A korábbi években a fenti hírektől függetlenül is folyamatosan nőtt azoknak a hazai gazdálkodóknak a száma, akik az aratás után visszamaradó szár- és gyökérmaradványok bebálázása helyett azt a szántóföldön hagyják, hogy aztán baktériumos szárbontó készítményekkel szabadítsák fel a bennük rejlő tápanyagokat. De miért éri meg mindez?

Magyarországon a kukoricaszár és a búzaszalma éves mennyisége a 20 millió tonnát is megközelítheti, ám ennek csak a töredéke humifikálódik, jelentős része lekerül a szántóföldekről. Az újszerű szemlélet követői azonban a maradványokat a szántóföldeken hagyják, lebomlásukat pedig a megfelelő baktériumkészítményekkel segítik. Tisztában vannak ugyanis azzal, hogy a talajt ezáltal komoly tápanyag-utánpótlással látják el: a gyökérmaradványok jelentős mennyiségben tartalmaznak kötött állapotban lévő nitrogént, foszfort és káliumot is, melyek így a fejlődő növények számára könnyedén felvehetővé válnak.

A fenti megoldás különösen fontos a jövő gazdálkodásában kulcsszerepet játszó, az Európai Unió agrárpolitikájának középpontjában álló talajélet szempontjából is. Az elmúlt évtizedekben folytatott intenzív gazdálkodási gyakorlat, valamint a szervestrágyázás állattartással párhuzamos visszaszorulása nyomán drámai mértékben csökkent a talajban élő mikroorganizmusok száma és diverzitása, ezáltal nehezebben és lassabban bomlanak a növényi maradványok, szerves anyagok. Így lassul a humuszképződés is, ráadásul nehézkesebbé válnak a talajmunkák.

Erre nyújtanak megoldást a már említett baktériumkészítmények, melyek egyre nagyobb teret kapnak a hazai mezőgazdaságban is. A hazai talajokból izolált baktériumokat tartalmazó termékek újra életet visznek a talajba: segítik a maradványok gyors lebomlását, alkalmazásukkal így jelentős mértékben javíthatjuk a termőföld tápanyag-szolgáltató képességét, valamint fizikai-biológiai állapotát. A maradványok lebomlása által a talaj szervesanyag-tartalma növekszik, ami kedvező hatással van a talaj szerkezetére, hő-, vízgazdálkodására is.

A megfelelő készítmények használatával egyúttal a növényt is megvédjük a szármaradványokon esetlegesen fennmaradó kórokozók okozta fertőzésektől. A szklerotínia megelőzése szempontjából is nagy jelentősége van a szárbontásnak, ugyanis a betegség széles tápnövénykörét figyelembe véve szinte képtelenség csak vetésváltással védekezni. A kalászosok és a kukorica esetében a fuzárium elleni védekezésben jut kiemelt szerep a szárbontásnak.

A technológia növekvő népszerűségében természetesen az anyagi szempontok is szerepet játszanak. A kísérletek azt mutatják, hogy a szárbontó készítményeknek köszönhetően a megnövelt biológiai aktivitással bíró talaj már rövid távon is meghálálja a kezelést. A vizsgálatok eredményei évről évre akkora terméstöbbletet mutatnak a kezeletlen kontroll parcellákhoz képest, hogy a kezelés költsége a legtöbb esetben gyakorlatilag azonnal megtérülhet, sőt, extra bevételre is szert tehetnek a gazdálkodók.

A szemléletmód zászlóvivője hazánkban a Magyar Talajvédelmi Baktérium -gyártók és -forgalmazók Szakmai Szövetsége, mely szervezet a fent bemutatott készítmények gyártóit és forgalmazóit tömöríti. A Szövetség célja, hogy az abban részt vevő cégek az egészséges rivalizálás mellett közösen, egymást segítve küzdjenek a magyar talajélet megóvásáért, szemléletüket pedig hosszú távon általánossá és alapvetővé tegyék a magyar mezőgazdaságban. A tendenciák biztatóak, egyre több gazdálkodó dönt a természetes, egyben innovatív megoldás mellett.

Magyar Talajvédelmi Baktérium -gyártók és -forgalmazók Szakmai Szövetsége

Forrás: Agrárágazat

A A szármaradvány tápanyagforrás – így csökkenthető a műtrágya-felhasználás bejegyzés először Növénykondicionálás-én jelent meg.

Temes kukoricafajtájuk magkezeléséhez többféle csávázószert használva vizsgálták az ALBIT-ot.

Az eredmények azt mutatják, hogy az ALBIT használata az összes termőhelyen pozitív eredményt, termésátlag növekedést hozott.

A Albit kísérleti eredmények bejegyzés először Növénykondicionálás-én jelent meg.