Huminsav kontra Baktériumtrágya – az eredeti elképzelés

Eredetileg egy Huminsav kontra Baktériumtrágya vizsgálatot szerettünk volna kivitelezni, hogy választ tudjunk adni arra a kérdésre, hogy a talajkezelés során a Huminsav tartalmú szereknek, vagy a Baktérum kultúrákat tartalmazó Baktériumtrágyáknak van-e inkább létjogosultsága.

Be is állítottuk a 3 ültetőládát, egy Huminsav tartalmú szerrel kezeltet, egy élő Baktérumflórával rendelkező Baktériumtrágya készítménnyel kezeltet és egy Kontrolt.

Pár nappal a beállítást követően hozzánk került a Balance System Product Family Talaj- és Növénykondícionáló termékcsalád gyártójának talajkondícionálás célirányú készítménye a Balance System Product Family REGEN L&T NOVA.
Bár már pár napos késésben voltunk beállítottunk egy negyedik ültetőládát is, amit a BSPF REGEN L&T NOVA talajkondícionáló szerrel kezeltünk.

A 14. napon történt szemrevételezés minket is meglepett.

A Huminsav tartalmú minta és a Baktériumtrágya használatával kezelt minta is jobb képet mutatott, mint a Kontroll.
A 4 nappal később indított Balance System Product Family REGEN L&T NOVA talajkondícionáló szerrel kezelt ültetőládában lévő állomány viszont szinte kilőtt a többi minta közül és olyan képet mutatott, mintha a többihez képes nem később, hanem korábban történt volna az ültetés. A növények nem csak nagyobbak és erősebbek voltak, de a kelési arány is sokkal jobbnak mutatkozott, akár a Huminsav, akár a Baktériumtrágya készítményhez viszonyítva. A különbség magáért beszélt!

A Balance System Product Family REGEN L&T NOVA egy olyan kombinált talajkondícionáló, melyben a hasznos baktériumok magas száma mellett a baktériumkultúrával fermentált gyógynövények kivonatai is megtalálhatók. Az egyik ilyen összetevő a Fekete Nadálytő, ami gyökeresedést, magindulást segítő hatásáról már régóta ismert. Ezen túlmenően az ásványianyag és mikroelem tartalomról a BSPF REGEN L&T NOVA összetevői közt jelentős mennyiségben megtalálható ásványi kőporok keveréke gondoskodik.

Megállapíthatjuk, hogy a megfelelő ismeretekkel és népies tudással felvértezett termékgyártó a gondosan összeválogatott alapanyagokból összerakott és megfelelő baktériumkultúrával történő fermentációval életre keltett termékével találkoztunk, amit bátran ajánlunk akár kiskertes, akár szántóföldi taljkondícionáláshoz.

A Huminsav, Baktériumtrágya és Fermentált gyógynövénykivonat teszt bejegyzés először Növénykondicionálás-én jelent meg.

Idén ősszel sok termelő tette le a voksát az őszi kalászosokra. Nyilván nem előzmények nélküli a váltás, az idei rendkívül kedvezőtlen időjárási tapasztalatok miatt vetettek az őszi szezonban sokkal több kalászost. Az őszi búza vetésterülete hosszú idő után ismét egymillió hektár fölé emelkedett, így számíthatunk rá, hogy a kukorica vetésterülete 2023 tavaszán jelentősen visszaeshet, ami szintén hatással lehet a hazai gabonapiacra.

Mi történik télen az őszi búzával? Nyugodtan hátradőlhetünk?

A hideg idő beálltával számítani lehet egyes kórokozók esetében a fertőzési nyomás drasztikus csökkenésére, szerencsés esetben teljes visszaszorulására. A biotróf életmódú kórokozók fagytűrő képessége kisebb, amint a lombozat egy része áldozatául esik a hidegnek, a biotróf kórokozók a tápnövénnyel együtt pusztulnak el. A már elfagyott levélrészeken található lisztharmat telepek konídiumot, újabb micélium szálakat nem képeznek.

Mielőtt azonban hátradőlnénk, hogy a fagyok érkeztével a természet majd elvégzi helyettünk a növényvédelmi munkákat, nem szabad elfelejtenünk, hogy a fagy csak az arra érzékenyebb fajtákkal tud leszámolni, vagy legalább egy időre visszaszorítani őket. Hiszen ott van a porondon egy rendkívül szívós, nekrotróf életvitelű kórokozó, a barna levélfoltosság, amelynek teljesen mindegy volt, hogy milyen hideg van a szántóföldön.

A nekrotróf kórokozók a levélzet elpusztítása után a halott növényi szövetben szaporodnak, vagyis a növényzet pusztulása nemhogy gátolja, hanem éppen elősegíti ezeknek a kórokozóknak a terjedését.

Nagyon fontos lesz a kora tavasz folyamán az őszi vetésű búza (és általában az őszi kalászosok) tábláinak gondos szemlézése. Bár mind az őszi búza, mind az őszi árpa esetében drasztikus fertőzöttségi különbségek várhatóak az egyes táblák közt, a domináns kórokozó valószínűleg a barna levélfoltosság marad. A kellő időben elvégzett korai fejtrágyázás mellett mindenképpen szükség lehet egy olyan gombaölő szeres beavatkozásra is, amely képes ezt a meglehetősen szívós, nehezen elpusztítható kórokozót a szükséges mértékben visszaszorítani.

A téli időjárás okozta károsító hatások

Előfordul, hogy az őszi búza télen is ápolásra szorul, ami az időjárás okozta káros hatások mérséklését jelenti. Ezek a károsító hatások a következők:

• • a téli hótakaró hiánya
  • túl vastag hótakaró, amelynek a felülete eljegesedett
  • az őszi és kora tavaszi pangó vizek
  • a tavaszi felfagyás
  • a tél folyamán összetömődött talaj

A búzafajták fagytűrő képessége eltérő. A télálló fajták hótakaró nélkül is elviselik a -20℃ körüli hideget, hótakaró alatt pedig -25℃ hideget is.

Ha jégkérges hótakaró alakul ki, akkor azt fel kell törni, hogy a növények levegőhöz jussanak.

Az őszi esőzések és a tavaszi hóolvadás idején keletkezett pangó vizeket minél előbb le kell vezetni, mert ritkulást és gyomosodást okozhatnak.

Tél végén, kora tavasszal a felfagyott vetést a fagyok elmúltával, mihelyt a talaj megszikkad, le kell hengerezni (középnehéz simahengerrel például). A hengerezéssel a felfagyott növények gyökereit visszanyomjuk a talajba és ezzel elősegítjük a növények legyökerezését.

Amikor a hónyomás hatására nagyon összetömődik a talaj, szükség lehet a talajfelszín porhanyítására is, amely a lazításon kívül a kelőfélben lévő gyomok irtására is alkalmas. A porhanyítást, ha egyáltalán szükséges, ne fogassal, hanem küllős kapával végezzük, amikor a talaj megszikkadt és a hengerezés után a növények már jól legyökereztek.

Forrás: Hírős Agrária

A Baktériumtrágya az őszi búza vetésnek is jár bejegyzés először Növénykondicionálás-én jelent meg.

A talajbaktériumok elsődleges szerepe némileg hasonlít a humánbiológiai baktériumokéihoz

A talajbaktérium-készítmények a termesztés során felhasznált növényvédő szerek és műtrágyák káros hatásait képesek tompítani, hosszabb távon megszüntetni. Ezzel tehát azt is kijelentjük, hogy a talajbaktériumokat nem az említett termékek helyett, hanem azok mellett kell és érdemes alkalmazni, miután képesek elsősorban a műtrágyák hatékonyságát fokozni. A talajbaktériumok konzekvens használata lényegesen jobb (80-90% körüli) műtrágya-hasznosulást és hatékonyabb növényvédelmet eredményezhet.

Növényvédő szerek és műtrágyák nélkül ma természetesen elképzelhetetlen a gazdaságos termelés és a megfelelő mennyiségű élelmiszer előállítása. Azonban az is világos, hogy az elmúlt 50 év intenzív mezőgazdasága komoly pusztítást végzett talajaink biológiai életében. Ma a talajok romlása 3–35-ször gyorsabb, mint azok épülése. Egyes kutatások szerint (Crawford 2010., FAO 2014) legfeljebb 50 évre elegendő termőtalajunk van, ha ebben az ütemben és szemléletben folytatódik a mezőgazdasági termelés.

A talajélet fenntartásában, a különböző növényi tápelemek átalakulási, körforgalmi folyamataiban sokféle mikroorganizmus vesz részt; azok között kedvező viszonyok esetén „kényes és viszonylagos” egyensúlyi állapot áll fenn. A mikrobiológiai tevékenységet a környezeti és gazdálkodási feltételek nagymértékben befolyásolják, így változik annak mértéke pl. a talaj pH-ja, hőmérséklete, nedvességi és oxigénellátottsági viszonyai, illetve művelési ideje és módja által is.

A talajok kolloidszerkezetéhez a tápelemek egy része különböző mértékben kötődik, így a növények számára történő felvehető állapot e mikroszervezetek tevékenységének az eredménye. E szervezetek élettevékenységüket azonban csak addig folytathatják, amíg van mit lebontani, s e tekintetben sem közömbös, hogy milyen a talaj tápelem-ellátottsági, feltöltöttségi szintje.

A baktériumtrágya és a talajbaktériumok szerepe

A talajbaktériumok, a baktériumtrágya készítmények elsődleges szerepe (sok más mellett) tehát az egyensúly visszaállítása a talajainkban, ami a baktériumpopuláció intenzív növelésével érhető el.

A növényi termelés tarlómaradványok, melléktermékek keletkezésével jár együtt. Ezek „újrahasznosítása” a baktériumtrágyákkal elősegíthető. A készítmények nagy része több funkciójú, a bennük található mikroorganizmusok a növények számára létfontosságú makroelemek (N, P, K) mellett olyan enzimeket és hormonokat is termelnek, amelyek a növények növekedését, fejlődését befolyásolják, így azok hozamait fokozhatják. Nem utolsó szempont az sem, hogy tápanyaggal jól ellátott talajok esetén – használatuk révén – a műtrágyaadagok csökkenthetők.

A baktériumtrágya felhasználása

A baktériumtrágya készítmények illetve az abban lévő talajbaktériumok felhasználási típusait két nagy csoport alkotja:

az ún. talajoltó termékek
és a cellulózbontó vagy szárbontó készítmények.

Okszerű felhasználásuk a tarlókon kezdődik, a jól felaprított és egyenletesen elterített szár-, levélmaradványok szárbontóval való kezelésével, majd azok gyors talajba keverésével, forgatásával zárul.

Ezt követi 2-4 hónap múlva az oltótermékek használata, melyek a növények vetéséig kerülnek a talajba magágykészítéskor vagy a vetéssel egymenetben.

A teljes mezőgazdasági körforgásban, mint az egyik legfontosabb fenntarthatósági elem, a talajbaktériumok – baktériumtrágya készítmények kiemelkedő szerepet töltenek be.

Forrás: Magyar Talajvédelmibaktérium-gyártók és -forgalmazók Szakmai Szövetsége

A A baktériumtrágya fontossága és a talajbaktériumok szerepe bejegyzés először Növénykondicionálás-én jelent meg.