ilyen jellegű készítmények pontos rendszerezésével, egyértelmű meghatározásával.
A növénykondicionáló készítményeket gyakran összemossák a biostimulátorokkal, ami alapjaiban véve nem is olyan nagy tévedés, hiszen a növénykondicionáló is egyfajta biostimulátor.
Ha tisztázni szeretnénk ezt a kérdéskört, akkor úgy érdemes nekiindulnunk, hogy a biostimulátor kifejezést vesszük egy olyan alapfogalomnak, melybe beletartoznak a növénykondicionáló, a talajkondicionáló és a mikrobiológiai készítmények. A szerek hatásukat tekintve hasonló eredményeket hoznak. A különbség legmarkánsabban a felhasználási hely alapján jelentkezik: a növénykondicionáló szereket közvetlenül a növények felületére, vagy a magkezelés esetén a magra juttatjuk ki.
Ezek alapján a biostimulátoroknál meghatározott paraméterek jól alkalmazhatóak a növénykondicionáló szerek esetében is:
–Serkentik a természetes növényi felépítő életfolyamatokat
– Fokozzák a tápanyagfelvételt
– Javítják a tápanyagok hasznosulását
– Csökkentik az abiotikus stresszt
– Javítják a termésminőséget
Nemzetközi szinten az EBIC (Európai Biostimulátor Konzorcium) bevezetett egy osztályozást is, mely alapján ezeket az anyagokat az alábbi 8 kategóriákba sorolták:
– Humuszkivonatok
– Komplex szerves anyagok
• Poliszacharidok, élesztőkivonat stb
– Hasznos elemek melyek nem hagyományos tápanyag utánpótlási összetevők
• Al, Co, Na, Se, Si, Foszfitok és egyéb szervetlen sók
– Mikroorganizmusokat tartalmazó anyagok
– Alga kivonatok
– Kitin, kitozán származékok
– Párolgási veszteséget csökkentő (antitranszpiráns) anyagok
– Szabad aminosavat tartalmazó termékek
Ezen kategóriákba tartozó anyagok, növényi kivonatok, valamint azok megfelelő arányú keverékeit és a különböző előállítási módszerek által kinyerhető és ezekbe a kategóriákba sorolható eszenciákat nevezik biostimulátoroknak/növénykondicionálóknak.
Saját meghatározásunkban a fentieket kiegészítve a több évtizedes kutatások és megfigyelések alapján készült definíciók figyelembe vételével a biostimulátorokról/növénykondicionálókról az alábbiak tudjuk elmondani:
Kialakulásuk, eredetük tekintetében:
• Természetes folyamattal is létrejönnek a szervezetben a kedvezőtlen környezeti tényezők hatására, metabolikus eredetű biológiailag aktív anyagok
• Általában természetes eredetű anyagok, növényi kivonatok, vagy szintetikusan előállítható növényi növekedési hormonok, kelátképző anyagok, ásványi vagy szerves összetételűek. Legtöbbször peptidekből, aminosavakból, poliszacharidokból, huminsavakból, fitohormonokból, növényi metabolitokból, vitaminokból és/vagy ezeket előállító mikroorganizmusokból állnak. Szervetlen vagy szerves anyagok, illetve ezek keverékei is lehetnek
Hatásukat tekintve:
• Az egész szervezetre hatnak
• A növények számára azonnal, közvetlenül, minimális energiabefektetéssel felvehető anyagok, mert felszívódásuk nem függ a növény fotoszintetikus aktivitásától
• Stimulálják a szövetekben a létfontosságú biokémiai folyamatokat, segítik a metabolikus és energetikai folyamatokat, befolyásolják a hormonális aktivitást
• Erősítik az anyagcserét. A tápanyagok és a víz felvételének hatékonyságát javítják
• Növelik a szervezet ellenálló képességét a patogén faktorokkal szemben
• Enyhítik az abiotikus stressz által kiváltott hatásokat és toleranciát biztosítanak ellene, aktiválva a növény védelmi reakcióit. Ha stressz előtt alkalmazzák segítik a növényeket a stressz elviselésében
• Fokozzák a regenerálódó képességet, kijavítják a fiziológiai rendellenességeket és ezáltal hatékonyabbá teszik a fiziológiai folyamatokat
• Fokozzák a növények növekedését és fejlődését, javítják az erőnléti állapotukat és a növények megtermékenyülését. A genetikai potenciál teljesebb megvalósításához hozzásegítik a növényt
• Javítják a termények minőségét és betakarítás utáni eltarthatóságát
Felhasználásukat tekintve:
• Se nem műtrágyák, se nem növényvédő szerek
• Nem jelentenek közvetlen tápanyagforrást, tápanyag vagy műtrágya értékük alig, vagy egyáltalán nincs ezért a szerves és szervetlen tápanyagforrásokat, a trágyát vagy más ásványi tápanyagforrást nem helyettesítik, azok felszívódását viszont nagymértékben javítják. A jelenlévő és rendelkezésre álló tápanyagoktól függetlenül működnek
• Kis dózisban, alacsony koncentrációban használhatóak és igen kis mennyiségben is kifejtik hatásukat
• Nincs közvetlen hatásuk a kártevők ellen
• A környezetre ártalmatlanok, használatuk során ismert kár nem jelentkezik. Alkalmazásuk nem jelent kockázatot az emberekre, állatokra vagy természeti környezetre
Látható, hogy valóban milyen szerteágazó azon anyagok köre, melyeket biostimulátoroknak/növénykondicionálóknak tekinthetünk és ez okozza a nehézséget ami miatt egy átfogó fogalom létrehozása még várat magára.
Miért van szükség növénykondicionáló szerek alkalmazására, a növénykondicionálásra?
Valamilyen módon fokoznunk kell növényeink ellenálló képességét az egyre erőteljesebben és gyakrabban jelentkező időjárási anomáliák, szélsőségek ellen, melyek olyan abiotikus stresszorként jelentkeznek, mint az extrém hőingadozások, egyre erősödő UV sugárzás, csapadékeloszlás egyenetlenségének növekedése ezzel együtt az egyre gyakrabban és egyre hosszabb ideig tartó szárazság.
További indok a talajok folyamatos romlása, tápanyagszintjének csökkenése, ugyanakkor só és nehézfémtartalmának növekedése. Az éghajlati változásokkal új, a növények számára eddig ismeretlen kártevők és kórokozók megjelenése is komoly indokot jelent, nem is beszélve az ember által okozott stresszhelyzetekről, mint a nemesítéssel együtt járó genetikai változások, a termesztéstechnológiai változások, új vegyszerek által okozott stresszhatások, a hatóanyag-kivonások mellett a termelők elvárása a felhasznált imputanyagok (pl. növényvédő szer, műtrágya, lombtrágya) jobb hasznosulására, vagy új termőhelyhez szükséges alkalmazkodás. Mindezeket tetézve pedig ott vannak a termés minőségi és mennyiségi javulásával szembeni elvárások.
Láthatjuk, hogy a növények igen sok, sőt egyre több hatásnak vannak kitéve, ezért védelmük elsődleges szempont kell, hogy legyen. Ezért fontos, hogy a növénykondicionáló kezeléseket időben elkezdjük, hogy kivédjük a stresszhelyzeteket, megelőzzük a betegségeket. Ha a tünetek megjelentek szinte biztos, hogy elkéstünk és már csak mérsékelhetjük a kárt.
A rutinos termesztők előre gondolkodva nem kezelik, hanem megelőzik a bajt, és már csírakortól megkezdik a növénykondicionáló szerek használatát. Ez azért is fontos, mert az egészséges, jó kondíciójú fejlett növény kulcsa a tápanyag- és vízfelvételt ellátó jól fejlett gyökérrendszer, a hozzá tartozó mikrobiális környezettel (a rizoszféra), amit ebben a stádiumban lehet megerősíteni.
Így nem csak a biotikus és abiotikus stresszhatásokat lehet ellensúlyozni, hanem egyúttal a növényvédelmi kezeléseket is csökkenteni lehet.
Elmondható, hogy egyrészt növénykondicionálásra szánt költségek többszörösen térülnek meg a megspórolt növényvédő szerek és a minőségileg magasabb értékű, nagyobb mennyiségű termés által. Másrészt növénykondicionáló szerek sokasága áll ma már rendelkezésünkre, melyek azon kívül, hogy legtöbb esetben olcsóbbak, mint a növényvédő szerek, egyik sem jelent veszélyt a növényekre, a környezetre, vagy az emberre, mindegyik növénykondicionáló szer bioterméknek tekinthető.
A fentiek tükrében azt mondhatjuk, hogy a növénykondicionálás napjaink szükséges és megkerülhetetlen termesztéstechnológiai eszköze, függetlenül a termesztett növények fajtájától, vagy a termesztés módjától, legyen az szántóföldi, kertészeti, vagy akár hobbikertben végzett tevékenység.
HIRDETÉS
