Huminsav kontra Baktériumtrágya – az eredeti elképzelés

Eredetileg egy Huminsav kontra Baktériumtrágya vizsgálatot szerettünk volna kivitelezni, hogy választ tudjunk adni arra a kérdésre, hogy a talajkezelés során a Huminsav tartalmú szereknek, vagy a Baktérum kultúrákat tartalmazó Baktériumtrágyáknak van-e inkább létjogosultsága.

Be is állítottuk a 3 ültetőládát, egy Huminsav tartalmú szerrel kezeltet, egy élő Baktérumflórával rendelkező Baktériumtrágya készítménnyel kezeltet és egy Kontrolt.

Pár nappal a beállítást követően hozzánk került a Balance System Product Family Talaj- és Növénykondícionáló termékcsalád gyártójának talajkondícionálás célirányú készítménye a Balance System Product Family REGEN L&T NOVA.
Bár már pár napos késésben voltunk beállítottunk egy negyedik ültetőládát is, amit a BSPF REGEN L&T NOVA talajkondícionáló szerrel kezeltünk.

A 14. napon történt szemrevételezés minket is meglepett.

A Huminsav tartalmú minta és a Baktériumtrágya használatával kezelt minta is jobb képet mutatott, mint a Kontroll.
A 4 nappal később indított Balance System Product Family REGEN L&T NOVA talajkondícionáló szerrel kezelt ültetőládában lévő állomány viszont szinte kilőtt a többi minta közül és olyan képet mutatott, mintha a többihez képes nem később, hanem korábban történt volna az ültetés. A növények nem csak nagyobbak és erősebbek voltak, de a kelési arány is sokkal jobbnak mutatkozott, akár a Huminsav, akár a Baktériumtrágya készítményhez viszonyítva. A különbség magáért beszélt!

A Balance System Product Family REGEN L&T NOVA egy olyan kombinált talajkondícionáló, melyben a hasznos baktériumok magas száma mellett a baktériumkultúrával fermentált gyógynövények kivonatai is megtalálhatók. Az egyik ilyen összetevő a Fekete Nadálytő, ami gyökeresedést, magindulást segítő hatásáról már régóta ismert. Ezen túlmenően az ásványianyag és mikroelem tartalomról a BSPF REGEN L&T NOVA összetevői közt jelentős mennyiségben megtalálható ásványi kőporok keveréke gondoskodik.

Megállapíthatjuk, hogy a megfelelő ismeretekkel és népies tudással felvértezett termékgyártó a gondosan összeválogatott alapanyagokból összerakott és megfelelő baktériumkultúrával történő fermentációval életre keltett termékével találkoztunk, amit bátran ajánlunk akár kiskertes, akár szántóföldi taljkondícionáláshoz.

A Huminsav, Baktériumtrágya és Fermentált gyógynövénykivonat teszt bejegyzés először Növénykondicionálás-én jelent meg.

A talajbaktériumok elsődleges szerepe némileg hasonlít a humánbiológiai baktériumokéihoz

A talajbaktérium-készítmények a termesztés során felhasznált növényvédő szerek és műtrágyák káros hatásait képesek tompítani, hosszabb távon megszüntetni. Ezzel tehát azt is kijelentjük, hogy a talajbaktériumokat nem az említett termékek helyett, hanem azok mellett kell és érdemes alkalmazni, miután képesek elsősorban a műtrágyák hatékonyságát fokozni. A talajbaktériumok konzekvens használata lényegesen jobb (80-90% körüli) műtrágya-hasznosulást és hatékonyabb növényvédelmet eredményezhet.

Növényvédő szerek és műtrágyák nélkül ma természetesen elképzelhetetlen a gazdaságos termelés és a megfelelő mennyiségű élelmiszer előállítása. Azonban az is világos, hogy az elmúlt 50 év intenzív mezőgazdasága komoly pusztítást végzett talajaink biológiai életében. Ma a talajok romlása 3–35-ször gyorsabb, mint azok épülése. Egyes kutatások szerint (Crawford 2010., FAO 2014) legfeljebb 50 évre elegendő termőtalajunk van, ha ebben az ütemben és szemléletben folytatódik a mezőgazdasági termelés.

A talajélet fenntartásában, a különböző növényi tápelemek átalakulási, körforgalmi folyamataiban sokféle mikroorganizmus vesz részt; azok között kedvező viszonyok esetén „kényes és viszonylagos” egyensúlyi állapot áll fenn. A mikrobiológiai tevékenységet a környezeti és gazdálkodási feltételek nagymértékben befolyásolják, így változik annak mértéke pl. a talaj pH-ja, hőmérséklete, nedvességi és oxigénellátottsági viszonyai, illetve művelési ideje és módja által is.

A talajok kolloidszerkezetéhez a tápelemek egy része különböző mértékben kötődik, így a növények számára történő felvehető állapot e mikroszervezetek tevékenységének az eredménye. E szervezetek élettevékenységüket azonban csak addig folytathatják, amíg van mit lebontani, s e tekintetben sem közömbös, hogy milyen a talaj tápelem-ellátottsági, feltöltöttségi szintje.

A baktériumtrágya és a talajbaktériumok szerepe

A talajbaktériumok, a baktériumtrágya készítmények elsődleges szerepe (sok más mellett) tehát az egyensúly visszaállítása a talajainkban, ami a baktériumpopuláció intenzív növelésével érhető el.

A növényi termelés tarlómaradványok, melléktermékek keletkezésével jár együtt. Ezek „újrahasznosítása” a baktériumtrágyákkal elősegíthető. A készítmények nagy része több funkciójú, a bennük található mikroorganizmusok a növények számára létfontosságú makroelemek (N, P, K) mellett olyan enzimeket és hormonokat is termelnek, amelyek a növények növekedését, fejlődését befolyásolják, így azok hozamait fokozhatják. Nem utolsó szempont az sem, hogy tápanyaggal jól ellátott talajok esetén – használatuk révén – a műtrágyaadagok csökkenthetők.

A baktériumtrágya felhasználása

A baktériumtrágya készítmények illetve az abban lévő talajbaktériumok felhasználási típusait két nagy csoport alkotja:

az ún. talajoltó termékek
és a cellulózbontó vagy szárbontó készítmények.

Okszerű felhasználásuk a tarlókon kezdődik, a jól felaprított és egyenletesen elterített szár-, levélmaradványok szárbontóval való kezelésével, majd azok gyors talajba keverésével, forgatásával zárul.

Ezt követi 2-4 hónap múlva az oltótermékek használata, melyek a növények vetéséig kerülnek a talajba magágykészítéskor vagy a vetéssel egymenetben.

A teljes mezőgazdasági körforgásban, mint az egyik legfontosabb fenntarthatósági elem, a talajbaktériumok – baktériumtrágya készítmények kiemelkedő szerepet töltenek be.

Forrás: Magyar Talajvédelmibaktérium-gyártók és -forgalmazók Szakmai Szövetsége

A A baktériumtrágya fontossága és a talajbaktériumok szerepe bejegyzés először Növénykondicionálás-én jelent meg.

A nitrogén műtrágyázás során  egyszerre kell figyelni növényeink igényére, a fenntarthatósági szempontokra és nem utolsósorban arra, hogy a befektetésünk gazdaságos legyen, amit betakarításkor tudunk realizálni.

A hazai gazdálkodási gyakorlatban a nitrogén műtrágya egyik részét ősszel, a tavaszi fejtrágyaadagot pedig két részletben szórják ki. Ma már rengeteg típusú, formájú, összetevőjű műtrágya létezik a piacon, így sokszor nehéz lehet a választás. Ezért is fontos, hogy úgy vásároljunk, hogy tudjuk, miért akarunk trágyázni, illetve pontosan milyen összetevőkre van szüksége a növényünknek.

Nitrogénre szántóföldi növényeinknek teljes életciklusuk során szükségük van, mert részt vesz a klorofill, a nukleinsavak és a fehérjék építésében, szintézisében. Nitrogén hiányában a növények fejlődése visszamarad, az állomány gyenge lesz, a legsúlyosabb tünet pedig maga a termésveszteség.

A nitrogént alkalmazhatjuk mono– vagy komplex műtrágyaként, szórhatjuk a régóta használt ammóniumnitrátot, de a folyékony nitrogénfejtrágyákon keresztül a modern formában gyártott, úgynevezett szabályozott hatóanyag-leadású termékekig sok mindent választhatunk.

A nitrogén műtrágyázás 3 legfontosabb szempontja

1. A hozam

A nitrogénszükséglet szorosan összefügg az elvárt hozammal, azonban a puszta dózisemelés csak egy bizonyos szintig biztosítja a tervezett hozamnövekedést. A nitrogén műtrágyázás során olyan tényezőket kell párhuzamosan figyelembe venni, mint a talaj adottságai, az időjárás (elsősorban a csapadék), az esetleges tápelem-szinergiák (a tápelemek egymást erősítő hatása), de meghatározók lehetnek a kijuttatott tápelem minőségi paraméterei is.

2. A túladagolás buktatói

A nitrogén túladagolása nem csak felesleges kiadásokat generál. A helytelen nitrogén műtrágyázás következtében bekövetkezett túladagolás olyan problémákat okozhat, mint az állományok megdőlése, a betegségekre való fogékonyság növekedése, illetve a fel nem vett nitrogén a talajból kimosódva a szennyezi a talajvizet.

A nitrogén az egyik legkönnyebben kimosódó és elillanó tápelemek egyike, így egyszeri, nagy dózisú hatóanyag kijuttatása nem vezet eredményre, nem javasolt. Ezért jelentek meg a lassabban feltáródó műtrágyák (karbamidok), valamint léteznek olyan készítmények is, melyek lassítják a nitrogén hidrolízisét, ezzel biztosítva a szükséges tápanyag felvehetőségét a tenyészidőszak későbbi fázisaiban is.

Ősszel a kalászosok nitrogénigénye jellemzően alacsony. Kielégítéséhez a nitrogén műtrágyázás során sokszor elegendő annyi tápanyag, amennyit a magágyba bedolgozunk, ezt kiegészíti a talajunk természetes nitrogénszolgáltató képessége. Intenzív fajta vagy hibrid esetében előfordulhat, hogy további nitrogénadagot juttatnak ki.

3. Gazdaságosság

A nitrogénről elmondtuk már, hogy alapvetően meghatározza a termés mennyiségét és minőségét. Jelentős részt képvisel a termesztési költségekből, érthető tehát, hogy minden termelő a lehető leghatékonyabban szeretné megvalósítani a tápanyag-utánpótlás kérdését.

Elmondható, hogy a műtrágyák használatát – és így a nitrogén műtrágyázás során használt termékeket is – jelentős mértékben alakítják az árviszonyok, a piaci kockázatok kiszámíthatatlansága, a likviditási problémák. Ezért is célszerű szakértők szaktanácsadási szolgáltatásait igénybe venni, hogy mindig az igényeknek leginkább megfelelő terméket válasszuk.

A A nitrogén műtrágyázás szempontjai bejegyzés először Növénykondicionálás-én jelent meg.

A mezőgazdaság számára kulcsfontosságú a tápanyag-utánpótlás és a műtrágya minél magasabb fokú kiváltása hívta fel a figyelmet az agrárminiszter. Az Agrárminisztérium kiemelt célja éppen ezért a mezőgazdaságban keletkező szervestrágya környezettudatos feldolgozásának és továbbhasznosításának elősegítése, ami hozzájárul a műtrágya felhasználásának csökkentéséhez.

Nagy István elmondta, hogy a  trágyafeldolgozó üzemek fejlesztése közvetlenül és jelentősen segítik a mezőgazdasági termelőket az egyre szigorodó uniós környezet- és klímavédelmi elvárásoknak történő megfelelésben. Kifejtette, a szervestrágya fermentálásával olyan termékek állíthatók elő, amelyek az üzemi szántóföldi növénytermesztésben, kertészetekben, továbbá a lakossági felhasználásban talajkondícionálóként alkalmazhatók. Így jelentősen mérsékelhető a műtrágya felhasználás és a környezet terhelése is.

Az agrártárca támogatja a magasabb hozzáadott értékű termékek előállítását célzó és a piaci keresletre alapozott kapacitásbővítő fejlesztéseket. A tárcavezető örömtelinek tartja, hogy már működik ilyen üzem Magyarországon. Nagy István arra emlékeztetett, hogy a trágyafeldolgozó üzemek létesítésének támogatása már most is több hazai beruházási program keretei közé beilleszthető, most azonban egy célzottabb konstrukció is készül.

A tárcavezető azt javasolja, hogy a támogatással kapcsolatban kísérjék figyelemmel a www.palyazat.gov.hu oldalt, továbbá a https://vali.hu/ megújult vállalkozói információs portált. Utóbbi felületen a vállalkozók mindössze pár kattintással személyre szabott információkat kaphatnak a vállalkozásuk számára elérhető támogatási és hitellehetőségekről, képzésekről, illetve tájékozódhatnak a vállalkozásokat érintő legfontosabb hírekről és eseményekről.

Forrás: AM Sajtóiroda

A Támogatás a szervestrágya feldolgozásához bejegyzés először Növénykondicionálás-én jelent meg.

A korábbi években a fenti hírektől függetlenül is folyamatosan nőtt azoknak a hazai gazdálkodóknak a száma, akik az aratás után visszamaradó szár- és gyökérmaradványok bebálázása helyett azt a szántóföldön hagyják, hogy aztán baktériumos szárbontó készítményekkel szabadítsák fel a bennük rejlő tápanyagokat. De miért éri meg mindez?

Magyarországon a kukoricaszár és a búzaszalma éves mennyisége a 20 millió tonnát is megközelítheti, ám ennek csak a töredéke humifikálódik, jelentős része lekerül a szántóföldekről. Az újszerű szemlélet követői azonban a maradványokat a szántóföldeken hagyják, lebomlásukat pedig a megfelelő baktériumkészítményekkel segítik. Tisztában vannak ugyanis azzal, hogy a talajt ezáltal komoly tápanyag-utánpótlással látják el: a gyökérmaradványok jelentős mennyiségben tartalmaznak kötött állapotban lévő nitrogént, foszfort és káliumot is, melyek így a fejlődő növények számára könnyedén felvehetővé válnak.

A fenti megoldás különösen fontos a jövő gazdálkodásában kulcsszerepet játszó, az Európai Unió agrárpolitikájának középpontjában álló talajélet szempontjából is. Az elmúlt évtizedekben folytatott intenzív gazdálkodási gyakorlat, valamint a szervestrágyázás állattartással párhuzamos visszaszorulása nyomán drámai mértékben csökkent a talajban élő mikroorganizmusok száma és diverzitása, ezáltal nehezebben és lassabban bomlanak a növényi maradványok, szerves anyagok. Így lassul a humuszképződés is, ráadásul nehézkesebbé válnak a talajmunkák.

Erre nyújtanak megoldást a már említett baktériumkészítmények, melyek egyre nagyobb teret kapnak a hazai mezőgazdaságban is. A hazai talajokból izolált baktériumokat tartalmazó termékek újra életet visznek a talajba: segítik a maradványok gyors lebomlását, alkalmazásukkal így jelentős mértékben javíthatjuk a termőföld tápanyag-szolgáltató képességét, valamint fizikai-biológiai állapotát. A maradványok lebomlása által a talaj szervesanyag-tartalma növekszik, ami kedvező hatással van a talaj szerkezetére, hő-, vízgazdálkodására is.

A megfelelő készítmények használatával egyúttal a növényt is megvédjük a szármaradványokon esetlegesen fennmaradó kórokozók okozta fertőzésektől. A szklerotínia megelőzése szempontjából is nagy jelentősége van a szárbontásnak, ugyanis a betegség széles tápnövénykörét figyelembe véve szinte képtelenség csak vetésváltással védekezni. A kalászosok és a kukorica esetében a fuzárium elleni védekezésben jut kiemelt szerep a szárbontásnak.

A technológia növekvő népszerűségében természetesen az anyagi szempontok is szerepet játszanak. A kísérletek azt mutatják, hogy a szárbontó készítményeknek köszönhetően a megnövelt biológiai aktivitással bíró talaj már rövid távon is meghálálja a kezelést. A vizsgálatok eredményei évről évre akkora terméstöbbletet mutatnak a kezeletlen kontroll parcellákhoz képest, hogy a kezelés költsége a legtöbb esetben gyakorlatilag azonnal megtérülhet, sőt, extra bevételre is szert tehetnek a gazdálkodók.

A szemléletmód zászlóvivője hazánkban a Magyar Talajvédelmi Baktérium -gyártók és -forgalmazók Szakmai Szövetsége, mely szervezet a fent bemutatott készítmények gyártóit és forgalmazóit tömöríti. A Szövetség célja, hogy az abban részt vevő cégek az egészséges rivalizálás mellett közösen, egymást segítve küzdjenek a magyar talajélet megóvásáért, szemléletüket pedig hosszú távon általánossá és alapvetővé tegyék a magyar mezőgazdaságban. A tendenciák biztatóak, egyre több gazdálkodó dönt a természetes, egyben innovatív megoldás mellett.

Magyar Talajvédelmi Baktérium -gyártók és -forgalmazók Szakmai Szövetsége

Forrás: Agrárágazat

A A szármaradvány tápanyagforrás – így csökkenthető a műtrágya-felhasználás bejegyzés először Növénykondicionálás-én jelent meg.

A szabályozás megváltoztatását a hazai időjárás változása indokolja, hiszen az őszi melegebb időszak tovább tart. Ezért novemberben is lehetőség nyílik a növények optimális fejlődéséhez szükséges mezőgazdasági műveletek elvégzésére és tápanyaghiányos talajok állapotának javítására – írja az Agrárminisztérium közleményében.

A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet módosításához hosszas tudományos előkészítésre volt szükség. A hazai szabályozásnak ugyanis az uniós irányelvekben meghatározott kibocsátás-csökkentési kötelezettségeknek meg kell felelniük. Az Agrárminisztérium (AM) több évvel ezelőtt kutatási programot indított, aminek keretében az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Talajtani Intézetének (TAKI) vizsgálta a tilalmi időszak egy hónapos rövidítésének hatásait. A kísérletek most jutottak el olyan fázisba, hogy az eredményei felhasználhatók lettek a nitrát rendelet módosításához.

A módosítást követően a következő szabályok érvényesek:

• A trágyázási tilalmi időszak őszi kalászosok esetében november 30-tól január 31-ig, egyéb esetben november 30-tól február 15-ig tart.
• A 12 százaléknál meredekebb lejtésű terület talajára a kijuttatott műtrágyát a kijuttatást követő 4 órán belül a talajba kell dolgozni, kivéve a fejtrágyázás műveletét.
• Könnyen oldódó nitrogéntrágyát nem lehet kijuttatni a betakarítás után, ha ősszel nem kerül sor újabb kultúra vetésére.
• A kijuttatott istállótrágyát a kijuttatást követő 4 órán belül, egyenletesen a talajba kell dolgozni.
• Elszivárgás elleni védelem nélküli ideiglenes trágyakazal nem létesíthető és nem tartható fenn november 30. és február 15. között mezőgazdasági művelés alatt álló táblán, valamint fagyott, vízzel telített, összefüggő hótakaróval borított talajon.
• Téli legeltetés november 30. és február 15. közötti időszakban lehetséges.

A kutatási program tovább folytatódik többek között a maximálisan kijuttatható nitrogén-hatóanyag értékek meghatározására vonatkozóan. A jövőbeni kutatási eredmények alapján további módosítások várhatók annak érdekében, hogy a hazai gazdák termelési feltételei javuljanak – olvasható az MTI összegzésében.

A Egy hónappal tovább lehet trágyázni bejegyzés először Növénykondicionálás-én jelent meg.