Mi az ALBIT?

Az ALBIT összetevői:

poli- ß-hidroxibutirát, dikálium foszfát, kálium nitrát, magnézium szulfát, karbamid, segédanyagok, víz

Az Albit hatásmechanizmusa

Az Albit hatóanyaga egy mikrobiális úton, baktériumok segítségével előállított természetes biopolimer, a poli-β-hidroxibutirát, rövidítve: PHB.
A PHB nem más, mint a talajban is megtalálható hasznos baktériumok természetes tartalék tápanyag tároló vegyülete, olyan, mint a keményítő a növények, vagy a zsír és a glikogén az állatok esetében.

A mérések igazolták, hogy a Bacillus megaterium sejtjeiben a PHB teszi ki a szárazanyagtartalom 77%-át. Egy másik baktérium a Pseudomonas aureofaciens pedig hatást fejt ki más baktériumokra, fokozva azok PHB szintézisét. Ezt úgy éri el, hogy az általa kiválasztott depolimerázok és további enzimek a PHB-t a növényekben fizológiailag aktív formává – oligomerekké, β-amino-butiráttá – alakítják. A baktériumsejtekben az átalakítás miatt hiány keletkezik PHB vegyületekből, ami serkenti újabb PHB termelődését.

Az Albit alkalmazását hatékonyabbá teszi a speciálisan összeállított ásványi sók adagolása, melyek a növények számára is hasznos tápanyagforrást jelentenek. Az ásványi vegyületek közül a magnézium-szulfát, a dikálium-foszfát, a kálium-nitrát és a karbamid megfelelő arányú keveréke akár a tízszeresére is erősíthetik a PHB hatását, ugyanakkor lassítják a lebomlásának sebességét.

A hatásmechanizmus részletes leírása elolvasható itt

A növényekben minden külső stresszhatás végső soron reaktív oxigénvegyületek felhalmozódásához és a klorofill károsodásához vezet, aminek a hatásait az előzőekben leírtak szerint az Albit fokozottan képes kivédeni, így az Albittal kezelt növények sokkal jobb stresszállósággal rendelkeznek.

A szántóföldi kísérletek során ez a stresszállóság megfigyelhető volt az olyan stresszhelyzetekben, mint az aszály, a túlzottan magas- vagy igen alacsony hőmérséklet, a növényvédő szerek okozta stresszhatások, a talaj kémiai szennyeződéséből adódó stressz stb. Tovább erősíti a hatást, hogy a képződött aszkorbát könnyen eljut olyan növényi részekbe is, melyekre közvetlenül nem került a Albit a kezelés során és így azokban is ki tudja fejteni jótékony hatását. 

Másik hatása az Albit használatakor jelentkező NADPH-oxidáz aktivitásnak, hogy szuperoxidok és peroxidok képződnek. A superoxidok és peroxidok közvetlen biocid hatással is bírnak a növénybe behatolni képes kórokozókra. Másrészt a szalicilsav szintézisét indítják el, ami egy nagyon aktív vegyület. A szalicilsav a növényi szöveteket rezisztensekké teszi a kórokozók és a növényt károsító betegségekkel szemben. Hatására a növényi sejtekben a fitoalexinek (a kórokozók fejlődését megakadályozó természetes vegyületek) szintézise fokozódik.

Ezt igazolja, hogy egy szőlőben végzett kísérlet során az Albit alkalmazásával a stilbene típusú fitoalexinek termelődése 33%-kal növekedett és ezzel a növényi sejtek teljes antioxidáns kapacitása (TAC – total antioxidant capacity of plant cells) 1,4 – 3,6 szorosára nőtt.

Az Albit hatása nagyon hasonló a szisztematikus gombaölő szerekéhez, bár míg azok a növényi szövetekben szétterjedve közvetlen biocid hatást fejtenek ki a kórokozókkal szemben, addig az Albit egy természetes metabolit (a szalicilsav) termelődését és a növényi szövetekben történő szétterülését eredményezi, aminek eredményeként olyan növényi részek is védetté válnak, melyek nem érintkeztek közvetlenül a PHB vegyületekkel.

Az Albit nem csak a növényi sejteken keresztül tudja kifejteni hatását, de közvetetten a gyökerekkel közösségben élő mikroorganizmusokon, a rizoszférán keresztül is.

Amikor a PHB bejut a gyökerek környezetébe meg tudja változtatni a rizoszféra mikrobaközösségét, aminek eredményeképpen az olyan patogén fajok, mint a Fusárium elnyomódnak, míg a Cladosporium, a Trichoderma és a Gliocladium nemzetségekbe tartozó jótékony gombák elszaporodnak (akár 600%-kal is nő a számuk a kontroll területekhez képest).

Az Albit őshonos baktériumokra ható szabályzó aktivitása miatt az Azotobacter és más nitrogénmegkötő baktériumok száma növekszik, ezáltal javul a növények nitrogén és foszfátmegkötése, valamint tápanyagfelvevő képessége.

A talajból vagy a hozzáadott műtrágyákból a Nitrogén 24-25%-kal, a Foszfor 26-40%-kal, míg a Kálium 9-20%-kal jobban hasznosul. Ez az extra tápelemellátás ellensúlyozza a növény ellenállóképességre, fokozott növekedésre és stresszel szembeni rezisztenciára fordított energiaveszteségeit.

Összegezve elmondható, hogy az Albit olyan többfeladatos védő- és stimulálószerként működik, mely érinti a növényéletének minden létfontosságú területét. 

Felhasználás:

Szántóföldi növények kondicionálására állománykezeléssel, 40 ml/ha mennyiségben, 300 l/ha vízmennyiséggel, a vegetációs időszakban 2-3 alkalommal az alábbi fenofázisokban kijuttatva – kalászosokban bokrosodás kezdetén, a többi szántóföldi kultúrában 4-6 leveles állapotban, – a virágzást megelőzően illetve a virágzás kezdetén, – a virágzást végén illetve azt követően, – szőlő- és gyümölcs ültetvények kondicionálására, állománykezeléssel, 3 alkalommal (a virágzás kezdetén, teljes virágzásban, a gyümölcsérés során, 50 %-os gyümölcsméretnél) az alábbiak szerint kijuttatva – almatermésűekben 100 ml/ha mennyiségben, 400 l/ha vízmennyiséggel kijuttatva – csonthéjasokban 250 ml/ha mennyiségben, 400 l/ha vízmennyiséggel kijuttatva, – szamócában 40 ml/ha mennyiségben, 400 l/ha vízmennyiséggel kijuttatva, – szőlő ültetvényekben 200 ml/ha mennyiségben, 400 l/ha vízmennyiséggel kijuttatva.

Magkezeléshez, csávázáshoz a vetőmag nagyságától függően 80 – 600 ml/t vetőmag mennyiségben, 10-15 liter /t vízmennyiséggel kijuttatva.

Az ALBIT forgalomba hozatali és felhasználási engedélye:

Albit NÉBIH engedély