A baktériumtrágya és ezáltal a talajbaktériumok felhasználásának szükségszerűsége ma már vitán felül áll. A talajélet, de akár a mindennapi földi lét szerves részét képezik a baktériumok, melyre világunk épül.
A talajbaktériumok elsődleges szerepe némileg hasonlít a humánbiológiai baktériumokéihoz
A talajbaktérium-készítmények a termesztés során felhasznált növényvédő szerek és műtrágyák káros hatásait képesek tompítani, hosszabb távon megszüntetni. Ezzel tehát azt is kijelentjük, hogy a talajbaktériumokat nem az említett termékek helyett, hanem azok mellett kell és érdemes alkalmazni, miután képesek elsősorban a műtrágyák hatékonyságát fokozni. A talajbaktériumok konzekvens használata lényegesen jobb (80-90% körüli) műtrágya-hasznosulást és hatékonyabb növényvédelmet eredményezhet.
Növényvédő szerek és műtrágyák nélkül ma természetesen elképzelhetetlen a gazdaságos termelés és a megfelelő mennyiségű élelmiszer előállítása. Azonban az is világos, hogy az elmúlt 50 év intenzív mezőgazdasága komoly pusztítást végzett talajaink biológiai életében. Ma a talajok romlása 3–35-ször gyorsabb, mint azok épülése. Egyes kutatások szerint (Crawford 2010., FAO 2014) legfeljebb 50 évre elegendő termőtalajunk van, ha ebben az ütemben és szemléletben folytatódik a mezőgazdasági termelés.
A talajélet fenntartásában, a különböző növényi tápelemek átalakulási, körforgalmi folyamataiban sokféle mikroorganizmus vesz részt; azok között kedvező viszonyok esetén „kényes és viszonylagos” egyensúlyi állapot áll fenn. A mikrobiológiai tevékenységet a környezeti és gazdálkodási feltételek nagymértékben befolyásolják, így változik annak mértéke pl. a talaj pH-ja, hőmérséklete, nedvességi és oxigénellátottsági viszonyai, illetve művelési ideje és módja által is.
A talajok kolloidszerkezetéhez a tápelemek egy része különböző mértékben kötődik, így a növények számára történő felvehető állapot e mikroszervezetek tevékenységének az eredménye. E szervezetek élettevékenységüket azonban csak addig folytathatják, amíg van mit lebontani, s e tekintetben sem közömbös, hogy milyen a talaj tápelem-ellátottsági, feltöltöttségi szintje.
A baktériumtrágya és a talajbaktériumok szerepe
A talajbaktériumok, a baktériumtrágya készítmények elsődleges szerepe (sok más mellett) tehát az egyensúly visszaállítása a talajainkban, ami a baktériumpopuláció intenzív növelésével érhető el.
A növényi termelés tarlómaradványok, melléktermékek keletkezésével jár együtt. Ezek „újrahasznosítása” a baktériumtrágyákkal elősegíthető. A készítmények nagy része több funkciójú, a bennük található mikroorganizmusok a növények számára létfontosságú makroelemek (N, P, K) mellett olyan enzimeket és hormonokat is termelnek, amelyek a növények növekedését, fejlődését befolyásolják, így azok hozamait fokozhatják. Nem utolsó szempont az sem, hogy tápanyaggal jól ellátott talajok esetén – használatuk révén – a műtrágyaadagok csökkenthetők.
A baktériumtrágya felhasználása
A baktériumtrágya készítmények illetve az abban lévő talajbaktériumok felhasználási típusait két nagy csoport alkotja:
az ún. talajoltó termékek
és a cellulózbontó vagy szárbontó készítmények.
Okszerű felhasználásuk a tarlókon kezdődik, a jól felaprított és egyenletesen elterített szár-, levélmaradványok szárbontóval való kezelésével, majd azok gyors talajba keverésével, forgatásával zárul.
Ezt követi 2-4 hónap múlva az oltótermékek használata, melyek a növények vetéséig kerülnek a talajba magágykészítéskor vagy a vetéssel egymenetben.
A teljes mezőgazdasági körforgásban, mint az egyik legfontosabb fenntarthatósági elem, a talajbaktériumok – baktériumtrágya készítmények kiemelkedő szerepet töltenek be.
Forrás: Magyar Talajvédelmibaktérium-gyártók és -forgalmazók Szakmai Szövetsége
HIRDETÉS
